Magyarországon a bruttó és nettó bérek az év első nyolc hónapjában 12,7 százalékkal nőttek. A dinamikus béremelkedésben továbbra is a garantált bérminimum és a minimálbér emelése játszik szerepet, valamint az egyre több szektorban kialakult munkaerőhiány – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A vállalatoknak is reagálniuk kell
A béremelkedés nem csak Magyarországon jelentős, hanem a többi régiós országban is, amelyekben szintén munkaerőhiány lépett fel. Ráadásul szélesebb körben vizsgálva a kérdést is vannak olyan országok, ahol nagyon megdrágult a termelés. Ilyen például Kína, ahol ma már sokkal magasabb költséggel lehet termelni, mint például a kétezeres évek elején. Németh Dávid szerint a béremelkedésnek együtt kell járnia a termelékenység növekedésével, különben az adott ország versenyhátrányba kerül. Ugyanakkor teljesen más a helyzet, ha egy egész régióban és világszerte több országban növekednek a bérek, mert ebben az esetben új gazdasági környezet alakul ki, amelyre reagálniuk kell a vállalatoknak.
Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy a vállalatok elfogadják a magasabb béreket, ebben az esetben előbb-utóbb emelniük kell a termékeik, szolgáltatásaik árát, ami kicsapódhat az inflációban. Elképzelhető, hogy keresnek olyan országokat, térségeket, ahol alacsonyabb költségű munkaerővel kiválthatják az addigi termelésüket. Szintén lehetséges verzió, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az automatizációra, a termelés egyre nagyobb hányadát bízzák a gépekre, robotokra, ezzel növelve a növelik a hatékonyságot.
Az elemző szerint az még kérdés, melyik forgatókönyv valósul meg a jövőben, de az benne van a pakliban, hogy a fizetések emelkedése katalizátora lesz a „robotok forradalmának”.
