Az általánosan egyre inkább jellemző munkaerőhiányon belül az informatika területén különösen súlyos a helyzet. Tavaly 22 ezer informatikus végzettségű dolgozót tudtak volna felvenni a cégek, ha nem lenne munkaerőhiány informatikusokból a kormányzat részére készített tanulmány szerint. Az IT-iparág fejlődése miatt ez a szám csak nőni fog. Ma Európában 600-700 ezer fős hiány van szoftverfejlesztőből, és ez a hiány 2020-ra egy uniós kutatás alapján 900 ezres lesz.
Ha mindezt összevetjük azzal, hogy egyre többen féltik az állásukat, mert például olyan szakterületeken dolgoznak, amelyekben hamarosan leginkább robotoknak kínálnak majd munkalehetőséget, logikus lépésnek tűnik, hogy gyakorlatilag bárki elkezdjen programozást tanulni. A tech állások ráadásul vonzók, magas fizetéseket kínálnak, sok Y generációs munkavállaló vágyik ebben a szektorban érvényesülni.
Ha pedig igény van, kínálat is van: a Szilícium-völgy közvetlen közelében pont olyan gyorstalpaló szoftverfejlesztő kurzusokat kínálnak, melyek 2-4 hónap alatt a már valamilyen technológiai képesítéssel rendelkező munkavállalók vagy a kódírásban teljesen járatlan emberek tudását is felhozzák egy kurrens, korszerű szintre. A szakzsargonban coding bootcampeknek becézik ezeket a tanfolyamokat (vagyis kódíró kiképző tábornak) és némelyikük online is elvégezhető. 2012 óta 60 ilyen iskola nyitotta meg kapuit az USA-ban. De már Magyarországon is létezik hasonló.
"A piacon annyira kevés a szakember, hogy a cégek egymástól kényszerülnek elcsábítani a fejlesztőket, ami hosszútávon nem fenntartható modell. Arra van szükség, hogy megnöveljük a tortát, nem pedig arra, hogy újraszeleteljük" - mondják a négy hónap alatt “nemprogramozókból” junior programozókat képző Green Fox Academy alapítói, Langmár Péter és Bárdos Kristóf.
A gyorstalpaló programozói kurzusokra jelentkezők nagy része frissen végzett főiskolás vagy olyan alkalmazott, aki pályát szeretne váltani, az iskolák egy része pedig a komputertudományban teljesen laikus jelentkezőkre szakosodik. Fontos, hogy mindig a legeslegfrissebb, leginkább piacképes technológiákat tanítsák, éppen ezért a magyar Green Fox Academy például nem is akkreditáltatja a képzését. Az akkreditációs folyamat ugyanis nem tenné lehetővé, hogy mindig a legfrissebb technológiákat taníthassák meg.
(fotók: flickr)
A tandíj borsos: az amerikai "táborokban" általában heti 1000 dollár, de itthon is milliós tétel. Az amerikai gyorstalpalókat zömében kockázati tőkealapok finanszírozzák, amelyek biztosak abban, hogy a végzettekre lesz kereslet. Ezért akár készek elengedni a tandíj egy részének azonnali befizetését, ha cserébe a diák vállalja, hogy visszajuttat egy bizonyos százalékot első évi béréből, miután sikerült elhelyezkednie. A San Franciscóban és New Yorkban működő App Academy 18%-ot csippent le a jövedelmekből így. Bizonyos esetekben a nebulót szerződtető vállalkozás fizeti ki az iskolát - utólag. (Sok helyen nők és etnikai kisebbségekbe tartozók árengedményt kapnak. New Yorkban vannak, akik ingyen járnak a Flatiron iskola kurzusára, mert egy állásteremtő állami program közpénzből fizeti a tandíjat.)
A felvételi vizsga Skype-interjúból és egy programozó gyakorlatból áll, az oktatás pedig kemény, a tanórák akár napi 10 órán keresztül zajlanak. Az amerikai intézmények ugyanakkor nem kizárólag kódolást tanítanak, némelyik jógát, origami-hajtogatást sőt, zárfeltörést(!) is beilleszt a tanrendbe.
A legmenőbb kódíró tanfolyamok azt állítják magukról, hogy végzőseik 99%-a sikeresen talált munkát az új képességeivel és a 100 000 dolláros éves kereslet sem ritka a körükben.
A Course Report nevű, 48 ilyen gyorstalpaló műhelyt összesítő adattár szerint a végzősök 75%-ának sikerült állást találnia viszonylag rövid időn belül (néhol 100%-os az elhelyezkedési arány), és a kurzus előtti és utáni éves fizetésük átlagosan 44%-kal ugrik, 76 000 dollárra, írta a The New York Times. A Szilícium-völgy persze az amerikai gazdaság húzóágazatát képviseli: egy szoftverfejlesztő átlagosan öt állásajánlat közül is választhat. A magyar példa szerint is működik a biztos elhelyezkedés, eddig 100%-os a statisztika. Minden olyan diák, aki sikeresen teljesítette a képzés követelményeit másfél hónapon belül elhelyezkedett a piacon. A végzettek 70%-a a képzés utolós napján már állásajánlatott kapott az intézménnyel együttműködő cégektől.
De tényleg megállják a helyüket a piacon az újonnan megszerzett készségeikkel? A Triplebyte nevű informatikus-fejvadász cég 100 gyorstalpalón végzett személyt és 150 egyetemen technológiai képesítést szerzett végzőst vizsgált -akik sikeresen vizsgáztak a tesztjükön- és arra az eredményre jutott, hogy a gyorstalpalón végzők sokkal jobban írnak szoftvert, mint az egyetemről kikerültek, viszont rosszabbul bánnak az algoritmusokkal, mint azok, akik már a felsőfokú tanulmányaikat a technológiának szentelték.
E különbségek dacára "nagyjából megegyező" a két csoport eredményessége a munkakörükben. Mégis máshogy végzik el a melójukat: a gyorstalpalósoknak erősebb a gyakorlati érzékük, az egyetemista IT-szakembereknek azonban alaposabb, mélyebb a szaktudásuk. Az előbbi csoport például jobban érti a szerverekkel, adatbázisokkal és feltöltési szabályozókkal kapcsolatos problémákat, az utóbbi csoport jobban boldogulnak a biteket és bájtokat, memóriallokációt érintő kérdésekkel, valamint jobban értik a program-instrukciók legkisebb egységeinek logikáját és általában a számítógép működésének alapelveit.
Rob Percival, akinek sztorija az interneten olvasható, eredetileg matematikatanár volt, majd vállalkozóként megalapította az Eco Web Hosting nevű céget. A 34 éves brit férfi az Udemy nevű honlap láttán kapott inspirációt. Három hónapba telt, mire kidolgozta szoftverfejlesztő kurzusát kezdők számára (a sztori szerint 2-3 héttel hamarabb is végzett volna a melóval, de a merevlemeze bekrepált), majd meghirdette a 30 órás tanfolyamot. A tandíj 199 dollár volt.
Az első nap alig akadt jelentkező. De aztán 2 hét alatt 4000 ember iratkozott be. A legtöbb diákot úgy szerezte, hogy a web hosting klienseit értesítette a tanfolyamról e-mailben. Az első hónapban 15 000 dolláros bevételre tett szert, ebből 10 000-t a saját klienseiből hajtott ki. A következő hónapban már 20 000, ezután 50 000 volt a havi bevétel. Jelenleg havonta 150 000 dollárt generál a kurzus. 2015 közepére összesen egymillió dollárt sikerült keresnie a tanfolyammal.
Percival szerint fontos, hogy mielőtt bárki összerak egy online kurzust, tanulmányozza a mezőnyt, azt a témát válassza, amire nagy igény van, és kövessen el mindent, hogy a kurzusa kitűnjön a többi közül minőségben.
A modell úgy tűnik, Magyarországon is működik. A Green Fox Academy megalapítása óta még egy év sem telt el, a második csapat képzése zajlik. Az üzleti modell része, hogy a képzésbe partnerként bevonják az IT cégeket is, akik mind a finanszírozásban mind a megvalósításban komoly részt vállalnak. "A cégek így nem csak egy újabb fejvadász szolgáltatásként tekintenek ránk, hanem időt és energiát áldoznak arra, hogy együtt tökéletesítsük ezt a nem megszokott oktatási modellt” – mondja Fazekas Barbara, a Green Fox Academy igazgatója.
Kriston László - Timár Gigi
