Nem tört meg a 2014 második felében indult cégtörlési hullám az év első hónapjában, ami azt mutatja, hogy a cégvilág konszolidációja 2015-ben is folytatódik és idén újabb cégtörlési rekordra számíthatunk.

Tavaly Magyarországon 6587 cég szűnt meg az építőiparban, több, mint bármikor korábban. Az utolsó két negyedévben különösen sok céget törölt a cégbíróság, és várható, hogy 2015 sem lesz rózsás az ágazat szempontjából. Egyre többen vélik úgy, hogy idén megtorpan a két éve tartó építőipari növekedés, ami eddig sem ért le a mikro- és kisvállalkozások szintjére.

Hosszú évekig az építőipar vezette a legnagyobb bedőlési arányú (felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya) iparágak listáját, azonban 2014-ben átvette a legkockázatosabb szektorok toplistájának „vezető” helyét a vendéglátás – áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében. Az országos Bisnode Bedőlés Index értéke 3,23 százalék, amit a vendéglátás 6,36 százalékos bedőlési aránya, illetve az építőipar 5,40 százalékos fizetésképtelenségi indexe is jelentősen meghalad.

Rekord közelében maradt a megszűnő cégek száma Magyarországon novemberben, így az év egészében szinte biztosan több mint 40 ezer céget töröl a cégbíróság a tavalyi 33 ezer után. Mivel a megszűnések növekedését csekély cégalapítási kedv kíséri, az év egészében akár 15 ezerrel is csökkenhet a működő társaságok száma. Ez azonban inkább pozitív, mint negatív fejlemény, hiszen még így is a „kis cégek országa” maradunk.

Idén az első három negyedévben az adóellenőrök a bevallás utólagos ellenőrzésére 24 523 cégnél végeztek vizsgálatot, és 15 396 társaságnál, azaz csaknem kétharmaduknál (63 százalékuk) derült ki, hogy a törvényben megszabottnál összesen mintegy 515 milliárd forinttal kevesebb adót vallottak be. A megállapított hiány 19 százalékkal nagyobb a tavalyinál.

2014 februárja óta tartósan háromezer fölött van a havonta megszűnő cégek száma, októberben pedig meghaladta a négyezret is. Az év egészében több mint negyvenezer cégtörlésre lehet számítani, ami 20 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest.

Idén rekordszámú felszámolási és kényszertörlési eljárás indult a szállítmányozási cégek ellen Magyarországon, közülük is a közúti fuvarozók állnak a legrosszabbul. Az útdíj tervezett emelése vagy kiterjesztése tovább ronthat a helyzeten.

Már azt sem egyszerű feldolgoznia, dokumentálnia egy cégnek, ha törlik az adószámát, további problémákat és fejtörést okoz, amennyiben magát a vállalkozást is törlik a cégjegyzékből. Ráadásul a cégtörléssel nem szűnnek meg a társaság bevallási kötelezettségei. Íme 5 dolog, amire nem árt figyelni!

Egyre csökken a magyar vállalkozások száma, a cégbedőlések és a kényszertörlések következtében. A legkockázatosabb iparágnak most már nem az építőipar, hanem a vendéglátás számít. A cégek fizetési fegyelme viszont javult.

Elfelejtettük közzétenni a beszámolót, székhelyünk bejelentett címe nem valós esetleg újonnan megválasztott ügyvezetőnk múltja kissé problémás? Mindhárom esetben számíthatunk adószámunk törlésére. Mit tegyünk, ha erre sor kerül? Mire figyeljünk a fellebbezésnél? Összefoglaltuk a lényeget.

A Lehman Brothers csődje óta eltelt hat évben összesen 184 982 hazai cég dobta be a törölközőt, helyükre viszont 286 249 új társaság lépett. Alaposan megfiatalodott tehát a hazai cégvilág, a vállalkozások mintegy fele hatévesnél nem idősebb.

Egyre több cég kerül kényszertörlésre, részben azért is, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az eljárás legfőbb szabályai 2014. július 1-jei hatállyal jelentősen módosultak, ezért érdemes áttekinteni az új rendelkezéseket.

Nagy a gond a cégek megszüntetése és a csődvédelem területén. Hiába állnak rendelkezésre a követésre érdemes nyugat-európai vagy éppen szomszédos példák, Magyarországon elvétve találkozunk eredményes csődeljárással.

Hiába csökkent 55 százalékkal egy év alatt a végelszámolást választó cégek aránya, egyidejűleg drasztikusan nőtt a kényszertörlések száma.

Fél év alatt 62 százalékkal nőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) tartósan tartózó vállalkozók száma, míg a tartósan adós magánszemélyeké és egyéni vállalkozóké 3 százalékkal bővült. Százmilliárddal nagyobb a vállalkozások adótartozása.

A magyar kkv-k többsége és sok nagyvállalat szembesült az elmúlt időszakban azzal, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezetben a tulajdonosok kevésbé tudták saját tőkéből fedezni a vállalkozásuk működését, ezért megnőtt a hitel aránya a tőkéhez képest.

Már nem igaz az a mondás, hogy kocsmát nyitni biztos üzlet, legalábbis ez olvasható ki a statisztikákból. A vendéglátásban naponta 8 cég ellen indul kényszertörlési eljárás, ezzel a szektor alulmúlta a sokáig negatív csúcstartó építőipart.

Mivel egyre kevesebb céget alapítanak, és egyre több a kényszertörlés, 2014-ben tovább csökkenhet a cégek száma Magyarországon a Bisnode szerint.

Az elmúlt három hónapban Magyarországon átlagosan 2919 vállalkozás szűnt meg havonta, ugyanez a mutató egy évvel ezelőtt még csak 2140 megszűnést mutatott. Ez 36,4 százalékos növekedést jelent annak ellenére, hogy ezzel párhuzamosan a végelszámolások aránya az egyharmadára, a felszámolásoké pedig a felére csökkent.

Az új jogi szabályozás nyomán 2012 augusztusától a cégbíróságok elrendelhetik a cégek kényszertörlését a cégnyilvántartásból. Az idei év első negyedévének végéig összesített adatok szerint a cégbíróságok 4119 céggel szemben éltek a kényszertörlés eszközével.

Még mindig nem ért véget az a vesszőfutás, amit a visszaeső belső fogyasztás miatt kell elszenvedniük a vállalkozásoknak: az elmúlt 12 hónapban nemhogy csökkent volna, hanem valamelyest még emelkedett is az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártásával, a kiskereskedelemmel, a gépjármű kereskedelemmel, a vendéglátással foglalkozó cégek bedőlési aránya.