Októberben összesen 4069 céget törölt a cégbíróság, ez a legmagasabb érték, amit valaha láttunk a magyar cégstatisztikában. A megszűnő cégek száma 2014 februárja óta tartósan meghaladja a havi háromezret, és folyamatosan emelkedik. Év végére 40 ezer fölé kerülhet az éven belül megszűnők száma, ami bő 20 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest.
„A mostani számok év eleji előrejelzésünknek megfelelően alakulnak. Az adat tehát nem meglepő, a megszűnéshez vezető okok vizsgálata viszont annál izgalmasabb – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója. – Az előző év második fele óta havonta 1500-2000 cég szűnt meg úgy, hogy a törlést felszámolási eljárás előzte meg. Az elmúlt három hónapban azonban összesen 3200 ilyen esetet regisztráltunk, ami azt jelenti, hogy a megszűnési okok között gyors ütemben szorul vissza a felszámolás” – mondja az ügyvezető. Tóth Tamás szerint ez alapvetően annak köszönhető, hogy lassan kifut a rendszerből a 2012-es nagy felszámolási hullám hatása, az akkor indult eljárások idén az első félévben zömmel lezárultak.
Lassan, de biztosan emelkedik ugyanakkor a végelszámolással megszűnő cégek száma: az októberi törlések közül 674 következett be ilyen eljárás eredményeként. Az ügyvezető szerint örvendetes, hogy a megszűnéshez vezető eljárások között nő a végelszámolások szerepe, hiszen ez az eljárástípus jelenti egy társaság megszűnésének legtisztább módját. „A törölt cégeken belül a végelszámolással megszűnt vállalkozások arányának növekedése dicséretes, ugyanakkor az arány még mindig csak 16 százalék, ami azt jelzi, hogy érdemi áttörés nem született a hazai üzleti etikában” – mondja az Opten igazgatója. (És már nem is az építőipar számít az igazi mumusnak.)
Az induló eljárások között 2014-ben már a kényszertörlés dominál: 2013-ban egész évben 16 500 ilyen határozatot hozott a cégbíróság, most azonban csak az elmúlt 3 hónapban több mint 8800-at. Ez is azt mutatja, hogy a hatóságok elkötelezték magukat a rendelkezésükre álló eszközök alkalmazása mellett.
A kényszertörlések jelentős része ugyancsak felszámolásban végződik, ha az adott cégnél adósságot talál a hatóság. Ez alátámasztja a kényszertörlés intézményének létjogosultságát. Rossz hír ugyanakkor a gazdaság többi szereplőjének, hogy a cégfluktuáció és a kifizetetlen számlák továbbra is jelentős kockázatot jelentenek.
