Már nem az építőipar a mumus

Egyre csökken a magyar vállalkozások száma, a cégbedőlések és a kényszertörlések következtében. A legkockázatosabb iparágnak most már nem az építőipar, hanem a vendéglátás számít. A cégek fizetési fegyelme viszont javult.

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Freestockphotos

Hosszú évek folyamata szakadt meg közel egy éve, és most már biztosan elmondható, hogy csökken a magyar vállalkozások száma - derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből. A csökkenés egyik oka sajnos továbbra is a cégek nagyarányú fizetésképtelenné válása, mivel a csődök, felszámolások cégszámhoz viszonyított aránya ma Magyarországon 3,10 százalék, amit tovább ront a rengeteg kényszertörlési eljárás is.

Már nem az építőipar a mumus

A cégadatokból kiolvasható jelek nem jeleznek pozitív tendenciát a gazdaság fejlődésével kapcsolatban. Rengeteg céget zárnak be, illetve sok vállalkozás kerül kényszertörlés alá is. Ennek következtében a cégek száma stabil csökkenésnek indult hazánkban, ami önmagában nem lenne negatív folyamat, mivel a lakossághoz képest eddig nagyon sok cég működött Magyarországon. Az viszont, hogy a cégek továbbra is magas határidővel és késedelemmel fizetik számláikat, arra utal, hogy sokan nem tudták üzletmenetüket stabil alapokra helyezni.

Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számított hazánkban, de az elmúlt időszakban már megelőzte a vendéglátás, jóval az országos átlag feletti 5,92 %-os bedőlési arányával. Az élelmiszergyártás is rosszabb helyen szerepel a listán, mint korábban, míg a szállítás, raktározás javított pozícióján. (Pedig a nyári hónapok még szokatlanul nagy számú cégtörlést hoztak az építőiparban.)

A legkockázatosabbnak mondott építőipar helyét átvette a vendéglátás, ugyanis itt vált az elmúlt időszakban a legtöbb vállalkozás fizetésképtelenné, melynek oka, hogy a kereslet nem növekszik olyan mértékben, hogy a szektort életben tartsa. Vélhetően a nagyarányú NAV ellenőrzések sem kedveznek a vendéglátósoknak, ami remélhetőleg hosszabb távon egy átláthatóbb, és megbízhatóbb iparághoz járul hozzá. Addig azonban várhatóan még sok vendéglátós húzza le a redőnyt.

Keleten még jobban kell figyelni az üzletkötésnél
Egyértelműen látszik az ország kelet-nyugat irányú széttagoltsága, mivel a keleti országrészben jóval nagyobb valószínűséggel válnak fizetésképtelenné a cégek, mint nyugaton. Ráadásul a támogatásoknak köszönhetően az összes működő cég számához viszonyítva több új vállalkozást is alakítanak keleten, így ebben a régióban még körültekintőbb odafigyelést igényel az üzletkötés.
Már egyértelmű, hogy hazánkban egy kisebb cégvilág fog működni az elkövetkező időszakban. Remélhetőleg ez a csökkenés egy stabilabb és megbízhatóbb, kockázatmenetesebb cégkört fog jelenteni, amit nemcsak a külső szabályozás, hanem a piac önszabályozó jellege, a vállalkozások nagyobb kockázattudatossága is kivált.

Megállt a cégszám növekedés

2014 harmadik negyedévében 9,6 százalékkal kevesebb új vállalkozás alakult, mint 2013 azonos időszakában. Az idei harmadik negyedévben valamivel több, mint 6700 új vállalkozást regisztráltak Magyarországon, azaz ma naponta közel 75 cég alakul, míg korábban napi száznál is több új társas vállalkozás megalakulása volt jellemző hazánkban. Jelenleg így 546 ezer cég működik, ami az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 1,5 %-kal kevesebb. A hosszú éveken keresztül tartó folyamatos cégszám-növekedés Magyarországon 2013 közepén megállt, és csökkenésnek indult a vállalkozások száma. A csökkenés egyik oka, hogy a Kft. alapításhoz és működtetéshez szükséges tőke ismét 3 millió forintra emelkedett. A hatóságok is egyre szigorúbban lépnek fel az adót nem fizető, vagy nem fellelhető vállalkozásokkal szemben, és egyre több cég kényszertörlését rendelik el, és egyre több vállalkozó ellenőrzi szerződéskötés előtt üzleti partnerei megbízhatóságát, így a rosszul gazdálkodó cégek a piaci nyomás által is szelektálódnak. A vállalkozások számának csökkenését erősíti az is, hogy 2014 harmadik negyedévében 31 %-kal több cég szűnt meg valamilyen módon (felszámolás, csőd, végelszámolás, törlés stb. miatt), mint 2013 azonos időszakában.

Vannak iparágak, amelyekben több lesz a cég

A Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből látszik, hogy a legtöbb iparágban csökkent a cégek száma. A legnagyobb mértékű csökkenés a nemfém ásványi termék gyártása, a papíriparban, a fafeldolgozás és textilipar terén történt. A majdnem minden területen jellemző cégszám-csökkenés ellenére a közigazgatásban, a vegyiparban, és az élelmiszergyártásban a vállalkozások számának növekedése még mindig 1 % felett van. Megyei bontásban már az összes megyében csökkent a működő cégek száma 2013. október 1. és 2014. október 1. között. A legnagyobb mértékben Fejér megyében csökkent a számuk, melynek mértéke 4,4 % volt.

Jól látszik, hogy a nyugati országrészben az összes céghez viszonyítva már kevesebb cég alakul, míg keleten arányaiban több új vállalkozást hoznak létre. Az ország szétszakadásának okai között keresendő, hogy a keleti országrészben alapított vállalkozások állami támogatásban részesülnek, ezért több nyugati vagy fővárosi cég is keletre települ, vagy ott hoz létre új vállalkozást. Ezt igazolja, hogy a működő cégek átlagos számához képest Nógrád,

Mindinkább határidőre fizetnek a cégek

2014 harmadik negyedévét összevetve 2013 azonos időszakával azt láthatjuk, hogy az átlagos fizetési határidő csökkent, azonban az átlagos fizetési késedelem lényegében nem változott. Az átlagos fizetési határidő Magyarországon 2014 harmadik negyedében 26 nap volt, míg egy évvel korábban átlagban 30 napra fizettek a cégek. Fizetési késedelem tekintetében mindkét időszakban 20 napos átlagos késedelem volt jellemző azon vállalkozásokra, amelyek nem tudták időben kiegyenlíteni számláikat. A határidőben fizetett számlák aránya javult, mivel jelenleg a követelések 67 %-át fizetik maximum egy nap késéssel a cégek, míg egy évvel ezelőtt csupán 64 %-át.

A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, az építőiparban, a vegyiparban és a papíriparban kell számolni, ahol 35 nap feletti az átlagos számlafizetési határidő. A legtöbbet késő szektorok listáját az építőipar vezeti 40 napos átlagos fizetési késedelemmel, míg az ingatlanügyletek (39 nap) és a papíripar (28 nap) is a legtöbbet késő három iparágban szerepel. Megyénként Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cégei fizetik átlagosan a legnagyobb határidővel számláikat, esetükben – a Bisnode adatai alapján – 30 napot is meghaladta az átlagos fizetési határidő. Legnagyobb fizetési késedelem tekintetében más megyék cégei kerülnek előre, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg, Budapest és Csongrád megye vállalkozásai késnek a leginkább – 21 nap felett – számláik kiegyenlítésével. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy jó hír a magyar számlafizetési szokások javulása, de mivel így is igen magasak az értékek, mindig érdemes odafigyelni arra, hogy egy vállalakozás más cégeknek hogyan fizeti számláit. Késés esetén ugyanis 40 nap az az időszak, amíg egy átlagos cég a pénzéhez jut, ami igen magas szám és egy kisebb vállalkozás életében már cash flow problémákat is okozhat. (Van 10 tippünk, hogy mindig legyen pénze a kasszában!)

Mindent felülírtak a kényszertörlések
A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési eljárás némileg átrendezte a felszámolások és a cégmegszűnéshez vezető eljárások számát. Korábban egyértelműen állíthattuk, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, akkor előbb utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit például abban az esetben indítanak meg, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Ez alapján elmondható, hogy a kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a Cégbíróság által. A kényszertörlési eljárások száma ugrásszerűen emelkedik. Míg 2013 harmadik negyedévében valamivel több, mint 5600 kényszertörlés indult, addig 2014 azonos időszakában már több mint 9700. Rossz hír, hogy a kényszertörlések növekvő száma mellett a felszámolások száma is nőtt. Míg 2013 júliusától szeptemberéig több mint 2700 felszámolást indítottak, addig az idei év azonos hónapjaiban már 60 %-kal többet. A végelszámolások tekintetében viszont csökkenés következett be: az egy évvel ezelőtti közel 2150-hez képest idén a harmadik negyedévben csak közel 1930 végelszámolás indult. 2013-ban 2,46 % volt a Bisnode Bedőlési Index (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) értéke. 2014 első félévében romlott ez a mutatószám, mivel az index értéke 2,79 %-ra emelkedett, mely sajnos az elmúlt negyedévben tovább emelkedett és elérte a 3,10 %-ot. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kényszertörlések száma extrém módon emelkedik, aminek egy részére szintén fizetésképtelenség miatt került sor. Ha a kényszertörlésekkel is számolnánk az indexben, úgy értéke 11,06 % lenne, ami már ijesztően magas érték. A szálláshely-szolgáltatás és az építőipar esetén pedig már 17 % fölé emelkedett a kényszertörlési eljárásokat is tartalmazó index értéke. Megyei szinten Nógrád megyében dől be a arányaiban a legtöbb vállalkozás, míg Komárom-Esztergom megye cégei vannak a legnagyobb biztonságban. Az országos átlag alatti bedőlési arány a nyugati megyékre jellemző, míg keleten, különösen észak-keleten általában nagyobb valószínűséggel dőlnek be a cégek.
 

Véleményvezér

Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek

Lázár Jánosnak nem megy a Fanta-matek 

A Fanta-botrány és a műbalhé.
Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet

Magyar Péter szerint egy fideszes képviselő titokban megszavazta az Európai Parlament elnökének a néppárti jelöltet 

Újraválasztották Roberta Metsolát az Európai Parlament elnöki tisztségébe.
A szegénység görbén egyedül Szlovákia előz meg minket Európában

A szegénység görbén egyedül Szlovákia előz meg minket Európában 

Egy ország gazdasági teljesítménye és a szegénység között ugyan szigorú az összefüggés, mégis vannak apróbb különbségek.
A magyar agrárbárók átlagos birtokmérete tízszer nagyobb, mint az uniós átlag

A magyar agrárbárók átlagos birtokmérete tízszer nagyobb, mint az uniós átlag 

Rendkívül falánkok a magyar agrárbárók.
Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat

Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat 

Példátlan állami terrorcselekmény volt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo