Negatív rekord a vendéglátásban

A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési eljárás némileg átrendezte a felszámolások és a cégmegszűnéshez vezető eljárások számát. Korábban egyértelműen állíthattuk, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, akkor előbb-utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit abban az esetben indítanak például, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Ez alapján elmondható, hogy a kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a cégbíróság által.

A kényszertörlési eljárások száma ráadásul ugrásszerűen emelkedik. Míg 2012-ben 6123 kényszertörlés indult, addig 2013-ban már 22 829 és 2014-ben 42 574. Egy év alatt közel megduplázódott a számuk, ami azt jelzi, hogy évekig nem foglalkoztak a hatóságok ennyire az adókerülő, beszámolót nem leadó vagy gyakorlatilag nem fellelhető cégekkel. Az elmúlt években elindult egy folyamat, aminek átláthatóbb, gazdaságilag aktívabb cégvilág lesz az eredménye, ezért hosszú távon nem kell számolni ilyen mértékű kényszertörlési cunamival, azonban 2015 még várhatóan magas értékeket fog eredményezni.

Még nincs vége

2015-ben nagy valószínűséggel folytatódik a kényszertörlések számának növekedése, amiben azonban hosszú távon csökkenés várható. Előfordulhat, hogy a csökkenés még nem 2015-ben fog bekövetkezni. A tendencia mindenképpen egy kisebb és remélhetőleg stabilabb cégvilág felé mutat, amit nemcsak a külső szabályozás, hanem a piac önszabályozó jellege, a vállalkozások nagyobb kockázattudatossága is kivált.

A felszámolások ismét növekvő száma alapján azt mondhatjuk, hogy 2015-ben az előző éveknél magasabb bedőlési arány várható a cégekre vonatkozóan, amit a csökkenő cégalapítási kedv sem javít.

Ami jól látszik, hogy a „hagyományosan kockázatos” szektorok továbbra is rizikósak maradnak. Stabilan vezeti ezt a legkockázatosabb szektorok listát a szálláshely szolgáltatás és az építőipar, bár köztük elfordulhat csere a „vezető helyen”. Területileg a cégek kockázatosságát illetően az ország kelet-nyugat irányú széttagoltsága továbbra is megmarad, azonban kismértékben várható közeledés a keleti és nyugati megyék között.

A GKI 2015-ös előrejelzése szerint 2015-ben a bel- és külföldi kereslet lanyhulása következtében szinte minden ágazat dinamikája lassul, de visszaesésre csak a pénzügyi ágazatban kell számítani, az ingatlanszektorban pedig már minimális bővülés várható. A leggyorsabban az ipar fejlődik, az építőipar növekedési üteme nagyot zuhan, de így is átlag feletti lesz.

Ismét nő a felszámolások száma

A felszámolások száma 2012-ről 2013-ra erősen csökkent, azonban 2014-ben számuk – nem is kis mértékben – ismét nőtt, ugyanis közel 30 százalékkal emelkedett a fizetésképtelenség miatt megindított eljárások száma. A nagyszámú kényszertörlési eljárással együtt ez azt jelzi, hogy a külső kényszer miatt indított cégmegszüntetések még eddig soha nem öltöttek akkora mértéket, mint tavaly, ami intő jel a hitelezőknek. Amikor egy cég ellen felszámolás indul, akkor nagy valószínűséggel már súlyos fizetési nehézségekkel küzd, és ebben az esetben egy kinnlevőség behajtása már igen nehézkes, gyakorlatilag lehetetlen.

Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere azt javasolja, hogy az üzleti kapcsolatoknál a vállalkozások a megelőzésre helyezzék a hangsúlyt, ugyanis ha vevőjük már felszámolás alá kerül, nagyon nehezen fognak pénzükhöz jutni. Az sem elegendő, ha időben értesülnek arról, hogy partnerük ellen felszámolási eljárás indult, ugyanis ilyenkor – még ha időben be is jelentik követelésüket –, sokan (pl.: a NAV) megelőzhetik őket, ha egyáltalán van még vagyona a vállalkozásnak. Ezért nemcsak arról érdemes automatikus értesítést kérni, ha egy vállalkozás eljárás alá került, hanem arról is, ha egy cég kockázatossága megnőtt. Ilyenkor érdemes akár korábban elkezdeni a beszedést, vagy folyamatos üzleti kapcsolat esetén felülbírálni a hitelkereteket.

Hasonlóan az egészségünkhöz, az üzleti életben is érdemes a megelőzésre nagy hangsúlyt fektetni, mert ma Magyarországon naponta közel 50 cég ellen indul felszámolás. Saját cégük megszűnését is sokan választják, ugyanis naponta közel 22 vállalkozás kerül végelszámolás alá. A végelszámolások számát illetően az elmúlt időszakban azonban csökkenést tapasztalhattunk, mivel 2013-ról 2014-re 30 százalékkal kevesebb ilyen eseményt regisztráltak. Az elmúlt 6 évet vizsgálva 2012-ben volt a csúcs mind a felszámolások, mind pedig a végelszámolások tekintetében, ami után mindkét eljárás számában csökkenés következett be. Sajnálatos módon 2014-ben a felszámolások száma ismét emelkedésnek indult, de még nem közelíti meg a 2012-es értéket.

(Sok esetben a veszély magából a cégből fakad, nem mindig a környezet a felelős érte. Lássunk két alaphibát!)

Nőttek tavaly a cégbedőlések

A Bisnode Bedőlési Index (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) mértéke kiváló mutatószám a cégvilág fizetésképtelenségének megállapítására, illetve az egyes szektorok teljesítményének összehasonlítására, mivel ez tisztán a hitelezők felé történő tartozások miatti fizetésképtelenség jelzésére szolgál.

2014-ben 3,23 százalékos Bisnode Bedőlési Indexszel kellett számolnunk, azaz a cégek több mint 3 százaléka vált egy éven belül fizetésképtelenné. 2014-ben romlott ez a mutatószám, mivel 2013-ban az index értéke 2,46 százalék volt. Amennyiben a kényszertörlések arányát is belevennénk az indexbe, akkor 11,02 százalékos értéket kapnánk, azaz a cégek 11 százalékát érinti egy év alatt felszámolás, csőd vagy kényszertörlés, ami igen magas szám.

Magasan legkockázatosabb a vendéglátás

A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág 2014-ban

2013 RANGSOR	2014 RANGSOR	SZEKTOR	2014 BEDŐLÉSI ARÁNY
2	1	Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	6,36%
1	2	Építőipar	5,40%
7	3	Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység	4,77%
3	4	Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonott áru gyártása	4,59%
10	5	Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)	4,38%
8	6	Szállítás, raktározás	4,10%
9	7	Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása	4,00%

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkezők listáján jelentősebb átrendeződés történt, ugyanis az egyéb feldolgozóiparban (pl.: ékszer-, sportszer-, hangszergyártásban) tevékenykedő vállalkozások bedőlési aránya javult, a korábbi 10. helyről előreléptek a 3. helyre. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásával foglalkozó cégek, valamint a mezőgazdasági vállalkozások többi szektorhoz viszonyított helyzete is jelentősen javult. A tavalyi listán 6. helyen a vegyipar szerepelt, idén azonban már fel sem került az alacsony bedőlési arányú szektorok listájára, azaz a szektorban növekvő kockázatossággal kell számolni.

Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számított hazánkban, 2013-ban is ez a szektor vezette a listát, azonban 2014-ben átvette helyét a vendéglátás. 6,35 %-os bedőlési aránnyal ez az iparág lett magasan a legkockázatosabb szektor 2014 során. (Az Opten adatai az építőiparról sem mutatnak épp szívderítő képet.) Az építőipar 5,40 százalékos fizetésképtelenségi arányával már csak a második helyen szerepel, de még így is nagy óvatosság szükséges a szektor cégeivel szemben, mivel ez az érték is közel duplája az országos átlagnak. A nagykereskedelmet és az adminisztratív tevékenységet végző vállalkozások is kockázatosabbá váltak 2014-ben, míg a gépjármű-kereskedelem helyzete a többi szektorhoz viszonyítva javult.

A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág 2014-ban

2013 RANGSOR	2014 RANGSOR	SZEKTOR	2014 BEDŐLÉSI ARÁNY
1	1	Humán-egészségügyi, szociális ellátás	0,48%
2	2	Oktatás	1,17%
10	3	Egyéb feldolgozóipari tevékenység	1,31%
8	4	Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása	1,31%
3	5	Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység	1,42%
5	6	Információ, kommunikáció	1,69%
4	7	Ipari gép, berendezés, eszköz javítása	1,71%
7	8	Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás	2,05%
12	9	Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat	2,31%
11	10	Egyéb szolgáltatás	2,45%

Nógrádban és Szabolcsban dominóként dőlnek a cégek

Megyei szinten Nógrád megyében dől be a legtöbb vállalkozás, míg Komárom-Esztergom megye cégei a legnagyobb biztonságban vannak. A Nógrád megyére jellemző bedőlési arány 4,70 százalék volt, amitől csak kismértékben marad el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 4,60 százalékos volt a fizetésképtelenségi index értéke 2014-ben. A főváros cégeinek fizetésképtelenné válásának valószínűsége az átlag fölött van, de még így is a kevésbé kockázatos területek közé sorolható. A Komárom-Esztergom és Pest megyével üzletelő vállalkozások vannak a legnagyobb biztonságban, ezeken a területen ugyanis a legkisebb mértékben kerülnek felszámolás vagy csődeljárás alá a cégek.

Jól látható az ország kelet–nyugati irányú széttagoltsága, mivel keleten általában nagyobb valószínűséggel dőlnek be a cégek, mint a nyugati megyékben. Ez alapján az látszik, hogy a keleti országrészt felzárkóztató törekvések eddig nem jártak megnyugtató eredménnyel a cégek stabilitását illetően, mivel a keleti és különösen az északkeleti megyékben még mindig nagy arányban lesznek fizetésképtelenek a vállalkozások.