Világújdonságnak számító fejlesztést mutatott be a Binghamton Egyetem és a Xerox. A felsőoktatási intézmény két diákja és a Xerox Palo Alto-i Kutatási Központjának kutatója olyan számítógépes algoritmust dolgoztak ki, amely a közösségi média felületeinek vizsgálata alapján képes következtetni az emberek cselekedeteire jóval azok bekövetkezte előtt.

Ray Kurzweil számítógépfejlesztő, jövőkutató szerint 20 éven belül ingyenesen juthatunk hozzá a napenergiához. Az esélyegyenlőség új formája lesz a szolárdemokrácia?

A nap csak akkor tud az első számú energiaforrássá válni, ha a fejlesztők lehetővé teszik az energiaveszteségtől mentes tárolást. Egy izraeli cég azt állítja, hogy költséghatékony módszert dolgozott ki a probléma kiküszöbölésére.

A Chicago Mercantile Exchange égisze alatt 13 országból kötöttek a felek 50 szerződést a jövőbeli időjárási kockázatok fedezésére. A származtatott ügyletek és a kötvények új fajtái a klímaváltozás káros hatásainak anyagi terhétől óvják meg az érintetteket.

Hogy állunk az üvegházgáz-kibocsátás csökkentéséért folytatott harcban? És elegendő-e e limit betartása ahhoz, hogy megfékezzük a természetben végbemenő folyamatokat, mint amilyen a tundra metánban gazdag jégtakarójának felolvadása vagy a melegedő tengerek karbonelnyelő képességének csökkenése? Az ENSZ konkrét válaszokat kínál.

A sci-fi filmekben már láttuk őket sokszor, a Szárnyas fejvadásztól a Star Wars: A klónok támadásáig. Mik az esélyei, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljenek ilyen modellek?

Május elsején hazánk is bekapcsolódott az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló felmérésébe, a My World kezdeményezésbe, így szeptember végéig mi magyarok is elmondhatjuk véleményünket arról, hogy milyen világban szeretnénk élni.

Az ipari méretű, módszeres adatgyűjtés emberi jogokat sért. De az üzletet és a nyereséget növeli. A big data a könyvnyomtatás megjelenésével egyenrangú mérföldkő.

A Xerox húsz vezető fejlesztője vesz részt június végén az „IEEE Computer Vision / Pattern Recognition” konferencián, amelyen azt kutatják a szakértők, hogyan állíthatóak a számítógépek a fejlődés szolgálatába úgy, hogy azok egyre inkább „emberi aggyal” gondolkodjanak.

A növényvilág genetikai örökségének megőrzése érdekében már évek óta működik egy magbank Norvégiában: a bunkerben akkor is megőrződnek a növények magvai, ha atomkatasztrófa történik a Földön. De a világ kormányainak nem kis része nem hajlandó behelyezni az állományát. Ennek okaira világít rá a Seed Battles című film, melyet a thesszaloniki dokumentumfilm-fesztiválon láttunk.

Bolygónk szárazföldi felszínének 40%-át élelmiszernövények termesztésére használjuk. És 30 év múlva az élelmiszertermés negyede is a klímaváltozás áldozatává válhat, ha nem cselekszünk ma.

A Google Glass pillanatnyilag talán a legkomolyabb, de korántsem az egyetlen olyan eszköz, amellyel egy lépéssel közelebb érezhetjük magunkat a Robotzsaruhoz vagy a Terminátorhoz. Ha egyelőre nem is a testbe építik be az okos kütyüket, a testünkön már viselhetjük őket. Némelyiket díszként, másokat egészségmegőrzés céljából.

Kormányoktól és nemzeti bankoktól teljesen függetlenül nőtte ki magát felkapott globális fizetőeszközzé a virtuális érme. A jelenség az internet és az online önszerveződés hatalmára hívja fel a figyelmet, és egyúttal a politikai elit, valamint a 2008-ban megrendült bankrendszer iránti bizalmatlanságra is. Vajon a bitcoin-lufi egyszerűen kipukkad, vagy egy mélyrehatóbb átalakulás kezdetét jelzi?

A februári Piac&Profitból többek között megismerhetik azt a magyar kisvállalkozást, amely első kelet-európai cégként beszállítói megrendeléshez jutott európai űripari projektben és megtudhatják azt is, hogy milyen trendek fogják alakítani idén a piacokat.

Régen egyszerű volt az emberek szakmai élete: elmentek egy iskolába, elhelyezkedtek a tanult szakmájukban, és onnan is mentek nyugdíjba. A gyors technológiai változásnak köszönhetően ez ma már nincs így. Nagyon sok új szakma jön létre folyamatosan. Ki gondolta volna például 15 éve, hogy közösségimédia-menedzserek lesznek? Vagy 25 éve, hogy webdesignerek?

A globális felmelegedés olyan drámai lesz, hogy a leghidegebb évek is melegebbek lesznek, mint a múlt legmelegebb esztendői. Ha üvegházgázok koncentrációja tovább nő a légkörben, 2047-re melegebb lesz az átlaghőmérséklet mint az 1860 és 2005 között uralkodó átlag. Ha a klímapolitika működik, legfeljebb 2069-ig lehet késleltetni a drasztikus az éghajlatváltozást.

Az IBM rendszeres, kereskedelmi trendeket fürkésző átfogó elemzése szerint a következő évek divatját várhatóan erős steampunk hatások alakítják majd. A közösségi oldalak itthon is erősen hatnak a divattrendek terjedésére, de a steampunk hullámra még várnunk kell.

Az internet átalakítja az ipart, gépi intelligenciával párosítja az emberi meglátásokat. Az emberi elme és a gépek „összeházasítása” létrehozza az úgynevezett ipari internetet, azt a nyílt, világméretű hálózatot, amely összeköti a gépeket, az embereket és az adatokat, erősítve a konvergenciát az intelligens adatok és a gépek között.

Sokan úgy vélik a fejlődés jövőbeli hatásokat is figyelembevevő módja csupán illúzió, hiszen lehetetlen hosszútávra kiszámítható képet alkotni akár országunk, akár bolygónk jövőjéről. Láng István akadémikus szerint azért van, ami kiszámítható. A professzor előadása teljes terjedelmében a november 21-én megrendezett Fenntarthatósági Csúcson lesz hallható.

Másodpercenként 10 Mb mennyiségű adatot is képes továbbítani az emberi testen keresztül az a technológia, melyet a napokban mutattak be az Ericsson mérnökei. A Connected Me segítségével akár egy mobiltelefon és egy táblagép között is kapcsolatot teremthetünk, pusztán azzal, hogy a két eszközt egyszerre érintjük meg. A technológia várhatóan új irányokat jelöl ki a telekommunikációs fejlesztések számára.