A bankszektor fősodrában először viccnek tartották a bitcoint (BTC), most már kénytelenek komolyan venni. Pénzünk, vagyonunk javarészt virtuális: bankok számítógépeinek merevlemezén pihenő szám, ami ide-oda utalható, s csak akkor válik fizikaivá, ha felvesszük készpénzként. E virtualizálódás következő lépcsője, a bitcoin viszont radikálisabb irányba mutat. Mi történik, ha holnaptól a lakosság nagy része az euró, a dollár, a svájci frank helyett áttér a criptovalutára? Az okostelefonokkal szervezett arab tavasz után itt a klikkeléssel létrejövő Wall Street tavasz? Üdvözölhetjük-e a BTC-korszakot, a decentralizált gazdaság hajnalát? (A központi bankoktól a pénzügyi ellenőrző szervezetekig egyelőre mindenki passzívan csodálja a virtuális valuták felemelkedését.De konferenciát már tartottak róla.)

Játékgazdaság

Shakespeare azt írta, „Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő”, amit manapság úgy kellene átírni: „Játékmező az egész világ, és játékos (homo ludens) benne minden férfi és nő.” Okostelefonok uralta világunkban nemcsak a szórakozásban és az információ-hozzáférésben hódítanak a játékos/játékszerű alkalmazások – már a pénz sem feltétlen komoly.

Kép:Fotolia

A nyílt forráskódú bitcoint – algoritmusát névtelenül tették hozzáférhetővé a világhálón 2009. január 3-án. Feltalálója feltalálója tipikus posztmodern figura, már ha egyáltalán egy személyről beszélhetünk. Akárcsak Banksy, az Egyesült Államokban akciózó graffiti- és festőművész, akinek alkotásait dollármilliókért vásárolják az újgazdagok, de akit eddig sajnos senki sem látott élőben, úgy a bitcoin kiötlője is kész rejtély. A hivatalos verzió szerint Satoshi Nakamotónak hívják, 37 éves és programozó Japánban. Csak éppen még soha nem jelent meg olyan konferencián, amely találmányához fűződött. A mítoszban kételkedők úgy érzik, a figura kitaláció, és irományainak tökéletes angol szlengje okán inkább egy nyugati hackercsapatot vélnek látni a bitcoin mögött

Úgy bocsáthatják ki az emberek (értsd: programozók és hackerek), ha sikerül összetett matematikai problémákat megoldaniuk a számítógépeikkel. A bitcoin bányászat nem függ központi résztvevőtől, peer-to-peer (P2P) hálózaton zajlik. A rendszert úgy találták ki, hogy nagyjából minden tizedik percben nyer valaki, körülbelül 25 bitcoint, magyarázta Eric Elliot internetfejlesztő a CNN-en. Mivel a szereplők egymás ellen versenyeznek, a nyeremény mennyisége korlátolt. Így a bitcoin eloszlása is egyenlőtlen a lakosság körében. A legtöbb játékos egy-egy bitcoin töredékét képes csak megszerezni, véli Elliot, aki maga is bányászik. Az üzlet azonban a bitcoin-kereskedelemben van: a virtuális pénzt online devizatőzsdéken lehet hivatalos nemzeti fizetőeszközökre váltani, értelemszerűen változó árfolyamon. Az elmúlt években értéke óriási ingadozásokat mutatott, per pillanat trendszerűen emelkedik, mivel nagy az igény rá, és kevés van belőle.

Hógolyó-effektus vagy tulipánláz?

Az 1600-as évek Hollandiájában olyan keresett lett a tulipánhagyma, hogy egy ideig többet ért, mint az arany. Bő egy éve még 12 dollárt kóstált a bitcoin, november végén pedig elérte az 1000 dollárt. Alig egy hónap alatt 400 százalékkal nőtt a digitális fizetőeszköz értéke, sőt volt, hogy egy nap alatt 170 dollárt emelkedett a tokiói Mt. Goxon, a bitcoin legismertebb digitális piacán. Az idei szárnyaláshoz a ciprusi bankok drasztikus pénzelnyelő akciója is hozzájárult: sokan legalább részben ki akarják vonni megtakarításaikat a bankrendszerből. A kisvállalkozások pedig az akár 2,75 százalékos tranzakciós költségeket tudják kiküszöbölni a bitcoinnal.

A bűnözés melegágya?

A Subway egyik egyesült államokbeli üzletében egyelőre naponta átlagosan három vásárló fizet bitcoinnal a virtuális pénzeket kezelő okostelefon-alkalmazás, a Coinbase segítségével. De akár a Fülöp-szigeteki hurrikán károsultjainak is felajánlhatunk adományokat BTC-ben. Sőt, hallani olyat is, hogy egy vállalkozó a bankjegy-automaták mintájára bitcoin-automatákat helyezne üzembe.

A bitcoinnal végzett tranzakciók kódolt „pénztárcákat” és speciális kulcsokat igényelnek, amelyek átugorják a fizető fél nevének használatát. A bitcoin tehát teljes névtelenséget nyújt, ezért jó az illegális tevékenységeket űző kétes személyeknek és bűnbandáknak. Az FBI 2013 októberében már bezáratta a Silk Road nevezetű „online feketepiacot”, ahol kábítószereket és illegális szolgáltatásokat (például számítógép-hekkelés, bérgyilkosság) lehetett venni teljesen névtelenül a virtuális pénzzel. A honlap alapítójától 101 (más források szerint csak 28 vagy 3,6!) millió dollár értékű bitcoint koboztak el.

Kínai előzmény

Volt már előzménye a bitcoinnak, méghozzá Kínában: 2009-ben a Tencent nevű internetes vállalkozás által használt QQ virtuális pénz forgalma annyira felpörgött, hogy a tetemes méretű belföldi készpénzforgalom 13 százalékát fedte le. Népszerűségének csúcsán a QQ fizetőeszköz lett a piacokon és a trafikokban is. Ennek láttán a pekingi kormány ultimátumot adott a cégnek: vagy korlátozzák a QQ forgalmát, vagy állami felszólítással becsukhatják a boltot.