Közös gazdasági és pénzügyminiszteri posztot, illetve valutaalapot kell létrehoznia az Európai Uniónak a belső piac megerősítése, az integráció mélyítése érdekében - jelentette ki szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

A görög hitelválság rendszeresen visszatérő téma a pénzpiacokon, de a leginkább abban az összefüggésben, hogy a görög pénzügyi problémahalmaz mennyire veszélyes Európa pénzügyi stabilitására. De mostanra mintha kitisztult volna az ég Athén felett, és három évvel – meg egy segélycsomaggal – a legutóbbi kötvénypiaci próbálkozása után Görögország ismét arra készül, hogy új államkötvényeket bocsásson ki.

Miután a görög válság kapcsán ismét központi témává váltak a pénzügyi mentőcsomagok, a PwC közgazdászai felmérték, hogyan teljesítenek az eurózóna mentőövet kapott gazdaságai: Ciprus, Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország.

Legalábbis egyelőre úgy tűnik, hogy Athén túlélte a krízist, de most minden azon múlik, hogy a görög parlament jóváhagyja-e a megállapodás szerinti reformintézkedéseket, amelyek hozzásegítik a válság átvészeléséhez – vélekedik a devizapiaci szakértő.

Megszületett a megállapodás a görög adósságválság megoldására - közölte a maratoni hosszúságú brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Donald Tusk, az euóövezeti - egyben az uniós - állam-, illetve kormányfők testületének elnöke.

Ugyan még nem szállt fel a füst, de már mindenki kész tényként kezeli, hogy csütörtökön megszületik az egyezség, amelynek köszönhetően a görög GDP 3 százalékára rúgó kiigazítás jöhet Görögországban (s nagyjából ekkora mértékű elsődleges többlet is).

Az EKB már 83 milliárd euróra bővítette a görög kereskedelmi bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási csatornát, amiből arra lehet következtetni, hogy továbbra is folyamatos a betétkiáramlás a bankokból, vagyis a lakosság továbbra sem bízik a megállapodásban, és inkább bevarrják az eurót a párnacihába - közölte az Erste.

A görögöknél egyre forróbb a helyzet, a Moody’s már a bankbetétek befagyasztásáról beszélt, Schauble német pénzügyminiszter szerint pedig elképzelhető a görög csőd. A Moody’s szerint a görög bankok tőkekorlátozások bevezetésére és a betétek befagyasztására kényszerülhetnek.

Újabb hatalmas rallyt láthattunk a DAX indexben és a dollárban. Eközben a forint is bődületeset erősödött az előző napok gyengélkedése után. Persze a megfogalmazás rossz, hiszen valójában az euró gyengült a többi devizával szemben.

A globális fellendülés motorja az Egyesült Államok gazdasága lesz, miközben az eurózóna növekedése mérsékelt marad. A megszorítások vége és az EKB fellendítheti az uniós gazdaságokat.

Nem szükséges, nem időszerű a döntés Magyarországnak az európai bankunióhoz történő csatlakozása kérdésében a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára szerint. Erre a részletek megismerése, az új intézmények működésének tapasztalatai alapján kerülhet majd sor. Az Európai Központi Bank 2014 novemberében átveszi az euróövezeti és az SSM-be belépő euróövezeten kívüli tagállamok 128 legjelentősebb bankcsoportjának közvetlen központi felügyeletét.

A vártnál gyengébb lesz a vállalati hitelezés bővülése az eurózónában, az EY felmérése szerint ugyanis még mindig óvatosak a pénzintézetek a hitelkihelyezésekkel kapcsolatban. Itthon bőségesen lenne forrás a beruházni, bővíteni kívánó cégeknek, de még kivárják az NHP újabb könnyítéseinek életbe lépését.

Könnyebben juthatnak hitelhez a vállalatok idén az eurózónában, 1,6 százalékkal nőhet ugyanis a bankok üzleti hitelkihelyezése a valutaunióban 2014-ben. A tavalyi csúcs után csökken a nem-teljesítő hitelek aránya is ebben az évben – mutat rá az EY legfrissebb iparági gyorsjelentése.

A lakossági és a vállalati hitelezés is beindulhat az eurózónában 2014-ben, a nem-teljesítő hitelek idén év végén tetőznek az övezetben – derül ki az EY legfrissebb negyedéves Eurózóna Pénzügyi Előrejelzéséből.

Megindult a növekedés az eurózónában, éves szinten azonban idén még félszázalékos GDP-csökkenéssel kell számolni az övezetben. Ezzel szemben a magyar növekedés jelentősen meghaladja az eurózóna átlagát – derült ki az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzéséből.

Bámulatos, hogy egy 10 milliárd euró összegű mentőcsomag ilyen hosszú ideig képes a világot igézet alatt tartani. Ugyanakkor, noha maga az összeg nem szédítően hatalmas, néhány körülmény egyenesen felháborító.