„Görögország lezárta az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében folytatott hároméves gazdasági kiigazítási programot, de továbbra is arra kell összpontosítani, hogy az ország hatékonyan kezelje a válság éveinek társadalmi és gazdasági következményeit” - jelentette ki Pierre Moscovici hétfőn. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa szerint ehhez az szükséges, hogy a görög hatóságok fenntartsák a reformok iránti elkötelezettséget, és biztosítsák azok tartós végrehajtását.
Ezzel Görögország lényegében 2010 óta először került ki a „gyámság” alól, amelyre az államcsőd elkerülése érdekében volt szükség. Görögország a mentőcsomag keretében a piacon elérhetőnél lényegesen kedvezőbb kamattal kapott hiteleket, ezrét cserében komoly megszorításokat kellett végrehajtania: hozzákellett nyúlni a szent tehénként kezelt közszolgálati juttatásokhoz, és nyugdíjrendszerhez, jelentős adóemelést kellett végrehajtani és csökkenteni a szociális kiadásokat.
A számok makroszinten valóban biztatóak: a görög gazdaság a 2010-es 5,5 százalék zsugorodás után tavaly már 1,4 százalékkal erősödött, idén és jövőre pedig várhatóan 2 százalék körüli mértékben nő a GDP. Míg a költségvetési egyenleg 2009-ben 15,1 százalék hiányt mutatott, 2017-ben már 0,8 százalék volt a többlet. Jóllehet a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas, a görög statisztikai hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta idén májusában 19,5 százalékra esett vissza, vagyis 2011 szeptembere óta első alkalommal csökkent 20 százalék alá.
Yanis Varoufakis kerek fél évig volt Görögország pénzügyminisztere, de lemondott, hogy megkönnyítse a hitelezőkkel történő megállapodást. Közvetlenül ezelőtt egy népszavazáson a görög állampolgárok jelentős része a megszorítások ellen voksolt. Több közgazdász is annak a véleményének adott hangot, hogy jobb lenne Görögországnak, ha kilépne az eurózónából és vállalná az államcsőd kockázatát, ezzel megnyitva a lehetőséget a valódi strukturális reformok előtt.