A digitalizáció és a mobilizáció kell, hogy kapja a legnagyobb hangsúlyt a kis-és középvállalkozásoknál. Mindezek a jövőben a költségcsökkentés és a hatékonyságnövelés legfontosabb elemeivé válhatnak cégmérettől függetlenül.

Mintegy 54 milliárd forint értékben három pályázat indult a digitális gazdaság fejlesztésére a közép-magyarországi régión kívüli kis- és középvállalkozások (kkv) számára - jelentette be Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára.

Ma még csak tízből egy kis- és középvállalkozás tekinti magát digitálisan érettnek, ám az előttünk álló években gyorsan emelkedhet ez az arány – derül ki a CIB Bank kutatásából. A cégek 41 százaléka eddig nem, vagy alig haladt a digitális átállással, de jelentős változásokat terveznek a következő 10 évben. A pénzügy az első terület, ahol a kkv-k a kezdő lépéseket megtették, 90 százalékuk alkalmaz itt valamilyen digitális megoldást.

A digitalizáció magánemberként, vállalkozóként és cégvezetőként egyaránt megkerülhetetlen lett, átalakítja a társadalmat és a gazdaságot. A vezetők negyven százaléka azonban nem érzi magát képesnek arra, hogy vállalkozásában levezényelje a digitális átállást.

A Roland Berger új tanulmánya arra világít rá, hogy az építőipari szektor produktivitása növekedni fog, hiszen ma 4 százalékkal magasabb a teljesítménye, mint egy évtizede. A digitális fejlesztések elmaradása azonban szektorszintű, és a vállalatok versenyképességét veszélyezteti. Az építőipar szereplőinek 93 százaléka felismerte a digitalizáció fontosságát, ugyanakkor szinte senki sem tesz megfelelő lépéseket ennek érdekében.

A Cisco globális kutatása szerint egyre több szervezet tér át a felhő alapú megoldásokra, azonban még mindig kevesen használják ki a platform kínálta üzleti előnyöket. Hiánycikk a szakember is, sokszor pedig nincs megfelelő stratégia az átálláshoz, ami a fejlesztés elakadását eredményezte.

Ma lett negyedszázada, hogy bejegyezték az első „.hu-s” domainnevet, ezzel Magyarországon hivatalosan is megkezdődött az internet előretörése. 25 éve kezdődött itthon a digitális forradalom, de sok kisvállalkozás mintha még mindig a nyolcvanas években élne.

A vállalatok a digitalizációban rejlő legnagyobb lehetőségnek a hatékonyságnövelést látják a maguk számára. Ugyanakkor a digitalizáció segítségével javítani tudják a termékeik és szolgáltatásaik színvonalát, ami a vevőiknek jó.

A Gartner szerint a vállalatok már nem invesztálnak olyan lendülettel a nagy adattal kapcsolatos lehetőségek kiaknázásába, sok helyen pedig, ahol megkezdődtek a fejlesztések, még a kísérleti szakaszban leállították a projekteket.

Már itt zúg a negyedik ipari forradalom az ablak alatt, hatékonyabb gyártást, jobb megtérülést hoz a cégeknek. Azonban a cybergyárak hatása nem áll meg csak itt, a foglalkoztatásban is alapvető változásokat hoznak az új ipari módszerek, amelyek csaknem a felére csökkentik a munkaerőigényt.

Az ipari gyártók a digitalizációtól elsősorban a termelés jobb nyomon követhetőségét, a tervezés hatékonyságának növelését és a termelési hibák csökkentését várják – derült ki a Siemens Zrt. megbízásából a hazai közép- és nagyvállalatok körében végzett kutatásból.

A kiskereskedelmi cégek sem hanyagolhatják el a digitális fejlesztést és innovációt. Ennek oka, hogy a kiskereskedelmi piacokon is egyre inkább a globális és határokon átívelő kereskedést folytató szereplők dominálnak, ezen a terepen pedig csak állandó fejlődéssel lehet versenyben maradni – derült ki a UPS felméréséből.

A magyar cégvezetők radikális változásokat várnak a digitalizáció hatására, de a legújabb technológiák átvételében még nem jeleskednek, például csak a hazai vállalatok alig fele alkalmazza a big data analitikát – derült ki a GE legfrissebb kutatásából.

Július elsejétől kötelező az elektronikus kapcsolattartás az újonnan induló polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási bírósági peres ügyekben a jogi képviselővel eljáró felek, a gazdálkodó szervezetek, a közigazgatási szervek és a bíróságok számára.

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára infokommunikációs programot indított útjára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! elnevezésű projekt célja, hogy megszüntesse a kkv-k fenntartásait a digitális eszközökkel és szolgáltatásokkal szemben.

Bár a magyar munkavállalók nem tartanak a digitalizációtól, a többség úgy gondolja, hogy csak továbbképzés segítségével tudna lépést tartani a fejlődéssel – derült ki a Randstad kutatásából. A dolgozók azzal is egyetértenek, hogy a technológia terjedése a munkájuk során ugyan lehetőséget jelent, a személyes kapcsolatok kialakítását megnehezíti.

Napjainkban a beérkező számlák mindössze egy százaléka érkezik elektronizált módon a vevőhöz Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a legkorszerűbb számlázási eljárások ma még gyerekcipőben járnak nálunk. A legtöbb számla továbbra is nyomtatott verzióban (86 százalék) jut el a vállalatokhoz – derül ki a GKI Digital és a Xerox Magyarország közös, idén tavasszal készült kutatásából.

A vállalatok jól teszik, ha felkészülnek a digitális világ kihívásaira, mert az átalakulás nem csak a technológiát érinti, hanem a fogyasztók elvárásait is felülírja. Megmutatjuk a 10 legfontosabb trendet, amelyre figyelni kell az elkövetkező években.

Magyarország versenyképessége sok szempontból visszaesett a régióbeli országok között, a gazdasági-társadalmi fejlettséget, demográfiát, munkaerőpiacot, oktatást, termelékenységet is vizsgáló rangsorokban átlagosan a 4. helyet foglalja el a hat ország közül.

A hazai vállalkozások többsége követi a digitális trendeket, és törekszenek is a legújabb ilyen jellegű szolgáltatások igénybevételére, amennyiben az eredményesebbé teszi a cég működését. Az elektronikus szolgáltatásoknál legfontosabb előnyként a biztonságot, valamint a költséghatékonyságot és a kényelmet jelölték meg a cégek.

Azok a vállalkozások, amelyek belevágnak üzleti folyamataik digitális átalakításába, gyorsabban növelik árbevételüket, mint a lemaradók – derül ki egy friss kutatásból. Ugyanakkor az átállás önmagában nem csodafegyver.

Az „ember az első” megközelítést kialakító vállalatok fogják uralni a jelen digitális gazdaságát. Ahogy a technológiai fejlesztések hihetetlen mértékben felgyorsulnak – drámaian érintve a munkaerőt –, csak az alkalmazottaikat, partnereiket és ügyfeleiket új szakértelemmel ellátó vállalatok tudják teljes mértékben kihasználni az újításokat. Ehhez elengedhetetlen, hogy friss ötletekkel jelentkezzenek, élvonalbeli termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek, és felborítsák a status quót.

Növekvő geopolitikai bizonytalanság, csökkenő vezérigazgatói optimizmus világlik ki a PwC éves globális felméréséből, amelynek adatai borúlátó világgazdasági kilátásokat jeleznek. Ugyanakkor Magyarországon vidámabb a helyzet.

2016. július 1-től a polgári ügyekben eljáró ügyvédeknek és ügyfeleknek a beadványokat és azok mellékleteit legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell megküldeni a bíróságok részére. Azok az ügyvédek, akik már rendelkeznek elektronikus aláírásra módot adó tanúsítvánnyal, mostantól még több eljárásban térhetnek át a digitális kapcsolattartásra, a többieknek fél évük van a szükséges tanúsítvány megszerzésére.

Minden harmadik vállalat tart attól, hogy üzleti modelljüket fenyegeti a digitális átalakulás – mutat rá egy friss, nemzetközi felmérés. A legújabb technológiai eszközök előnyeinek kihasználásával, ennek szükségszerűségével azonban szinte minden megkérdezett cég (80%) egyetért.

Az analóg földfelszíni televíziós hálózatok lekapcsolásának első ütemére a jövő héten, 2013. július 31-én 12.30 perckor, az ország középső területein kerül sor. Az analóg sugárzás helyébe lépő digitális MinDig TV szolgáltatás már szinte az egész országban elérhető egy szoba- vagy tetőantenna és egy dekóder segítségével, vagyis az érintetteknek az átállással nem kell megvárniuk az analóg lekapcsolás napját. Az Antenna Hungária hat átjátszóadó-telephelyen augusztus 1-jén elindítja a digitális sugárzást, november elejétől pedig további 19 telephelyről lesz elérhető a MinDig TV.