A cybergyárakba nem kellenek melósok

A negyedik ipari forradalom – a digitális átalakulás – korát éljük, amely paradigmaváltást jelent a gyártási stratégiákban és ezzel az országok foglalkozatási céljait is felülírja. Ugyanahhoz a teljesítményhez ugyanis harmadával kevesebb gépre, feleannyi munkáskézre lesz szükség. Az ipari vállalatoknak fel kell készülni azokra a változásokra, amelyeket a digitális átállás, azaz az Ipar 4.0 hoz magával.

A negyedik ipari forradalom jóval több egy technológiai kérdésnél, ez paradigmaváltást jelent majd az ipari vállalatok gyártási stratégiájában. A teljes digitalizáció, az automatikusan működő gyártás, az egymással kommunikáló eszközök, ugyanis gyökeresen új szemléletet követelnek meg a cégektől. „A változás azonban nemcsak az egyes cégek stratégiáját fogja érinteni, de hatással lesz a nemzetek gazdasági és foglalkoztatotti politikájára is – figyelmeztet a Roland Berger friss kutatása. (Az életünk is teljesen átalakul húsz év alatt, itt olvashat arról, hogy milyen lesz egy napunk 2036-ban!)

Miért éri meg a vállalatoknak az átállás?

“Az Ipar4.0-t nem szabad összekeverni az automatizálással. Bár az utóbbi a termelést is hatékonyabbá teszi, azt csak úgy lehet elérni, ha hatalmas tőkét fektetünk bele, amely hosszú ideig pihen az eszközállományban” – mondta el Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. “A negyedik ipari forradalom ezzel ellentétben éppen hatékony tőkefelhasználást tesz lehetővé.” A tanácsadó cég szakértői az autóipari beszállítók példáját vették alapul miszerint, ha az Ipari4.0 szerint alakítanák át a gyártási berendezkedésüket, az a gépek produktivitásán 65-90 százalékot tudna javítani.

Gyorsabb növekedést hoz a digitalizáció

Azok a vállalkozások, amelyek belevágnak üzleti folyamataik digitális átalakításába, gyorsabban növelik árbevételüket, mint a lemaradók – derül ki egy friss kutatásból. A cégek mégis rettegnek.

A digitális gyártás következtében 25 százalékkal gyorsabb lesz a befektetett tőke megtérülése, közel hét százalékkal nő a vállalatok profitabilitása. A hatékonyság jelentősen nő: 25 százalékkal javul az üzemterület kihasználása, 30 százalékkal kevesebb gépre és 45 százalékkal kevesebb alkalmazottra lesz szükség.

Más kutatások is alátámasztják, hogy komoly előnyei vannak az új ipari forradalomnak: a PwC egy korábbi kutatásában megkérdezett cégvezetők becslése alapján, évente átlagosan 3,6%-os költségcsökkenés és 2,9%-os bevételnövekedés várható a digitális folyamatok következtében. Abszolút értékben ez összesen globálisan 914 milliárd dollárnak felel meg, amely 421 milliárd dollár költségcsökkentésből és ezzel egyidejűleg 493 milliárd dollár forgalomnövekedésből tevődik össze.

Jönnek és elveszik a munkát

Az elkövetkező tíz évben több százezer segédmunkás munkahelye szűnik meg a logisztikai robotizáció miatt – figyelmeztet legújabb tanulmányában a Roland Berger. Ha a vállalatok nem készülnek fel megfelelően az átállásra, Európa 1,5 millió munkahelyet veszít el. A legsúlyosabban érintett szektorok várhatóan a kereskedelem és a feldolgozóipar, illetve ezek logisztikai szolgáltatói lesznek.

Kevesebb lesz a munkáskéz, de máshol kell az ember

Annak ellenére, hogy nő a gyárak hatékonysága, fennáll a munkahelyek csökkenésének veszélye, különösen a kevesebb képzettséget igénylő munkakörök esetében. A Roland Berger szakértői lemodellezték a negyedik ipari forradalom következtében várható változásokat, feltételezve, hogy az ipari vállalatok fele teljes mértékben digitális gyártásra áll át.

A termelési folyamatok és munkamódszerek nagyon is különbözőek lesznek a jövőben, amelynek következtében megváltoznak az üzleti modellek és számos munkakör is. Új munkakörök születnek, elsősorban az IT és szolgáltató szektorokban, melyek betöltéséhez magasabban képzett munkaerőre lesz szükség.

„Az eredmények azt mutatják, hogy igaz, hogy munkakörök megszűnnek, a fejlett gyártási technológia újabb szerepeket, feladatokat és munkaköröket teremt. Az ipari forradalom 4.0-nak köszönhetően akár 10 millió új munkahely is létrejöhet Nyugat – Európában, ami egészében pozitív egyensúlyt teremtene” – mondta el Schannen Frigyes. Ehhez hozzájárul a megosztás gazdasága: a sharing economy felé mutató trendek sok új szolgáltató megjelenését hozzák, elsősorban az oktatás, az egészségügy és a mobilitás területén. A Roland Berger szerint így az elkövetkező években körülbelül hétmillió új munkahely teremtődik a munkaerő piacon a szolgáltató és IT szektorokban.

Hét állás, amit unokáink már nem fognak látni

A technológia fejlődése el fog sodorni a jövőben olyan munkaköröket, amelyek ma még több tízezer ember megélhetését biztosítják. Mutatunk most hét olyan állást, amire szinte biztos, hogy nemsokára már nem lesz szükség.

Hiányzik a szakértelem

Annak érdekében, hogy ezek a hatások gazdaságilag elviselhetőek legyenek, számos ország politikai intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a digitális átállásban segítse a nemzeti vállalatokat. (Lásd keretes írásunkat) Azonban nem csak a vállalatoknak van szüksége segítségre: a munkavállalók szakértelme is hiányzik. A digitális készségek hiánya az Európai Unió – különösen a közép-európai országok – legégetőbb problémái közé tartozik. Az Európai Bizottság jelentése szerint az unió lakosságának majdnem fele (47%-a) nem rendelkezik a szükséges digitális ismeretekkel, pedig a közeljövőben a munkakörök 90%-a igényel majd valamilyen szinten ilyen készségeket. 2020-ig bezárólag 900 000 állás marad majd betöltetlen emiatt.

Ez Magyarországon a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő Digital Economy and Society Index alapján különösen nagy problémát jelent: a társadalom digitális készségei, a vállalkozások digitalizáltsága, az internet hozzáférés és a digitális közszolgáltatások tekintetében az EU-n belül Magyarország a 20. helyen áll. Az ország és a 28 uniós tagállam átlaga közötti digitalizációs szakadék a vállalatok digitáliseszköz-használatát mérő mutató („digitális technológiák integráltsága”) szempontjából a legnagyobb. Ebben Magyarország csak a 26. helyet tudta megszerezni a 28-ból.

Hogyan készülnek az élbolyban?

Németország:

Az ipari forradalom 4.0 a gyártás digitalizációját helyezi a politikai napirend középpontjába. Helyességét bizonyítja, hogy Németország az egyetlen ország a világon, amely az elmúlt 15 évben fejlődést tudott mutatni a lekötött tőke megtérülési mutatóban, többek között az ipari forradalom 4.0 népszerűsítésének köszönhetően. Ott a ROCE 2000-es 12%-ról 2014-re 30%-ra növekedett.

Franciaország:

A francia ipari cégek évek óta az elöregedő gépektől, a munkahelyek megszűnésétől, és a csökkenő profitabilitástól szenvednek. A 40 milliárd euró nagyságú helytelen befektetések hatására a nemzeti ROCE 2014-re 8%-ra esett vissza (a 2000-es 20%-ról). A gyártás digitalizációja lehetővé tudná tenni a francia ipari szektor számára, hogy visszatérjen a növekedés útjára, és visszavigye a gyártás folyamatait arra a szintre, ahol korábban állt. Ezáltal újabb munkalehetőséget tudna teremteni, és az ipari vállalatok újra vonzó munkahelyek lennének.

USA:

Az USA-ban, - akárcsak az alacsony költségvetésű országok, mint Mexikó vagy Kína, - a vállalatok már évekkel ezelőtt átállították gyártó berendezéseiket, mely folyamatnak köszönhetően több mint ötmillió új munkahelyet generáltak 2000 és 2014 között. Annak ellenére, hogy a befektetések mértéke megduplázódott és a nagyobb automatizálásnak köszönhetően 54%-kal nőtt a nyereség, a tőkemegtérülési mutató ugyanebben az időszakban nem növekedett, mert az ipar szereplői nem tudtak javítani gépparkjuk hatékonyságán. A jelenlegi kormány különböző rendeleteket hoz annak érdekében, hogy megfordítsa ezt a tendenciát és növelje a versenyképességet.

Japán:

A Japán ipar 80%-os profitveszteséget és több millió munkahely megszűnését könyvelhette el 2010 és 2014 között. Az erős yen, amely lehúzta az exporttermelést, súlyosbította az ország iparizálatlanságát. A Japán kormány most a németek példáját követve az ipari forradalom 4.0-ra fókuszál annak érdekében, hogy új lökést adjon az iparnak és új munkalehetőségeket teremtsen az országban.

Kína:

Kínának paradigmaváltásra van szüksége ahhoz, hogy globális viszonylatban versenyképes tudjon maradni. Az olcsó termékek iránti csökkenő kereslet, az emelkedő bérek és az energiaárak olyan szcenáriót vetítenek a kínai ipari vállalatok elé, amelyet nem fognak túlélni. Ezért a kormány kiadta az Intelligens Gyártás 2025 rendeletet, amivel megfordítaná a jelenlegi helyzetet, azt kívánva elérni, hogy Kína a minőségi termékekről legyen ismert.