Hobbinak indult, ma megkerülhetetlen: 25 éve van magyar internet

Ma lett negyedszázada, hogy bejegyezték az első „.hu-s” domainnevet, ezzel Magyarországon hivatalosan is megkezdődött az internet előretörése. 25 éve kezdődött itthon a digitális forradalom, de sok kisvállalkozás mintha még mindig a nyolcvanas években élne.

Immáron negyedszázada, hogy Magyarországon hivatalosan is megkezdődött az online forradalom, ekkor jegyezték be az első .hu végződésű domaint, de sok vállalkozás mintha még mindig a nyolcvanas években ragadt volna. Pedig, aki kimarad, az lemarad! – hívta föl a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások figyelmét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Modern Vállalkozások Programja – Vállalkozz digitálisan! projektje.

Mialatt ezt a cikket olvassa, közel 12 000 új honlap született, vagy vált köddé
Egy kézen megszámolhattuk a weboldalakat, ma felfoghatatlanok a méretek

Hat évvel a világháló első bejegyzett domainneve után, 1991. október 15-én hajnali 2 órakor „megszületett” Magyarország első .hu-ra végződő internetes címe, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet weboldala, a sztaki.hu. Ezek után nem sokkal jött el a hazai internet elindulásának pillanata a SZTAKI és a bécsi műegyetem között az azóta történelmivé vált 192.84.225.1 IP-címről. Bár az első bejegyzett cím a sztaki.hu, azonban az első igazi, megtekinthető magyar honlap a bme.hu volt 1993-ban. 1996-ig kellett várni, hogy meginduljon a hatalmas fejlődés, ekkor az év elején 400, áprilisban pedig már több mint 500 domainnév üzemelt hazánkban. Ma itthon 700 000 .hu webcím van bejegyezve, és naponta átlagosan 350 új .hu azonosítót vesznek nyilvántartásba.

Kép: SXC

Az első internetes cím, amely nem egy állami intézmény nevéhez köthető, hanem befektetési célból jött létre, a zene.hu volt. Sokan emlékezhetnek még az első magyar keresőre is, a Heuréka.hu-ra, amely 1997-ben jelent meg. A törvényi szabályozás csak lassan érte be a fejlődést: a magyar törvénykezés 2002 óta ismeri el az internetes levéltitkot és vált bűncselekménnyé a számítógépes rendszerekbe való illetéktelen behatolás. Az adatvédelmi törvények módosítására pedig éppen most került sor az új uniós irányelvek átvétele miatt.

S hogy igazából mekkorára nőtt mára a világháló? 1994-ben kevesebb mint 3000 website működött a világon, manapság viszont ez a szám meghaladja a bűvös 1 milliárdot. Egy 2013-as Nielsen-felmérés szerint az átlagos felhasználó havonta 96 különböző honlapot látogat meg a világhálón, így ha az összesbe bele szeretnénk olvasni, akkor bizony több mint nyolcvanezer évig kellene görnyednünk számítógépünk előtt. Ráadásul a website-ok fluktuációja rendkívül magas: mire ezt a cikket elolvassa, 12 000 honlap született, vagy szűnt meg végleg a világon.

Digitális darwinizmus: aki lemarad, kimarad
A magyar cégvezetők radikális változásokat várnak a digitalizáció hatására, de a legújabb technológiák átvételében még nem jeleskednek, például csak a hazai vállalatok alig fele alkalmazza a big data analitikát – derült ki a GE legfrissebb kutatásából.
Az internet elterjedését jól mutatja a Google előretörése, mely 1999 augusztusában naponta 3 millió keresést dolgozott fel, ez a szám a kétezres évekre 18 millióra, napjainkban pedig közel 4 milliárdra nőtt naponta. Ez másodpercenként 40 000 keresést jelent. Óriási tömegű információ árad tehát nap mint nap a felhasználókra, a kérdés ma már nem is az, hogy ki veszi igénybe, hanem ki tud profitálni belőle.

Hol tartanak ma a kkv-k? Valahol a nyolcvanas években

Ha az adatokat tekintjük, le vagyunk maradva: Magyarországon a szélessávú internet elérésének aránya 33 százalék, az európai uniós átlag pedig 42 százalék. Sokkal rosszabb azonban a helyzet a hazai kis- és középvállalkozások körében, melyek mintha nem vették volna észre, hogy átalakult a világ.  A magyar kkv-knak csak az egyharmada rendelkezik közösségimédia-oldallal, negyedük üzemeltet webshopot, és egytizedüknek sincs saját mobilapplikációja. Valamivel jobb a helyzet a BYOD-dal, hiszen a cégek körülbelül 40 százalékánál engedik a dolgozóknak, hogy saját eszközöket használjanak munka közben, azonban az esetek felében nincs érvényben erre kialakított szabályozás. A professzionális infokommunikációs szolgáltatások helyett a cégek az informatikai problémákat házi megoldásokkal, a témában valamennyire jártas ismerőseik bevonásával próbálják meg kezelni – derült ki nemrégiben a Telekom megbízásából készült BellResearch-kutatásból.

Megint lesz pénz IT-fejlesztésre
Idén ősszel újabb informatikai pályázat jelenik meg a mikro-, kis és közepes vállalkozások számára, amellyel összesen 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból, illetve 21,9 milliárd forintnyi kedvezményes hitelből fejleszthetik az infokommunikációs és távközlési (IKT) eszköztárat.
Egy korábbi Microsoft-felmérésből az is kiderül, hogy még ha van is számítógép, az is őskövület: a munkavállalók több mint harmada állította, hogy az otthoni informatikai eszközei jobbak, mint a cégesek. Egyharmaduk szerint a vállalata elavult IT-rendszert használ, és csak valamivel több mint negyedük (28 százalék) érzi úgy, hogy a cégük a legmodernebb IT-infrastruktúrát használja. Azok közül, akik azt gondolják, hogy a vállalatuk elavult IT-rendszert használ, háromból kettő mondta azt, hogy ez azért van így, mert 5–10 éves asztali számítógépeket és laptopokat használnak.

Az IT-üzemeltetést a vállalkozások nagy többsége házon belül oldja meg, kisebb vállalkozások esetében a cégvezető végzi, míg nagyobb kkv-cégek esetében már van dedikált informatikai vezető vagy munkatárs. Honlapot csak alig a számítógéppel rendelkező kisebb cégek 40 százaléka működtet, a nagyobb kkv-k-nál pedig 68 százalék az arány. Ám még ha van, abban sincs sok köszönet: sok weblapot kolléga vagy családtag hozott létre. A számítógéppel rendelkező vállalkozások harmadának van saját közösségi oldala. Érdekesség, hogy a két halmaz nem feltétlenül fedi egymást: akinek honlapja van, az úgy érzi, közösségi oldali megjelenésre nincs szüksége, és viszont. Azoknak a kkv-knak az aránya, amelyek marketingeszközként tekintenek a közösségi oldalra, és tudatosan használják, hogy látogatókat vonzzanak a céges oldalukra, elenyésző.

Miért lenne fontos a digitális fejlődés? 

Az adatok arról tanúskodnak, hogy a kereskedelem egyre nagyobb része, akár fogyasztók (B2C), akár más cégek (B2B) felé irányul, tevődik át a digitális világba. Magyarországon ez különösen a kiskereskedelmi forgalomban érhető tetten: amíg a válság éveiben a kiskereskedelmi egységek forgalma csökkent, addig az online értékesítések aránya tíz-húsz százalékos növekedéseket produkált. Tavaly a B2C digitális kereskedelem értéke már átlépte a 300 milliárd forintot. Aki most ennek olvastával PC-re kapna, hogy honlapot készítsen, annak van egy rossz hírünk: már ez a trend is a múlté. A számítógépekről indított vásárlások aránya egyre csökken, globálisan már többet költünk a mobil eszközeinkről, Magyarországon ez az arány még „csak” húsz százalék körüli.

Csak profiknak!
Számos fejlődő országban növekszik a középosztály jövedelme, vele pedig tagjai igénye olyan választékra, amit hazai kereskedőiknél nem találnak meg. Emiatt a fogyasztók a hiteles márkákat más országokban keresik, ahol gyakran alacsonyabb áron vehetik meg őket, mint amikor esetleg hazájukban hozzájuthatnak. Ennek ellenére a magyar webshop-üzemeltetők közül csak azoknak javasolja szakértőnk az idegen nyelvű terjesztést, aki legalább már a magyar jogszabályoknak is képes megfelelni – mert a webshopok többségében nem ez a helyzet.
Ráadásul az egész világ a versenytársunk: többé nem korlátozza a fogyasztók választási lehetőségeit a lakóhelyükhöz közeli üzletükben vagy akár saját országukban elérhető kínálat. A vásárlók 57 százaléka vásárolt online külföldi kiskereskedőtől, a tavalyi év második félévében a Nielsen adatai alapján. Mivel a technológia és a kiskereskedelem mezőnye gyorsan fejlődik, változnak a fizetés módjai is. Több mint fele azoknak a válaszadóknak, akik vásároltak online a Nielsen-kutatás előtti hat hónap során, hagyományos bankkártyával fizetett (53%). De tízből közel négyen digitális fizetési rendszert használtak, mint például PayPal (43%). Bankkártyával fizetett 39 százalék, valamint bankszámlájáról közvetlen átutalással 38 százalék

Sokat beszélünk arról, hogy munkaerőhiánnyal küzdenek a vállalkozások, nehezen találnak megfelelően képzett dolgozókat. Nos, a digitális eszközök hiánya vagy elavultsága itt is hátrányt jelent. A mai munkaerő egyre inkább elvárja, hogy a cégek zökkenő nélkül és biztonságos módon integrálják a legújabb technológiákat a munkahelyi életbe. Az alkalmazottak személyes élményeiken keresztül már tudják, hogy az újítások hogyan segíthetik munkájukat. Sőt, szeretnék a legújabb fejlesztéseket használni, hogy produktívabbak legyenek. Ez sok munkáltatónak ijesztően nagy feladat, ám valójában a vállalatok számára egy elmulaszthatatlan üzleti lehetőség. A munkavállalók ugyanis sorra fel fognak mondani, ha nem alkalmazzuk a legújabb technológiákat. Németországban a fiatalok 79 százaléka állítja, hogy akár ki is lépne a munkahelyéről, ha a munkáltató által biztosított technológia nem érné el a szükséges színvonalat (a francia ezredfordulós generáció mintegy fele nyilatkozott így).

Internet-történelem
Az 1980-as években szinte csak tudományos célokra tartották fent a világhálót. Az első bejegyzett internetes cím (domain) birtokosa a Massachusetts Institute of Technology (MTI) égisze alatt működő számítógépes munkaállomásokat gyártó cég, a Symbolics volt. Az azóta csődbe ment vállalat symbolics.com internetes címét 1985. március 15-én jegyezték be. Ezt követően gombamód kezdtek el szaporodni bejegyzések; szinte az összes jelentős IT-szereplő gyorsan reagált, így például a Xerox, az IBM és a Siemens is előkelő helyeket foglalnak el a világ első 100 domainnevét tartalmazó listáján. A Microsoft kicsit kivárt, a microsoft.com-ot 1991. május 5-én tették hivatalossá. Annak idején egy internetes cím (domain) birtoklása nem jelentett akkora gazdasági előnyt, mint napjainkban. Persze, aki előre gondolkodott, az rengeteg pénzt kaszálhatott egy jó érzékkel bejegyeztetett domainnel; a sex.com 2010-ben 11,5 millió dolláros rekordáron talált új gazdára.
A world.std.com indította el a világ első, előfizethető, használat alatt jellegzetes hangkísérettel működő betárcsázós internetszolgáltatását. Két évvel később könyvében Jean Armour Polly megalkotta az azóta mindennapossá vált „szörfözni az interneten” kifejezést. A World Wide Web atyja, Tim Berners Lee volt, ő „találta fel” a hyperlink alapú, http/IP alapú böngészést, így a világ első weboldala az általa működtetett info.cern oldal lett. Az internet indulásakor 7 domainnév-végződést alkottak, így könnyebben átláthatóvá vált, hogy az adott címen működő vállalat vagy szervezet mely ágazatban érdekelt. A kormányzati szektor a gov, az oktatás az edu, a kereskedelem a com, a katonai a mil, a nonprofit szervezetek az org, az internetes szolgáltatások és vállalkozások a net, illetve az Egyesült Államokon kívülről származó tartalmak számára int végződéseket szánták. Azóta már minden ország saját végződést kapott.
 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo