Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) és az IMD (Institute for Management Development) rangsorában hátrább került (a 38.-ról a 63., illetve a 35.-ről a 48. helyre), míg a Világbankéban (WB) a 60.-ról az 54. helyre lépett előbbre az elmúlt 8-10 évben. Magyarország régiós helyezése a 68 vizsgált mutató közül 14-ben javult, 24-ben nem változott, míg 30-ban romlott. „A lengyelek és a románok mindhárom rangsorban javítottak, a csehek inkább stagnáltak, a szlovákok teljesítménye kissé, a szlovéneké jelentősebben romlott” - mondta Udvardi Attila a GKI kutatásvezetője a Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel című konferencián.
Közút-és vasúthálózat sűrűségében jó helyen áll Magyarország, itt inkább a minőséggel vannak problémák. Jól áll az ország még a vállalatalapítás időigényessége skálán, valamint magas a csúcstechnológia aránya a feldolgozóipari kivitelben is, bár ez inkább összeszerelő tevékenységet takar.
Az uniós rangsor végén áll Magyarország egyebek mellett a mobil szélessávú előfizetések számában, a nyelvtudásban, a társadalom elöregedettségében, a vállalatok innovációs kapacitása itt a leghiányosabb, valamint Magyarországon a legmagasabb, 27 százalék az általános forgalmi adó mértéke is.
Beragadunk, lecsúszunk
Bod Péter Ákos, egyetemi tanár szerint a magyar gazdaság versenyképes, jó adottságai vannak, de minden, ami az állammal kapcsolatos, visszahúzza a teljesítményét. Úgy vélte, a társadalmi-intézményi háttér miatt a térségi előny fokozatosan elvész, minőségi problémák merültek fel képzettség, nyelvtudás területén. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szektorválogató állami politika kontraproduktív.
Megbánták
A német-magyar gazdasági kamara felmérése szerint arra a kérdésre, hogy megbánták-e a német cégek, hogy Magyarországra jöttek, 29 százalékuk válaszolt igennel, 71 százalék nem bánta meg. Ezzel szemben Lengyelországban a cégek 96 százaléka gondolta, hogy jól döntött, Romániában pedig 90 százalékuk vélekedett így, és Magyarország mögött csak Albánia és Koszovó van a rangsorban a térségben. „Ez azért fontos, mert ezeknek a cégvezetőknek van ráhatásuk arra, hova menjen a tőke, a vállalat következő befektetése” – magyarázta.
Chikán Attila akadémikus, egyetemi tanár szerint a versenyképesség-vesztés tartós tendencia, emiatt még javuló teljesítmény esetén is nehéz rajta változtatni. Úgy vélte, a jelenleg uralkodó társadalomfelfogás - egyebek mellett az önszerveződés elnyomásával - bezárja Magyarországot az alacsony fejlettségű európai országok körébe, ami hozzájárul a folyamatos lecsúszás folytatódásához. Elmondta azt is, hogy a nyugati közgazdaságtan aktuális kérdéseire - amelyek a fenntartható fejlődés, tudásalapú társadalom, robotizáció hatása a munkaerőpiacra, hálózatosodás - az unortodox gazdaságpolitika nemcsak nem ad választ, de nem is foglalkozik velük.
