Tegnap tették közzé a biztosítók a 2014. január 1-jétől érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításai (kgfb) díjaikat. A biztosítók által is ellenőrzött és elfogadott díjakat hitelesen tartalmazó MABISZ Díjnavigátor jövő héttől működik „élesben”.

Árérzékenyek a magyar autósok, legalábbis a biztosítások terén. Már ötszáz forintos árelőnyért hajlandók biztosítót váltani, ugyanakkor még a 750 forintos benzinár sem riasztaná el őket az autó használatától.

Jövedelmük hirtelen kiesése már rövidtávon is kilátástalan anyagi helyzetbe hozná a magyar munkavállalók többségét. A családok 60 százaléka egy hónapnál tovább nem tudná anyagilag fenntartani magát állásvesztés esetén.

Új növekedési lehetőséget jelent a biztosítók számára, hogy 2017-ig mintegy 10 százalékkal emelkedhet a 65 év felettiek aránya az eurózónában. A társaságoknak azonban új kihívásokra is fel kell készülniük.

Az autósok többségének az év végén lejár a kötelező biztosítási szerződése, ezért roham indulhat az új biztosításokért. A K&H szakértői az idén nem számítanak jelentős árzuhanásra a piacon, mások szerint azonban minden borulni fog.

A személyautók átlagos köteleződíja 2013 negyedik negyedévének küszöbére 15 százalékkal drágult a díjhirdetési liberalizáció bevezetése, január elseje óta. Az év végi kampány azonban akár 50 százalékot megközelítő díjzuhanást is hozhat az évközi díjszinthez képest.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a kockázatkezelési közösségben kötelező tagsággal rendelkező, illetve az egységes kérelemben nyilatkozatukkal önkéntes tagságot vállaló mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy szeptember 15-én lejár a kárenyhítési hozzájárulás beérkezésének határideje.

Az óbudai gázrobbanás kapcsán felmerül a kérdés: hasonló esetekben kihez fordulhatnak azok, akiknek lakásában, autójában kárt okoz egy ilyen esemény? A különböző helyzetekhez eltérő megoldások tartoznak.

Kelet-Közép-Európában messze Magyarországon biztosítják a legnagyobb arányban a lakásokat – miközben a hasonló fejlettségű biztosítási piaccal rendelkező többi visegrádi országban csak az ingatlanok harmadára-felére kötnek biztosítást, addig ez az arány Magyarországon még mindig eléri a 72 százalékot. A képet azonban árnyalja valamelyest, hogy a Genertel közelmúltbeli felmérése szerint a hazai lakásbiztosítások 53 százalékát öt évnél régebben kötötték.

A nyár fele már eltelt, mégis most indul igazán a nyaralási főszezon. A Generali kutatása szerint idén az üdülni vágyók többsége autóval közelíti meg úti célját – külföldi utazás esetén a nyaralók fele, míg ha belföldről van szó, háromnegyedük választja ezt a közlekedési eszközt.

Megállt a korábbi díjcsökkenés a biztosítási piacon. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) átlagdíja 16,2 százalékkal nőtt az idén az első félévben. A casco-é 11, a lakásbiztosításé 5,5, az utasbiztosításé 2 százalékkal emelkedett egy év alatt a Netrisk.hu adatai szerint.

A Közép-Európán végighaladó júniusi áradások a Swiss Re kalkulációi szerint 3,5-4,5 milliárd dollárjába kerül a biztosítóknak. Jóval nagyobb károkat vártak.

Tevékenységfüggő, hogy mire és mekkora összegű biztosítást érdemes kötni. A kisebb (legfeljebb 500 millió forintos vagyonnal rendelkező) vállalkozásoknak kínált termékek egyszerűek, az árazás pedig jelenleg – az erős piaci versenyből eredően – viszonylag kedvező.

Még mindig igényelhetik a gazdálkodók a díjtámogatott biztosítást, de már csak a jövő hét elejéig. A tapasztalatok szerint a magyar gazdálkodók jelentős része nem él ezzel a lehetőséggel, pedig az időjárás évente százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést okoz az ágazatnak. A magyar termőterületeknek mégis csak alig felére kötnek biztosítást.

Százmilliók maradnak az államilag támogatott mezőgazdasági biztosításban, a gazdák ugyanis feliratkoznak a kedvezményes rendszerre, de végül csak töredékük igényli vissza a díj 65 százalékát, holott ez a konstrukció lényege.

Hosszú idő után először tudott erősödni a biztosítási piac 2013 első negyedévében. A minimális, mindössze 1,3 százalékos növekedés a szerény, tavalyi bázishoz képest 6,6 százalékkal bővülő életbiztosítási piacnak volt köszönhető – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a 2013-as első negyedéves adatokat.

Az egységes kérelem megújításával egy időben, legkésőbb május 15-ig jelezhetik igényüket a termelők idei mezőgazdasági biztosításaik díjtámogatására. Bár tavaly a rendelkezésre álló támogatási keretnek mindössze harmadát sikerült felhasználni, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) eddigi tapasztalatai szerint a némileg kedvezőbb feltételek miatt idén enyhén növekedhet az érdeklődés a konstrukció iránt. Valódi áttörés azonban csak a feltételek további jelentős módosításával érhető el.

A hóolvadást követő tavaszi időszak általában a nagy töréskárok ideje. A biztosítási szaknyelven "gazdasági totálkárral" végződő balesetek főleg a saját autóflottát fenntartó vállalatokat érintik. Hasonlóképp nagyobb arányban fordulnak elő ebben az időszakban az autólopások is.

A hét végi hóvihar utáni kárrendezés egyszerűsítése érdekében egyeztettek a biztosítótársaságok: a felelősségi jogalapok mielőbbi megállapítása érdekében operatív csoportot alakítanak.

Egy tavaly tavasszal bevezetett törvényi szabályozásnak köszönhetően ebben az évben is maximum 65% díjtámogatásban részesülhetnek azok a gazdálkodók, akik május 15-ig megkötik az időjárási károkra szóló biztosítást. 2012-ben ezzel közel 600-an éltek a Generali Biztosítónál.

A téli hónapok végével a karbantartási hiányosságok miatt nagyon sok kátyú alakul ki a közutakon. Ha nem sikerül kikerülni és véletlenül kátyúba hajtunk, az akár komoly károkat is okozhat a gépjárműben.

Lassú és hosszadalmas kilábalás kezdődhet a biztosítási szektorban, a kihívások ellenére azonban a társaságok profitja növekedésnek indulhat idén az eurózónában. A magyarországi biztosítók számára továbbra is a költséghatékonyság, a működési költségek racionalizálása lesz az egyik legnagyobb kihívás

A munkáltató többféle béren kívüli juttatással is támogathatja költséghatékony módon munkavállalója öngondoskodását.

Ha természeti csapásokról van szó, a legtöbben az okozott kártól féltik vállalkozásukat. Pedig nagyságrendekkel nagyobb veszteséget jelenthet a leégett gyárépület, elárasztott üzlethelyiség, meghibásodott gépek helyreállításának ideje alatt kiesett üzemidő.

A cégek a vis majortól félnek a leginkább, a biztosítási szakértők szerint ugyanakkor a beszállítói lánc megszakadása képviseli a legkomolyabb üzleti kockázatot - derül ki az Allianz Kockázati Barométer 2013 című felméréséből.

Javában tart már a síszezon, így a magyarok közül is egyre többen választják valamelyik környező ország síparadicsomát. Sajnos azonban a folyamatos figyelmeztetések, vagy a több százezres, nem ritkán milliós károkról és az extrém életmentő akciókról szóló hírek ellenére, a magyar síelők még mindig csak alig kétharmada köt utasbiztosítást, esetleg síbiztosítást.

Nehéz év volt a 2012-es év a biztosítási piac számára, és 2013-ra vonatkozóan sincsenek optimizmusra okot adó jelek. A szakemberek szerint nyugvópontra érhet az elmúlt évek kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) és casco árversenye, és akár díjnövekedés is elképzelhető a gyengébben teljesítő szegmensekben, az életbiztosítások díjbevétele azonban várhatóan tovább csökken. Vélhetően erősödik a verseny a kis- és középvállalatok kegyeiért, mivel ez a célcsoport egyre több biztosítónál stratégiai fontosságúvá vált.

Bár egyelőre csak előzetes becslések állnak rendelkezésre, az már kijelenthető, hogy ismét jelentősen mérséklődött a biztosítót váltók száma a tavaly év végi kötelező kampányban. Mintegy félmillió egyéni szerződő élt ezzel a lehetőséggel – közölte Molnos Dániel a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

Telente a nyaralók több mint fél évig üresen állhatnak. Ilyenkor érdemes felkészíteni a házat és környezetét, hiszen nem csak a téli zord időjárás, hanem a betörők is problémát jelenthetnek.

Karácsony közeledtével a megszokottnál is több nagy értékű áru mozog az utakon. Az ilyeneket szállító kamionok gyakori célpontjai a közúti tolvajoknak, és lopás esetén pedig az okozott kár meghaladhatja akár a több százmillió forintot is. Modern biztonságtechnikai megoldások és megfelelő árubiztosítás segítségével hatékonyan csökkenthetőek az anyagi károk.

Az idei kgfb kampány a végéhez közeledik, így néhány, a szektorra vonatkozó, általánosan érvényes trendet már látni lehet. Az elmúlt néhány hét tapasztalatai alapján az ügyfelek az idén már kevésbé voltak motiváltak a szolgáltató váltásra, a maguk számára vásárolt kiegészítő biztosítások ugyanakkor egyre népszerűbbek.

Mérsékelt, átlagosan 5-6 százalékos díjcsökkenést hoz az első értékelések alapján az idei kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) kampány. Az alkuszok véleménye alapján a november 1-jével induló egy hónapos időszakban már elsősorban a kapcsolódó szolgáltatások tehetik vonzóvá a váltást.

A biztosítók idén is október 30-án teszik közzé kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifáikat két országos napilapban, ennek alapján dönthetnek az autósok arról, hogy továbbra is meglévő biztosítójuknál maradnak, vagy váltanak. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint a díjak átlagosan 4-5 százalékkal kerülhetnek a tavalyi szint alá, ugyanakkor a biztosítót váltók száma idén várhatóan már a harmadát sem fogja elérni a három évvel ezelőtt tapasztalt másfél milliós értéknek. Ez lesz egyébként az utolsó ilyen díjhirdetés, változtak ugyanis a jogszabályok.

A kotelezo.hu internetes szakportálnak a kötelező kampány küszöbén immár hagyományosan elvégzett idei felmérése szerint az autósok 53 százaléka díjemelést, 29 százaléka változatlan díjakat vár a két hét múlva meghirdetett jövő évi kötelező-tarifákban. Két év alatt 62-ről 80 százalékra emelkedett azok aránya is, akik már ötezer forint alatti hajlandóak lennének vállalni a biztosításváltási utánajárást. Jelentős spórolásra ugyanakkor leginkább azoknak maradt lehetősége, akik az elmúlt években nem váltottak, így aktuális díjuk még jóval a 20 ezer forint alá került tavaly év végi átlagos díjszint felett van.

A három nyári hónapban, 2012. június-augusztusban 101 ezernél is több időjárás okozta ingatlankárt jelentettek be a hazai biztosító társaságokhoz. A becsült kárösszeg megközelíti a 6,7 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb összesítését.

2012 első félévében az egy évvel korábbihoz képest több mint 4 százalékkal csökkent a hazai biztosítási piac, az első hat havi díjbevételek nem érték el a 414 milliárd forintot - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adataiból.

Bár az elővigyázatos vállalkozások, cégvezetők körültekintően tájékozódnak a lehetőségekről, még mindig a vagyonbiztosításra van legnagyobb igény a vállalatok körében. Pedig a jól megválasztott biztosítás a munkavállalókat ért balesetekre, a munkavállaló által okozott kárra, a termékfelelősségre is fedezetet nyújt, és nehéz gazdasági körülmények között is biztos hátteret ad egy esetleges káresemény bekövetkeztekor.

Július 30-ig kell megküldeniük a biztosítási szerződés másolatát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) azoknak a gazdálkodóknak, akik az egységes kérelemben igényelték a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatást.

A június eleje óta eltelt közel másfél hónapban több mint 37 ezer kárt jelentettek be a biztosítókhoz,  az időjárás okozta  káresemények miatt, a becsült  kárösszeg meghaladja a 2,8 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összesítéséből. Ak megelőzésére vonatkozó ajánlások áttekintése mindenkinek ajánlható, az elmúlt időben ugyanis több biztosító szigorította a kárkifizetés feltételeit.

A Generali ügyfelei körében május során végzett felméréséből kiderült, az otthonuk biztonságát érintően leginkább a betöréses lopásoktól, a tűzesetektől és az időjárással összefüggő károktól tartanak a megkérdezettek. Ezzel szemben a legvalószínűbb káreseménynek a csőtöréseket jelölték meg, míg a betörésre szinte egyáltalán nem számítanak. Az egyedi igények kiszolgálása érdekében a biztosítótársaság nemrég megújította otthonbiztosítását, aminek köszönhetően most mindenki maga állíthatja össze a számára legmegfelelőbb szolgáltatáscsomagot a személyes preferenciái és életkörülményi alapján. A választható elemek közé tartozik például az időjárás-biztosítás vagy az öko csomag is.

2012 első negyedévében a hazai életbiztosítási piac - döntően az egyszeri díjas termékek térnyerésének köszönhetően - kismértékben bővült, a nem életbiztosítási üzletág ugyanakkor továbbra is stagnál.

Az idei évtől minden termelőnek érdemes csatlakoznia a mezőgazdasági biztosítások új, kétpilléres rendszeréhez, hiszen 2012-től ismét díjtámogatással köthetőek egyes agrárbiztosítások. Bármilyen mezőgazdasági biztosítás megléte esetén, ha kár keletkezik, a gazdák a megítélt kárenyhítési juttatás teljes összegére jogosultak lesznek.

Alig van olyan ember, akinek ne lenne valamilyen biztosítása, s ezért ne érintené a Széll Kálmán-terv 2.0-ás változatában tervezett adó bevezetése. A lakáshiteleiket átvizsgálván sokakat érhet meglepetés.

A hosszú távú eszközök szűkülő palettája a biztosítások felé tereli a megtakarítókat, állítja az ING Biztosító. Más felmérések viszont azt mutatják, hogy ma Magyarországon kevesen tudnak rendszeresen megtakarítani. Különösen a hosszú távra szóló lehetőségek nem kapósak. Ugyanakkor bizonyos életbiztosításokat adómentes juttatásként adhat a munkáltató, amennyiben a kedvezményezett a munkavállaló.

Míg a magyarok idén már 40 millió napot töltöttek külföldön, nem változott a biztosítások aránya, s csupán az utazások közel harmadában van biztosítási fedezetük a kiutazóknak. Az egyre népszerűbb online, vagy mobil platformokon már szinte az országhatár átlépésekor is elindulhat a védelem, az itt kötők fele pedig nem elégszik meg az alapcsomaggal, emelt szolgáltatást választ.

A lakossági jelzálogalapú devizahitelesek helyzetének rendezéséről decemberben kötött megállapodás nyomán helyreállni látszik a bizalom; a bankszektor minden szereplője fogadni tudta a végtörlesztésre vonatkozó igényeket, a kormány pedig elvégezte a jogalkotásban ráháruló feladatokat; január végéig a bankszövetség elkészíti a kkv- és a lakossági jelzáloghitelezés élénkítését célzó javaslatát is - mondta Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke.

Árbevételük akár húsz százalékát is biztosításra költik a fejlett gazdaságokban a kis és közepes cégek, a hazai kkv-k viszont továbbra is alulbiztosítottak a nyugat-európai átlaggal összemérve. A háttérben valószínűleg a tőkehiány áll, ám a kevés információ legalább akkora probléma. A cégvezetők többsége a kínálattal sincs tisztában.

Az egészségügy forráshiányos - 250-550 milliárd forint hiányzik a rendszerből -, a hatékonysági deficit pedig rontja a hozzáférést és az ellátás minőségét is, olvasható a „Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére" című kormányzati szakmai koncepcióban. Az öngondoskodás szerepének erősítése az ellátás hatékonyságát és finanszírozhatóságát is javítaná. Az európai államok többségében a biztosítótársaságok együttműködnek az állami egészségügyi kasszákkal, ami nem feltétlenül jelent több-biztosítós modellt. Ez utóbbi továbbra sem jöhet szóba Magyarországon.