A vállalkozók szempontjából alapvetően kedvező változásokat tartalmaz a 2014-es adócsomag, bár igazán lényegi változásokat nem hoz e téren. A csomagból elsősorban az üzleti környezet javításának, illetve a korábbi jogalkalmazás során felmerült problémák kiküszöbölésének a szándéka olvasható ki.

Hamarosan a parlament elé kerül a 2014. évi adócsomag. Vajon mi várható a béren kívüli juttatások terén? Szakértőnk, P. Király Ágnes erre keresi a választ legfrissebb cikkében.

Évről évre szemtanúi lehetünk a jogszabályok mennyiségi növekedésének. A törvények száma 2011-ben lépte át a „bűvös” kétszázas határt, 2012-ben pedig már 223 törvénnyel zártuk az évet. Úgy tűnik, 2013 sem lesz ebből a szempontból jobb.

A 2013. április 21-től érvényes áfatörvény több ponton is változást hozott a céges személygépkocsik értékesítésével kapcsolatosan. Kinek kedvez a változás a cégautó értékesítése kapcsán?

2013. június 1-i hatállyal módosult a Környezetvédelmi Termékdíjról szóló törvény. A tervezettel ellentétben csak egy leszűkített csomagot kaptunk, mert a módosítás sajnos csak a legfontosabb dolgokra reagált.

A 2013. július 1-től hatályba lépő változások a táppénzszámítás módját érintik, miközben a jogosultság szabályait nem. Aki az elmúlt fél évben jobb fizetésű munkahelyre váltott, jobban jár.

Módosították az Illetéktörvény 2013. január 1-től hatályos azon átmeneti rendelkezését, amely illetékfizetési kötelezettséget írt elő az ajándékozás időpontjában, így nem kell visszamenőlegesen is befizetni az illetéket.

Egyszerűsítette, de nem változtatta meg gyökeresen a transzferárazásra vonatkozó dokumentációs kötelezettséget a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden megjelent rendelete, amelyből egy – a NAV által szorgalmazott – lényegi módosítás is kimaradt.

Az iparűzési adó (IPA) alapjának megállapítására vonatkozó új szabályokat először az idén májusban esedékes iparűzésiadó-bevallásban kell alkalmazniuk a hazai vállalkozásoknak – hívja fel a figyelmet a MAZARS.

A kiegészítő sportfejlesztési támogatás a társasági adóalap meghatározása során nem minősül elismert költségnek, így a módosítás a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a támogatás révén az adózó által korábban realizálható 10-19 százalékos társasági "adóelőny" legfeljebb 2,5-4,75 százalékra csökken.

Ha az adórendszer kiszámíthatatlan, értelmezési nehézségeket okozó elemeit, a vizsgálatok szubjektivitását sikerülne csökkenteni, hazánk vonzó alternatíva lenne a valós gazdasági tevékenységet végző nemzetközi vállalkozások számára. A magyar adórendszer sok tekintetben versenyképesnek mondható Európában.

A számla kiállítása minden társaság életében az egyik legfontosabb feladat, ugyanis bevételeinket kizárólag a jól kiállított számla birtokában fogjuk tudni a vevőinktől megkapni, vagy behajtani. Látszólag egyszerű feladatról van szó, azonban, mint tudjuk, az élet produkál ezzel a témakörrel kapcsolatosan is érdekes és kacifántos helyzeteket.

Átláthatóbb lesz a transzferárakra vonatkozó szabályozás, legalábbis egy, a kormány által kidolgozott rendelettervezet alapján, amely több bizonytalansági tényező kiiktatásával egyszerűsítheti a transzferárak alkalmazására kötelezett hazai vállalkozások életét.

Szerencsére a közterhek növekedésnél kisebb mértékben csökkent a juttatások nettó értéke 2013-ra. Átlag nettó 2,2 százalékkal kevesebb jut a dolgozóknak béren kívüli juttatások formájában, mint 2012-ben.

Újból kedvelt cafeteria juttatás lehet az önkéntes önsegélyező pénztárba való munkáltatói tagdíjbefizetés, ugyanis az idén életbe lépett adótörvény változások jelentősen szélesítették a kasszák által nyújtható szolgáltatások körét.

Januártól, a jelenlegi 3 milliárd 250 millió forint adóteljesítmény helyett már 1 milliárd 800 millió forint adóteljesítmény is elég lesz a kiemelt adózóvá váláshoz - a nemzetgazdasági miniszter erről szóló rendelettervezete a kormány honlapján jelent meg.

Megjelent a jövő évi adóváltozások egységes szerkezetű szövege. Ezek szerint a magasabb jövedelműek is törleszthetik devizahitelüket cafeteriából.

A jövőben az áfa-körbe tartozó cégek visszaigényelhetik személygépjárművek javítására és karbantartására fizetett költség áfa-tartalmának 50 százalékát.

Jövőre a tervek szerint nem kell áfát fizetni az üzletágak értékesítése után. Az áfatörvény tervezett módosítása nem csak pénzt spórolna a vállalkozásoknak, de az eddig alkalmazott időigényes megoldásokat is kiválthatja, mutat rá egy könyvvizsgáló cég tanulmányában.

A kormány döntése alapján a Számvevőszéki és költségvetési bizottság benyújtotta az egyes adótörvények és azzal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó indítványokat. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az előterjesztésekről.

A jelek szerint beadta a derekát a kormány: 27 százalék helyett "csak" 14 százalék lesz a cafeteria adója, valamint a Magyar nemzeti Bank is kikerül a tranzakciós illeték megfizetése alól.

Máris visszakozna a kormány a legutóbbi Matolcsy-csomag egyes elemeitől, mert rádöbbent, hogy többet ártana velük, mint használna – írja az origo. A gyors visszavonuló az iparűzési adót és a cafeteria szigorítását érintené, így közel 80 milliárdos bevételkieséssel járna.

Jelenleg csökken a lakosság jövedelme és fogyasztása, visszaesnek a beruházások, a vállalkozások jelentős része egyik napról a másikra él. Ennek következtében az 5 fő feletti cégeknél nagymértékű elbocsátás történt, történik, s ebben a körben már az összes létszám is fogy.

Az RSM DTM szakértői röviden összefoglalják az Országgyűlés által 2012. október 1-én elfogadott, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény által bevezetett új adónem, a kisadózó vállalkozások tételes adójának fontos részleteit.

Ön már tudja mennyit fog keresni jövőre? Az RSM TDM adószakértője számításba vette az összes, 2013 elején hatályba lépő adómódosítást, így alább Ön is megtudhatja, azonos bruttó mellett hogyan változik a nettó jövedelme.

A tervezett adóváltozások Matolcsy György szerint 150-200 milliárd forinttal csökkentik a vállalkozók terheit; kis intézkedések ugyan, de "könnyítenek, gyorsítanak és olcsóbbá teszik a vállalkozások életét".

A kormány arra számít, hogy a jelenleg hatmilliós éves forgalom alatti evás adózó vállalkozások illetve egyéni vállalkozók többsége a kisadózók tételes adóját (KATA) választja majd jövőre. A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett új adózási rendet már elfogadása előtt sorozatban módosítják, a legfontosabb módosító indítványokat gyűjtöttük össze.

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.

A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.

Szűk két héttel az elfogadás után az Országgyűlés már módosítja a telefonadóra vonatkozó szabályokat. Az adótörvény-módosításokról a zárószavazás a jövő héten lesz.