Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben két kiigazító programot jelentett be: az első 397, a második 367 milliárd forint összértékű konszolidációs intézkedéseket tartalmazott. Ezeket – a Nemzetgazdasági Minisztérium (ngm) közleménye szerint - az unió elfogadta és végeredményben pozitívan értékelte azokat a magyar értékeléseket és számításokat, amelyek javítják hazánk jövő évi költségvetését. (Az unió országértékeléséről itt olvashat.)
Az októberi két Matolcsy-csomagban szereplő intézkedésekre vonatkozó törvénymódosításokat az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága az alábbiak szerint nyújtotta be a Parlamentnek.
Bankadó, pénzügyi tranzakciós illeték
A pénzügyi szervezetek 2013-ban is kötelezettek maradnak a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére, továbbá a hitelintézeti különadó is megmarad.
A tranzakciós illeték hatálya – az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslata nyomán – 2014. január 1-jétől kiterjed az értékpapírügyletekre, ide értve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az ügylet ellenértékére (értékére) vonatkoztatva az adó mértéke származtatott (derivatív) ügyletnél 0,1 ezrelék, egyéb értékpapírügyletnél 1 ezrelék.
Fordított adózás, pénztárgépek elektronikus bekötése
Magyarország az adócsalások visszaszorítása érdekében fordított adózást vezet be az élősertés és hasított félsertés kereskedelemre, továbbá takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére. A módosítás 2013. április 1-én lépne hatályba.
Adatszolgáltatási kötelezettsége lesz azon adóalanyoknak, akik nyugtaadási kötelezettségüket gép úton teljesítik. Az adatszolgáltatás a gépi nyugtákra valamint a pénztárgépek adataira vonatkozik majd.
A módosító indítvány az adatszolgáltatási kötelezettség szabályainak kidolgozása érdekében felhatalmazást ad a nemzetgazdasági miniszternek a végrehajtási rendelet meghozatalára a pénztárgépeknek az adóhatósághoz történő bekötésére vonatkozóan. Ez a rendelkezés is 2013. április 1-én lépne hatályba.
Közműadó
A javaslat rögzíti, hogy közművezeték alatt a belterületi közterület, továbbá – bizonyos esetben – a magánterület felett/alatt elhelyezett villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezeték értendő (nem adóköteles ugyanakkor a közterületen vagy magánterületen futó olyan vezeték, amely csak és kizárólag egy meghatározott földterület használatára jogosult fogyasztók igényeit szolgálja ki).
A módosító indítvány szerint a közművezeték utáni adókötelezettség annak használatba vételét követő év első napjától keletkezik és megszüntetése évének végéig tart. Az adó mértéke - a közművezeték nyomvonalának hossza alapján - méterenként legfeljebb 100 forint. Az adót a közművezeték Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosának kell megfizetnie.
Ha a közművezeték tulajdonosának ugyanazon nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtásra alkalmas vezetéke van, akkor is csak egy vezeték lesz adóköteles. A közművezetékek adóztatásából – ha valamennyi önkormányzat működteti az adót – éves szinten mintegy 30 milliárd forint többletbevétel származhat az ngm számítása szerint.
Helyi iparűzési adó
Az intézkedés elsősorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti. A javaslat szerint nem vonatkozik semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.
Járulékplafon, Cafeteria
A bizottság által benyújtott javaslat tartalmazza a munkavállalókat terhelő nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felső határ (járulékplafon) eltörlését.
A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások tekintetében a kormány konzultált az érdekvédelmi szervezetekkel, munkáltatói képviseletekkel. Ennek megfelelően a korábban jelzett 27 helyett 14 százalékra emelkedik az ilyen juttatás esetében fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke. (Megemelik továbbá az Erzsébet utalványra adható keretet 5 ezerről, 8 ezer forintra, miként arról már beszámoltunk.)