A legjelentősebb változás az, hogy a tervezet uniformizálja a transzferárképzés egyik legtöbbet vitatott területét, az összehasonlító adatok felkutatásának lépéseit. A MAZARS könyvvizsgáló cég szerint azt még nem lehet tudni, hogy milyen lesz az ellenőrzési megítélése a korábban készített nyilvántartásoknak, de célravezető azokat az új szabályozás fényében áttekinteni. Azoknak a társaságoknak, amelyek cégcsoporton belül kereskednek, szolgáltatnak, szolgáltatást vesznek igénybe, igen szigorú dokumentációs kötelezettségnek kell megfelelniük. Ennek a dokumentációnak az a célja, hogy a segítségével meghatározzák a csoporton belüli ügylet szokásos piaci értékét, és – amennyiben nem ezt alkalmazták a tranzakció során –, ez alapján kell módosítani a társasági adóalapot. A rendelet tervezete e nyilvántartás elkészítésének paramétereit pontosítja, illetve bizonyos szabályok kanonizálásával csökkenti az adózók egyedi mérlegelésének lehetőségeit, mutat rá a vállalat.
A cég szakértői szerint az új rendelet alapjaiban alakítja át az összehasonlító adatkeresés kötelező követelményeit abban az esetben, amikor az összehasonlítás során, a piacon nehezen beszerezhető ügyletszintű adatok helyett cégszintű - praktikusan mérleg illetve eredmény-kimutatás adatokat – használnak a vállalkozások.
Eddig ugyanis – tételes szabályozás hiányában – az adózók dönthették el, hogy milyen automatikus szűrési lépéseket határoznak meg az adatbázis szűkítésére (pl. földrajzi terület szerinti szűrés, vagy a 100 legnagyobb piaci szereplő kiválasztása) attól függően, hogy milyen tranzakció volt a benchmark elemzés fókuszában, avagy mihez kerestek összehasonlításra alkalmas független adatot. Ezzel szemben a PM rendelettervezete kötelező jelleggel előírja az ilyenkor alkalmazandó konkrét lépéseket, és egyben behatárolja az alkalmazható adatbázisok körét is. A könyvvizsgáló cég szerint a rendelet által meghatározott lépések követik az általánosan elfogadott szakmai gyakorlatot, ugyanakkor az is tény, hogy jövőben jelentősen szűkül majd az adózók mérlegelési jogköre a szűrési szempontok megválasztásában (pl. kötelező lépés lesz a tartósan veszteséges vállalkozások adatainak kizárása).
Itt megtudhatja, mik a tipikus hibák a transzferárak számításánál!
A rendelet ugyancsak elvárja, hogy a szűrési lépések után adódó mintának az adatbázisból automatikusan előálló adat- és információhalmazát az adózóknak egyesével interneten és más forrásból elérhető adatok alapján ellenőrizni és validálni kell. Például adott esetben a TEÁOR kód alapján az automatikus szűrési lépés után autóalkatrész-kereskedőként a mintában maradt cég honlapját, esetleg e-beszámolóból letöltött kiegészítő mellékletét is át kell böngészni, hogy a cég valóban ezzel a tevékenységgel foglalkozik-e, és a tevékenységkód nem csak feledékenységből szerepel még mindig a cégbírósági adatok között. (Ismert hazai jelenség, hogy a vállalkozások több olyan tevékenységi kört is felvesznek a „biztonság kedvéért”, amelyet aztán a gyakorlatban nem használnak.) A rendelet szerint ennek az úgynevezett kvalitatív, vagy kézi szűrésnek a hiányában az összehasonlító elemzés támadható, az elkészült nyilvántartás pedig kifogásolható lesz, és ezért adott esetben mulasztási bírsággal is sújtható a cég.
A szakértők szerint eddig a szokásos piaci ártartomány megítélésekor abban a tekintetben is eltértek a vélemények, hogy az összehasonlító minta teljes tartománya alkalmazható, vagy azt valamilyen statisztikai eszközzel szűkíteni kell. Az érvényes magyar transzferár-szabályozásban nincs utalás a minta szűkítésére, de a hatósági gyakorlat azt mutatta, hogy a mintát „erősen javasolt” az interkvartilis tartományra értelmezni. (Az összehasonlító adatok középső 50 százaléka fogadható csak el.
Regisztrált olvasóink itt megtalálják az ú módosításokat és azt, hogy kik tartoznak a hatálya alá.
Az új rendelettervezet ennek alkalmazását kötelezővé teszi az elemzések többségében, és ezzel nagyban szűkíti az adózók játékterét, valamint erősíti az adóhatóság pozícióját a transzferár vizsgálatokban. Sok adózó/ügylet profitabilitása ugyanis eddig csak a minimum-maximum, tág tartományába tudott beleesni, és ezt - konkrét jogszabályi előírás hiányában - az adóhatóság is nehezen tudta támadni. A jövőben ilyen esetben már automatikus adóalap kiigazítás várható a szűkített tartománynak megfelelő transzferárra.
A nem főtevékenység keretében nyújtott vagy igénybe vett háttérszolgáltatások esetében, –amennyiben a kapcsolt felek az árazásra előírt módszert alkalmazzák (költség plusz 3-10%) –, ugyancsak nagy dokumentációs tehertől szabadulnak meg a vállalkozások, mivel ez esetben csak egyszerűsített, összehasonlító elemzés nélküli nyilvántartást kell vezetni, azaz nincs szükség adatbázis használatára, állítja a MAZARS.