A marrakesh-i klímacsúcson 7 afrikai ország írta alá az erdővédelmi megállapodást. Ezekben az államokban a világ fennmaradó trópusi erdőségeinek 13%-a, egyúttal náluk nő az afrikai őserdők 70%-a. Az aláíró országok: Közép-Afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, Ghána, Libéria, Sierra Leone.

A kormányok a megállapodásban arra is kötelezték magukat, hogy őrködnek polgáraik emberi jogai felett, hogy az őslakosokat ne űzhessék el a cégek a lakhelyükről, s ne rombolhassák le falvaikat - ahogy az jogsértő módon nem egyszer megtörtént az erdőirtás következtében. A Marrakeshben aláírt megállapodást a Tropical Forest Alliance 2020 égisze alatt hozták tető alá, melynek kezdeményezője a davosi Világgazdasági Fórum (WEF), célja pedig a kormányzati és a magánszektor érintett szereplői közötti közvetítés.

Kép:WWF/JamesMorgan

A pálmaolaj napjaink egyik legkeresettebb természeti erőforrása. A kozmetikai ipar éppúgy használja termékeihez, mint az élelmiszergyárak. A rúzstól, a testápolókon és a szappanon, a margarinon, a ropogós édességeken át a tejfölig rengeteg termékbe adagolják a pálmaolajat. De sütőolajnak és üzemanyagnak is használják. Éppen ezért őrült tempóban irtják miatta az őserdőt.

Az olajpálma-ültetvények terjeszkedéséhez ugyanis az őshonos erdők, sokszor megyényi területek kivágásával biztosítanak helyet. A pálmaolaj közvetett emissziója tehát óriási. (Amellett, hogy durva beavatkozás a biodiverzitásba, a kivágott fákból újra a légkörbe jut a megkötött széndioxid.) Malajzia már kipusztította trópusi erdőségei nagy részét, de Indonézia is jó úton halad e felé. Az őserdő-pusztítás közel felében a következő agrártevékenységek a ludasak: szója- és olajpálma-termesztés, papírgyártás és fazúzalék-előállítás, marhatenyésztés. A legnagyobb mértékben azonban a pálmaolajért irtanak erdőket. Franciaországban már felmerült az ötlet, hogy megadóztassák a pálmaolajat, így fizettetve meg a piaci szereplőkkel a termesztéséből keletkező externáliákat, azaz ökológiai károkat.

Az erdőirtás leggyorsabb formája a felégetésük. Sok termelő vállalat e módszerhez folyamodik, hogy minél hamarabb ültethesse az olajpálmákat. Tavaly ez akkora erdőtűzhöz vezetett, hogy élni sem lehetett a szmogtól ezekben az országokban.

A felügyelet sem megy simán

Az iparág szereplői közösen hozták létre a Roundtable on Sustainable Palm Oilt (RSPO), mely azt hivatott garantálni, hogy fenntartható módon termesztik az olajpálmákat. De az Aidenvironment nevű amszterdami csoport kritikával illette a szervezetet, mondván a kerekasztal részrehajló a termelők felé és a panaszokat kivizsgáló testülete sem elég erős. Holott a kerekasztalt éppen az aktivisták, a termelők és a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok együttes részvételével hozták létre. Ha a zöldek kilépnek az RSPO-ból, azt aláásná a szervezet tekintélyét, hiszen főként az aktivisták kardoskodtak a fenntarthatóságért.

A részrehajlás nem nehéz: a szervezetben a civilek csak a tagság valamivel kevesebb mint 2%-át alkotják. Sokan kiléptek közülük - úniusban a svájci PanEco szervezet távozott. Olyan cégek, mint a Nestlé, a Unilever, a Mars és a Kellogg's megköveteli a beszállítóktól, hogy felmutassák a fenntartható termelésről szóló igazolást. Ezt a bizonyítványt az RSPO állítja ki. A termelőknek 8 alapelvnek és 39 feltételnek kell megfelelniük, hogy megkapják a fenntarthatósági igazolást. A termelési gyakorlatot 5 évente ellenőrzik, évente pedig felülvizsgálják. (Arról nem szól a fáma, a kettő között vajon mi lehet a különbség.)

A kerekasztalban résztvevő kevés zöld civil szervezet egyike csalódottságának adott hangot, amikor az RSPO azelőtt érvénytelenítette a felfüggesztést, hogy az IOI új akciótervének végrehajtását a szóban forgó helyszínen ellenőrizték volna. A felfüggesztés beszüntetése után a nagy világvállalatok azonnal vásárolni kezdtek az IOI-tól. A zöldek szerint ezt nem érdemelte ki a cég a tetteivel.

Az IOI azzal fenyegetőzött, hogy jogi lépéseket kezdeményez az RSPO ellen, állítja a Reuters, mivel a felfüggesztés miatt elesett amerikai és európai megrendeléseitől. A keresetet be is adták, de június elején végül visszavonták. (Később amikor az amszterdami zöld szervezet fenyegetéséről tudósított a világsajtó, sokan kihagyták az összképből, hogy egy bírósági per volt a tét a visszás ügyben, ami az igazolás- felfüggesztés idő előtti és indokolatlan hatálytalanítását kiváltotta. Magyarán: az RSPO megijedt. Az IOI aktivisták és fogyasztóvédelmi csoprotok nyomására vonta vissza keresetét.)

A termelők panaszkodnak, hogy extra költségekkel jár a megfelelés a fenntarthatósági előírásoknak, ugyanakkor a piaci szereplők nem veszik át feláron a termést, vagyis az ebből eredő profitcsökkenést a termelőknek kell elszenvedniük. A Nestlé nyilatkozatban tagadta, hogy ez egész probléma a felárról szólna. A cég szerint mindenkinek ugyanúgy el kell köteleződnie a fenntarthatóság felé, "az iparágnak, a beszállítóknak, a fogyasztóknak és a közvéleménynek egyaránt."