Al Gore a minap a Klíma és Egészség címet viselő konferencia házigazdája volt az atlantai Carter Centerben, amelyen a szakértők egyhangúlag figyelmeztettek: a klímaváltozás a jövőben egyre több halállal jár majd.

Az amerikai Járványügyi és Megelőzési Hivatal (CDC) éves klímaváltozási konferenciáját felváltó új rendezvényt a CNN ellentmondásosnak (controversial) nevezte. A controversial szót akkor használja az angolszász sajtó, ha valami megosztja az embereket. Ha valamibe egy kicsit belevegyül a botrány íze. A Trump-érában ugyanis minden olyan jelentés, program vagy rendezvény, ami állami pénzből jön létre, és a klímaváltozás ténye mellett foglal állást, a Fehér Ház nemtetszésével találkozik. Márpedig a CDC egyértelműen állami intézmény.

A konferenciát már januárban megrendezték volna, Trump beiktatása előtt, végül mégiscsak későbbre halasztották. (Ugyanakkor a Trump-team nem kért halasztást, állítja a CNN.) Al Gore január végén úgy fogalmazott: „Megpróbálták lemondani a konferenciát, de megtartjuk.” Ami egyértelműen arra utal, hogy a háttérben igenis keresztbe próbáltak tenni egyes kormányközeli erők. A konferencia társszervezője az American Public Health Association volt. Ez afféle ernyőszervezet, mely 50 más szervezetet tömörít magában, melyeknek tagságát köztisztviselők, tudósok, politikusok és aktivisták alkotják.

Többen fognak meghalni, mint gondolnánk

Az ENSZ Világegészégügyi Szervezete, a WHO szerint 2030 és 2050 között a klímaváltozás 250 ezer idő előtti halálesetet fog okozni évente, főleg a kánikulák, a szárazság miatti elégtelen táplálkozás és éhezés s a fertőzéses betegségek terjedése miatt. (Az idő előtti elhalálozás azt jelenti, hogy bekövetkezése nem szükségszerű, megelőzhető lett volna.)

Egyes tudósok kétségbe vonták, hogy a WHO kalkulációja hitelt érdemlő lenne. Nem azért, hogy legyintsenek a népegészségre leselkedő veszélyekre. Szerintük túlságosan konzervatív és óvatos a WHO becslése: több lesz az emberáldozatok száma.

„Ezek a WHO-statisztikák csak bizonyos egészségügyi problémákra vonatkoznak, amelyeknél rendelkezésünkre állnak modellek a becsléshez” – mondta dr. Jonathan Patz, a University of Wisconsin-Madison professzora, aki részt vett a konferencián. Szerinte a WHO becslése igazából csak „csepp a tengerben”, s ha figyelembe vesszük, hogy a melegedő földi klíma milyen módokon akasztja meg a termelési, gazdasági, kereskedelmi, élelmezési vagy éppen betegellátási folyamatokat, akkor sokkal nagyobb hatásra kell számítani.

„A biztosítótársaságok által regisztrált szélsőséges időjárási jelenségek száma nőtt - mondta konferenciát nyitó beszédében Al Gore. – Ahogy azt már elmondtam több alkalommal, minden este, amikor bekapcsoljuk a híradót, azt látjuk, mintha a természet viselkedését a Jelenések Könyvéből vették volna.”

Kánikulák

Az USA-ban a legtöbb klímaváltozással kapcsolatos halálesetet a kánikulák okozzák, melyek óriási megterhelést jelentenek a szervezetnek, különösen az idős embereknél. Ahogy arra Al Gore is rámutatott, „a halálozási ráta átlagosan 4 százalékkal nő a kánikulák idején”. A US Natural Hazard Statistics összesítése szerint a legtöbb időjárásból eredő halálesetet 1986 és 2015 a nyári hőség okozta. Az árvizek által okozott halálok csak 2015-ben haladták meg a hőség okozta halálok számát.

A US Global Change Research Program prognózisa azt állítja, hogy az évszázad egészében minden évben nőni fog a nyári hőség miatti elhalálozások száma Amerikában.

Amióta az 1880-as években megkezdték a meteorológiai méréseket –és fel is jegyezték azokat –, 2016 volt a legmelegebb év, állítja a Meteorológiai Világszervezet (WMO). „A felmelegedés sebessége az elmúlt 30 évben gyorsabb volt, mint az azt megelőző 1000 évben” – mondta Kim Knowlton, a Natural Resources Defense Council aktivista szervezet vezető tudományos munkatársa a konferencia egyik panelbeszélgetésén. (Egy új tanulmány cáfolta az ENSZ azon adatait is, hogy az utóbbi években lassult volna a felmelegedés.)

A kánikulák korunkban több napon át tartó hőhullámok, és az USA-ban ezek több halálesetet okoznak, mint a tornádók, a villámlások és az árvizek. A melegebb éghajlat és az esősebb, csapadékdúsabb időjárás kedvez a szúnyogok rajzásának, melyek csípésükkel fertőzéseket juttatnak az emberi szervezetbe (pl. maláriát). Szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy a Zika-vírus terjedését is segítette a meleg, csapadékos időjárás. A CDC tanulmánya szerint a klímaváltozás megváltoztathatja, milyen távolra képesek terjeszteni a betegséget a szúnyogok.

Fotó: flickr / Department of Foreign Affairs and Trade

Pusztuló növények

A növények nemcsak a globális élelmiszerellátás alapját adják, hanem a gyógyszereink nagy részének alapanyagát is. A szárazság, a sivatagosodás már most átrajzolja a földgolyó botanikáját, egyes növények más régiókba terjednek át, illetve „szoknak át”, mert az őshonos területeiken már megváltozott a hőmérséklet, illetve nem kapnak annyi csapadékot, mint eddig.

A levegő széndioxid-tartalma is hatással van arra, milyen étel jut az asztalunkra. „Olyan alapvető tápanyagok, mint a cink, a vas, a magnézium vagy a kalcium jelentősen csökkenhet az élelmiszernövényekben, és ennek nem a magas hőmérséklet az oka, hanem a magasabb CO2-koncentráció” – mondta Al Gore. Tudósok már kimutatták, hogy a levegő magasabb széndioxid-tartalma a fehérje- és nitrogéntartalom csökkenéséhez vezetett a lucernában és a szójababban. Az erről szóló kutatási eredményeket az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) jelentette meg.

Ezért is nehéz kimutatni, hogy mennyi áldozattal jár majd a klímaváltozás. A szúnyogok terjedéséből vagy az elégtelen tápanyagbevitelből eredő krónikus betegségek jövőbeli előfordulását (és az emiatt bekövetkező haláleseteket) rendkívül nehéz számosítani, kikalkulálni.

Forrás: CNN