Mi akart lenni, amikor gyerek volt? (Forrás: Stewart Butterfield, a Flickr társalapítója, a Slack vezérigazgatója)
„A jó válaszok rendszerint olyan területekre vonatkoznak, ahol az ember növekedni, fejlődni, tanulni akar, és úgy érzi, még nem adatott meg neki a lehetőség, hogy ezt megvalósítsa, de szeretné – mondja Butterfield. – Egy rövid válasz erre a kérdésre nagyon rossz válasz lenne."
Hány évesen kapta az első fizetős állását? (Forrás: Hannah Paramore, a nashville-i Paramore elnöke)
Paramore szerint a válasz elárulja, hogy mi erősebb a jelentkezőnél, a munkaetikája, vagy az, hogy elvárja, hogy megkapjon dolgokat. Ha az álláskeresők már a tanulmányaik alatt dolgoztak részmunkaidőben, ezt Paramore jó jelnek tartja. Az ilyen ember nem rest feltűrni az ingujját, és nekiveselkedni a munkának, akkor is ha már le van terhelve. Az ilyen személyiségben erős az egyéni felelősségérzet is. „Szeretem azokat, akiknek több módon kellett igyekezniük, hogy sikeresek legyenek.”
Mit szeret leginkább a jelenlegi/előző állásában? (Forrás: Becca Brown, a Solemates alapítója)
Attól függően jelenlegi vagy előző, hogy most is állásban van-e a jelentkező vagy munkanélküli. „Akkor teljesítünk jól, ha élvezzük, amit csinálunk. Ha ki tudjuk aknázni azt, amit a jelölt igazán szeret a munkájában, akkor az egy win-win szituáció” – vallja Brown.
Jaffe arra kíváncsi, hogyan képes az álláskereső koherens egésszé formálni eddigi karrierjét. Képes-e narratívában, történetben gondolkodni? Szerinte az üzleti életben mindenki narratívákat kreál, magáról és a márkájáról, mivel ez „rendkívül erős kommunikációs eszköz". A válasz azt is kidomborítja, miket tekint prioritásnak a jelentkező, s hogyan képes összetett ideákat kifejezni szóban a fogyasztók számára.
Jaffe szerint a sikeres középvezetők egytől egyig jó történetmesélők. És nem árt, ha ez a készség már a pályakezdéskor megvan. Jaffe a technológiai szektorban végzett munkája során jött rá, hogy a történet elengedhetetlen eszköz a sikerhez, hiszen a technológia elég összetett tud lenni, a laikusoknak elmagyarázni nem könnyű – narratívába csomagolva viszont érthetővé válik.
Mi motiválja, amikor reggel felkel az ágyból? (Forrás: Brad Jefferson, az Animo video slide show cég vezére)
A kérdés az egyén mélyéig hatol, hiszen az értékrendjét és a szenvedélyeit boncolgatja. A motiváltság minden munka alapja. Miért tud az ember igazán lelkesedni? Miért csinálja azt, amit csinál? Mivel az üzletben mindig vannak csúcsok és mélypontok, ennek a mélyről jövő motivációnak kell átlendíteni az embert a nehezebb periódusokon. A „vizsgáztató” e válaszból képet kaphat arról, mennyire erős alapokon nyugszik a jelentkező munkakedve.
Fotó: Flickr
Mi történt a munkahelyén azon a napon, amikor úgy ment haza: nekem van a legjobb munkahelyem a világon? Mivel töltötte azt a napot? (Forrás: Miranda Kalinowski, a Facebook globális HR-főnöke)
Variáció az előbbi témára. Ebből kiderül, hogy a jelentkezőt mi hozza igazán lázba, és hogy az érdeklődése olyan-e, amire a cégnek éppen szüksége van.
Beszéljen egy olyan projektről, amelynek a kezdetétől a végéig jelen volt! (Forrás: Jess Levin, a Carats & Cake alapító-vezérigazgatója)
Annak a cégvezetőnek, akinek a cége kisvállalkozásokat szolgál ki, olyan munkaerőre van szüksége, aki agilisen elejétől a végéig egymaga is el tud végezni egy-egy projektet, vagy legalábbis viszonylag kis számú személyzettel. Ha a válaszból kiderül, hogy a jelentkező önálló, proaktív, jó a problémamegoldó készsége, képes alázattal együttműködni másokkal, s az elkövetett hibákból kész tanulni is, akkor már többé-kevésbé nyert ügye van.
A kérdés talán intimnek tűnik, de mivel a személyt nem kell megnevezni, igazában nem az. Cole szerint az emberek nem tűnnek zavartnak, amikor ezt kérdezi tőlük, valójában a kérdés megfogalmazásának módja inkább segít, mert egy olyan szemszöget ad, amibe könnyű belehelyezkedni.
Cole szereti tudni azt is, hogy az irodája előtti váróban hogyan kommunikál a jelentkező a többi emberrel. A titkárnőtől/recepcióstól kérdezi meg, hogy amikor italt hoz az állásinterjúra érkező személynek, az hogyan fogadta. Hálás volt-e, kedves volt-e, mosolygott-e, vagy csak simán elfogadta egy nem túl szívélyes köszönömmel, és kész.
Cole másik trükkje, hogy egy nagy darab papírt helyez a padlóra az irodájában, mert látni akarja, hogy a belépő személy megkérdezi-e, hogy felvegye, vagy ignorálja az oda nem illő tárgyat.
Fotó: Flickr
Meséljen egy kicsit a hátteréről! (Forrás: Melanie Whelan, a SoulCycle vezérigazgatója)
Ez elég nehezen magyarítható kérdés, eléggé általános – nem véletlenül. Beleérthető az ember eddig munkatapasztalata, iskolai évei, sőt akár a gyerekkora is, hogy milyen környezetben nőtt fel, és milyen mintákat látott maga körül. Whelan szerint ez jó bemelegítő kérdés, főleg azért, mert szabad teret a jelentkezőnek ahhoz, hogy a maga kedve, ízlése szerint bontsa ki a választ. Már ebből lehet látni, hogyan működik az agya, lineárisan mesél el valamit, vagy pontokba szedve, és amit mond, azt úgy poentírozza, hogy látható legyen, ami vele történt, amit csinál, az hogyan lehet releváns e cég számára.
Itt is a történetmesélés a lényeg. Egyenes vonalú-e az elbeszélés fonala, vagy mindig eltér mellékvágányokra a mondandójával? Szórakoztató, ahogy előadja, figyelmet érdemlő, vagy unalmas?
Mondjon valamit, amiben szinte senki nem ért egyet önnel! (Forrás: Peter Thiel, a PayPal társalapítója, a Founders Fund parntere, a Clarium Capital elnöke)
Thiel olyan embereket keres, akik nem rettennek meg attól, hogy kimondják ami a bögyükben van. Szerinte ez a kérdés már jelzi, hogy mennyire eredeti gondolkodású valaki, és mennyire tudja megítélni mások intellektusának a minőségét, hiszen meg is kell magyaráznia, hogy miért nem ért egyet másokkal egy bizonyos kérdésben, s a többiek miért ragaszkodnak a saját nézetükhöz. Thiel szerint ez a kérdés azt is jól teszteli, hogy mennyire hajlandó az álláskereső őszintén és bátran beszélni.
Fotó: Flickr
Mondjon egy példát, amikor megoldott egy analitikailag nehéz problémát. (Forrás: Laszlo Bock, a Google korábbi HR-főnöke)
Bock a viselkedést szereti kipuhatolni az állásinterjúk során. Egy ilyen kérdéssel alapvetően kétfajta információt kap: hogyan kommunikált az illető másokkal egy valós szituációban, a másik az, hogy mit tekint nehéz problémának.
Hogyan jellemezné magát egy szóval? (Forrás: Dara Richardson-Heron, a YWCA vezérigazgatója)
A legjobb jelentkezők pontosan tudják, kik ők, nincsenek önismereti problémáik, tisztában vannak az erősségeikkel, a hiányosságaikkal és karakterük alapvető jellegzetességeivel. A válaszból kiderül, hogy ilyen jelölttel állunk-e szemben vagy sem. A válasz azt is megmutatja a HR-esnek, a munkát kereső személy hogyan adja el magát, és hogyan egyszerűsíti le magát. A munkában sokszor szükség van a tömörítésre, komplex dolgok minimalista összefoglalására.
Richardson-Heron azt szereti, ha a jelentkező egy kicsit elgondolkodik a kérdésen, aztán válaszol, átgondoltan, összeszedetten.
Fotó: Flickr
Mi a kedvenc idézete? (Forrás: Karen Davis, a Hasbro adakozásért és társadalmi hatásért felelős alelnöke)
Davis olyan embereket keres, akikben küldetéstudat és szenvedély van. Hogy milyen aforizma, aranyköpés vagy híres ember idézete tetszik nekik a legjobban, az megmutatja, milyen a világlátásuk. Természetesen erre a kérdésre nincs „helyes” válasz. Minden válasz érvényes és igaz. De Davis azt szereti, ha a jelentkező szívéhez olyan idézet áll közel, mely arról szól, hogyan érdemes hozzáfogni a világ megváltoztatásához. Ha az idézet olyan híres embertől származik, aki valóban inspiráló alak volt, és jobbá tette a világot, az már nagyon jó jel Davis szemében.
Meséljen a baklövéseiről! (Forrás: Jenny Ming, a Charlotte Russe elnöke)
Ming szerint az ideális válasz azt fogja tükrözni, hogy az állásra jelentkező személy nem félt kockázatot vállalni. Még akkor sem, ha felsült vele. Ming úgy érzi, az sem baj, ha nem a szakmai életéből ragad ki példát az illető. De lehet szó egy magánéleti malőrről is, amit fontos leckének tart emberileg.
A következő kérdés Ming részéről az: „És mit tett ezután? Hogyan tette jóvá vagy javította ki a tévedést?”
Aki e két kérdést őszintén válaszolja meg, az elég tisztánlátással rendelkezik ahhoz, hogy belássa, ha valami nem működik. Akkor is, ha azt ő kezdeményezte. Ming ezt a kvalitást keresi az emberekben. Azt tapasztalta, az emberek könnyen meg tudják magyarázni, miért lett sikeres valamilyen ötletük, de azt már kevesen tudják hova tenni, hogy miért nem jött be egy kezdeményezésük.
Ön a legokosabb ember, akit ismer? (Forrás: Larry Ellison, az Oracle elnöke és technológiai igazgatója)
Ellison azt nevelte bele a cégénél dolgozó személyzetisekbe, hogy ezt mindenképpen kérdezzék meg a jelentkezőktől. Az Oracle-nál prioritás, hogy rendkívül intelligens és tehetséges embereket vegyenek fel (hol nem?), s ha igennel válaszolnak erre a kérdésre, akkor fel is veszik őket.
Nemleges válasz esetén a HR-es ilyenkor megkérdezi: „Akkor ki a legokosabb?” Akit az illető megnevez, a HR-részleg azt az embert fogja megkeresni és szerződtetni. Jó fogás, nem?
Sydney Finkelstein Superbosses című könyvében azt írja, hogy az igazán jó főnökök kellőképp magabiztosak a tudásukat illetően ahhoz, hogy elbírják a kimagaslóan tehetséges és szuperokos alkalmazottak jelenlétét a teamjeikben. Sőt kifejezetten azokat keresik, akik valamiben többet tudnak náluk. Mert az ilyen plusz tudással lehet üzleti előnyre szert tenni és a konkurenciát leelőzve innoválni.
Fotó: Flickr
Ha egy év múlva azt ünnepeljük, hogy 12 hónapja dolgozol nálunk, mit értünk el együtt? (Forrás: Randy Garutti, a Shake Shack vezérigazgatója)
Ez eléggé beugratós kérdés, mert a jelentkezőnek pontosan kell tudnia, hogy hol tart a vállalat a maga fejlődési pályáján és milyen stratégiai célok vannak kitűzve, amiknek megvalósításához hozzá tud járulni. Ha minderről gőze sincs, akkor csak általánosságban tud hadoválni, hogy hozzásegíti a céget nagyobb piaci résedéshez vagy a fogyasztók kiszolgálási színvonalának javításához, stb. Amik, valljuk be, szinte minden cégre érvényes célok.
Önnek melyik a kedvenc kérdése? Tud esetleg jobbat?
Forrás: Business Insider, The New York Times
