Okos adatok: egyre olcsóbb rendszerek a kkv-k szolgálatában

2019. április 08. hétfő - 13:30 / Kriston László
  •    

A gépi intelligencia a hatékonyságnövelés talán utolsó forrása. Az okos eszközök, szenzorok közötti kommunikációt, a mesterséges intelligencia-szoftverek használatát a kisebb cégek számára is elérhetővé fogják tenni azok a IoT-hálózatokat, amik most indulnak el az 5G-technológiával. A szenzorok és e rendszerek ára évről évre zuhanni fog, vagyis előnyeit a kkv-szektor is learathatja. Erről is beszéltek az előadók a Piac & Profit ADAT – Az új kincs című konferenciáján.

„Az informatikai sztrádán minden törik, ezt végre az EU is belátta, és tett az ellen, hogy a három nagy óriás ne csinálhasson többé óriási üzletet abból, hogy az európai polgárok adataival sáfárkodnak. Ezt én tudom, mert belülről látom, a 2012-ben alakult ENISA (Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) 20 fős testületének tagja vagyok” – mondta Kürti Sándor, a Kürt  Zrt. elnöke, az adatmentés, az adatvédelem hazai és nemzetközi doyenje.

Újraosztják a lapokat
A magyar vállalatok lehetőségeiről a digitális forradalom, az Ipar 4.0 fontosságáról, beszélgettünk Vityi Péterrel, az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért (IVSZ) alelnökével. Exponenciális sebességgel zajlik körülöttünk a digitális evolúció, és éppúgy megjósolhatatlan, hogy milyen irányba tartunk, mint ahogy húsz évvel ezelőtt a mai mindennapos eszközeinket is elképzelhetetlennek tartottuk.

Hatékonyságnövelés

„Nem szabad lebecsülni az intuíciót, de amíg adatokkal nem támasztjuk alá, az csak egy vélemény marad” – mondta Nagy-Rácz István, a Dmlab alapító partnere. „Minden tevékenységet, ami automatizálható, automatizálni kell, mert precizitást és hatékonyságnövelést eredményez” – mondta Jagrik Balázs, a BI-Tech Kft. operatív igazgatója.

Az okos adatok felgyorsítják az üzletvitelt. „Az ipar 3.0 lehetővé tette az autó testre szabását, ám a legyártása még mindig 6 hónapba telt. Az ipar 4.0 jegyében már 3D-nyomtatott alkatrészek kerülnek be az autókba, gyorsabb a kivitelezés” – mondta Fábián Zoltán, az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt iparfejlesztési tanácsadója.

Az adatok a károk csökkentésében is segíthetnek. „2012-ben 600 cégvezetéstől eltiltott személy volt, ma már 54 000. Tudatosan válogassuk meg a partnereinket, ebben hasznosak az integrált céginformációs adatbázisok” – mondta Vida-Gősi Bernadett, az Opten Kft. ügyfélmenedzsere.

„Két perc alatt tudunk hitelajánlatot adni egy betérő ügyfélnek, mert megvásároljuk az integrált céginformációs adatbázisokból a publikus információkat, és azok alapján előre elkészítjük az ajánlatokat. Több mint 110 000 vállalkozásnak van polcon csücsülő ajánlata nálunk” – mondta Kovács Zoltán Viktor, a K&H Bank Zrt. kkv-marketingigazgatója.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Kincs, ami van

„Ha van egymillió valid e-mail-címem, az mennyit ér? 2018-ban 3,2 millió magyar felhasználó vásárolt webáruházakban, ahol 425 milliárd forintot költöttek. Egymillió érvényes e-mail-cím tehát elég sokat érhet” – hangsúlyozta Sándor Zsolt András, a Gill & Murry partnere.

Az ellopott adat is érték, és anyagi kárt is jelenthet. „Amikor azt halljuk, hogy 5 millió adatot, jelszót tulajdonítottak el a közösségi médiáról, akkor nagyobb kárról van szó, mert az ember lusta típus, és sokan ugyanazt a jelszót használják több helyen is” – hívta fel a figyelmet Kuti Anita, a p2m Informatika Kft. információbiztonsági szakértője.

De az üzleti tevékenység során az adatokat még mindig az emberi elme számára kell prezentálni, mert a döntéshozó az ember. „Az adatbefogadó jellemzően a szemünk, ezért a szemre kell optimalizálnunk. Felértékelődik az adatvizualizáció, hogy hogyan láttatunk komplex adattömegeket. A tálalás lehet érdekes, sőt akár művészi is” – mondta Huszics György, a DIMSZ elnöke.

pixabay.com

Kép: pixabay.com

Célzott kampányok

„Körülbelül 50–300 lájkból a számítógép már meg tudja állapítani a személyiségjegyeinket, jobban, mint a kollégáink, a barátaink vagy a házastársunk” – mondta Bőgel György, a CEU professzora.

„Ma már egy piackutatás nem kerül milliókba. Vannak a Facebookon olyan analitikai eszközök, amiket kisvállalkozásokat is megengedhetnek maguknak” – mondta Vető  Balázs, a Fisherman’s Online Kft. ügyvezető igazgatója.

Mérő László: egy gép nem mondhat nemet
Melyik ajtón jönnek be a robotok? Örömmel fogadjuk őket vagy inkább rájuk csapnánk az ajtót? A mesterséges intelligencia megjelenése számos kérdést vet fel, melyekre Mérő László matematikussal, publicistával és mesterséges intelligencia-kutatóval kerestük a választ, és beszélgettünk robotizációról, kilátásainkról, kreativitásról és egy kicsit a megfoghatón túl a szerencséről is.

A DMP (data management platforms) alapú kampányoknál a CPM-alapú hirdetésnél 1000 megjelenés ára az adott alapján 1–5 euró között szokott lenni, az adatbázis átvételénél pedig 1000 azonosító ára 10–30 euró között van” – mondta Szutor  Ferenc, a DataMe Kft. ügyvezetője.

Dolgok internete: olcsón & jósolva

A big data célja a prediktív használat, a jövőbeli viselkedések és tranzakciók kitalálása. „Ma már ott tartunk, hogy a múltbeli adatok elemzéséből egy Costa kávézónál meg tudjuk mondani, hogy milyen tranzakciók lesznek az adott napon” – mondta Salga Péter, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetője.

„Sok olyan rendszert lehet építeni, amik nagyon olcsók lesznek. Egy Samsung okostelefonban például 5,5 dollárba kerülnek a szenzorok, és 44,95 dollárba a kamera meg a rögzítőrendszer” – mondta Vityi Péter, az IVSZ alelnöke.

„2018-ban 8255 új kapcsolódó eszköz volt az IoT-hálózaton Magyarországon, 2019-ben ez várhatóan 37 500, 2020-ban 128  575, 2021-ben 418 050 körül alakul. Olyan IoT-szolgáltatások válnak hamarosan elérhetővé a kisvállalkozások számára, melyek havi díja néhány tízezer forint lesz” – mondta Tarr Zoltán, az Invitech új generációs részlegének vezetője.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor