Mérő László: egy gép nem mondhat nemet

2018. október 03. szerda - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Melyik ajtón jönnek be a robotok? Örömmel fogadjuk őket vagy inkább rájuk csapnánk az ajtót? A mesterséges intelligencia megjelenése számos kérdést vet fel, melyekre a Zukunft Personal Hungary előadójával, Mérő László matematikussal, publicistával és mesterséges intelligencia-kutatóval kerestük a választ, és beszélgettünk robotizációról, kilátásainkról, kreativitásról és egy kicsit a megfoghatón túl a szerencséről is.

– A Csodák logikája című könyve kapcsán hangsúlyozta: képesség ahhoz kell, hogy felismerjük az adódó lehetőséget. Lehet ezt a képességet fejleszteni vagy csak a szerencsében bízhatunk?

Is-is. Én szívesebben tanítom egy átlagosnak nevezhető cég működését, mint mondjuk a Graphisoftét vagy a Preziét, mert azt meg tudom tanítani, hogyan lehet észrevenni, miből tud egy cég megélni, vagy merre halad épp most a világ, azt viszont nem tudom megtanítani, hogyan kell jókor jó helyen lenni. Ez pedig minden sikeres cég – főleg a legnagyobbak – történetében látszik, hogy volt benne valami deus ex machina. Ezt ők sem titkolják, de tanítani ezt nem lehet.

Mérő László: a mázlit nem lehet tanítani
Az átütő üzleti siker egyik legfontosabb receptjét, ahogy Mérő László fogalmaz, a mázlit, nem lehet tanítani. A nagy ötleteknek és innovációknak megvan a helyük és idejük, de hogy mikor, azt nem lehet megjósolni. Ezért a legzseniálisabb ötlet is észrevétlen maradhat, ha túl korán vagy, ami még rosszabb, túl későn érkezik a piacra. Mérő Lászlóval, az ELTE Pszichológiai Intézete és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.

– A szerencse faktor tehát kikerülhetetlen?

Igen, de élni is tudni kell vele, és ez az, ami tanítható. Ha valaki egyszer ilyen helyzetbe kerül, akkor fel kell ismernie a reális lépéseket. Arra viszont nem tudom felkészíteni, hogyan fusson össze egy Steve Jobs-szal, mint ahogyan ez Bojár Gáborral történt, éppen akkor, amikor volt is mit mondania neki, és Steve Jobs is éppen ráért öt percre.

– Sokszor halljuk, hogy a kreatívaké, a kreativitásé a jövő. Nincs egy kicsit túlértékelve a kreativitás?

Dehogynem. Bár egyrészt nem lehet túlértékelve, a kreativitástól fejlődik a világ, de mégis túl van lihegve. Ahhoz, hogy egy kreatív ötletből valami kifejlődjön, nagyon sok profi szakember kell, aki visszafogja a kreativitását, és azt fejleszti ki, amit más megálmodott. Vagy oda koncentrálja a kreativitását, ahol nem is látszik, de ott is kell még egy apró kreatív megoldás. Itt van például ez az iPhone előtted, azt egyszer valóban ki kellett találnia Steve Jobs-nak, hogy ne legyenek rajta gombok, és minden logika ellenére az ujjunkkal irányítsuk, de emellett kellett egy csomó olyan ember is, aki az apróbb dolgokat is megoldotta, mint például, hogy a túl száraz, túl zsíros, túl kicsi vagy túl nagy ujjunkkal is irányítani tudjuk. Tehát messze nem elsőre sikerült, hogy teljes természetességgel tudjuk használni.

Mérő László - Kép: Zukunft Personal Hungary, Fotó: Tomon Orsolya

Mérő László – Kép: Zukunft Personal Hungary, Fotó: Tomon Orsolya

– Hol lesz a szakemberek helye a jövőben? A mesterséges intelligencia nem fogja kiváltani az ő munkájukat?

Nem, továbbra is szükség lesz rájuk, de átalakul a munkájuk. A mesterséges intelligencia nem csak elvenni fog, hanem nagyon sok új munkahelyet is teremt. Egyrészt magát a mesterséges intelligenciát kell szupervizionálnunk, hogy megmaradjon gépnek, másrészt még nem is látjuk, hogy mennyi mindent kell majd mellétermelnünk, amely egészen másfajta mérnöki munkát fog megkívánni. Ha például beülök az önvezető autómba, és azt mondom neki, vigyen el a keresztanyámhoz, ő meg azt mondja, hogy most nincs kedvem, beszélgessünk inkább a költészetről, elviszem a bontóba, mert ő egy gép. De mondok egy durvábbat, te elfogadnád egy géptől, hogy nincs kedve szexelni? Hányszor mondunk nemet egymásnak, egy géptől mégsem fogadjuk el. Ezért lesznek majd olyan szakemberek, akik azzal foglalkoznak, hogy az önvezető autó ne mondja azt, hogy most nincs kedve elmenni, és ha netán mégis ilyet mond, akkor mit kell vele csinálni. Még nem tudjuk, hogyan és kiket, de erre képezni fognak embereket, nem is keveset. Olyan szakmák fognak megjelenni, amiket most még nem is sejtünk, a nevét sem tudjuk megmondani.

Jönnek a robothadseregek

– Már évekkel ezelőtt kutatások szóltak arról, hogy hamarosan a létező állások felét robotokkal és mesterséges intelligenciával fogják majd helyettesíteni. Mi történik a felszabaduló munkaerővel, hogyan alakul át a munkaerőpiac?

Gondolj csak bele, 1870-ben az Egyesült Államok lakosságának fele a földből élt, Magyarországon meg még sokkal több, ma viszont ez az arány már visszaesett 1,6%-ra. A többiek nem váltak munkanélkülivé, hanem mást csinálnak, ugyanez lesz most is. Sofőrre nem nagyon lesz szükség, de biztosan lesznek olyan helyzetek, ahol nem árt, ha ember irányítja az autót, például egy veszélyesebb kanyonban. De ott sem azért, mert az ember ügyesebb, hanem mert nem feltétetlenül éri meg ilyen ritka helyzetekre beprogramozni. Aztán tanárokra is kevésbé lesz szükség, mert a dolgozatjavítást már most egész jól elvégzi a mesterséges intelligencia. Itt fejtörést továbbra is a kódfejtők és kódkészítők örökös versenye fog majd okozni: van egyrészt a program, ami kijavítja a dolgozatot, és reálisan, ragyogóan osztályoz, másrészt lesznek azok, akik megtanulnak úgy dolgozatot írni, hogy egy mondata sem értelmes, de mégis jelest ad rá a program. Ez egy örökös kihívás, és úgy tűnik, hogy a jelenlegi programokat valahogy mindig sikerül kicselezni. Ezzel el fogunk szórakozni, és persze azzal is, nehogy túlzott öntudatra ébredjen a gép.

– Az úton már elindultunk, egyre többen vesztik el az állásukat az automatizáció miatt, rövid távon azért fájdalmas lesz a folyamat, nem.

Például ha helyetted gépek fognak interjút készíteni, majd csinálsz valami mást. Viszont minél alacsonyabb a képzettség, annál nehezebb már ma is boldogulni a munkaerőpiacon. Bár olyan közmunkára még mindig lehet menni, mint a málnaszedés, mert erre nincs sem mesterséges intelligencia, sem ember.

– Pont emiatt megszűnőben is van a hazai málnatermesztés.

Mivel büntetik a robotot, ha balesetet okoz?
Márciusban az Uber egy önjáró autója ütközött az Egyesült Államokban, a balesetnek halálos áldozata volt. Azóta vitatkoznak, ki a felelős: a kocsi gyártója, a tulajdonosa – vagy annak a mesterséges intelligenciának a megalkotója, ami a balesethez vezetett?

Nem hiszem, hogy megszűnik. Valamit ki fognak találni.

– Ön mit tanácsol, mit tegyünk az új korszak küszöbén, hogyan készüljünk fel a változásokra, főként ha olyan munkakörben dolgozunk, amelyet fenyeget a robotizáció?

Nem csak a robotizáció fenyeget. A divat változása, a közízlés változása is rengeteg embertől veszi el a munkáját. Ha például divatba jön a romkocsma, a más típusú kocsmák elveszítik a közönségüket, hacsak nem tanulnak meg romkocsmaként működni. Aztán ha kimegy a divatból a romkocsma, akkor megint mást kell kitalálni, szakmán belül is mindig érdemes megújulni. 30 évvel ezelőtt nem digitális fényképezőgéppel fotóztunk, de ma már megtanultuk a fájlokat manipulálni, hogy ne az előhívó folyadékkal kelljen vacakolnunk, és senki nem mond olyat, hogy az analóg volt a jobb, sokkal többet tudott. Vagy ott van a fizika. 3-400 évvel ezelőtt kiváló megfigyelőképességet igényelt, később pedig nagyon jó matematikai kvalitásokat, mert sok olyan modell született, amit át kellett látni. Az, hogy egy szakma milyen embereket vonz, milyen képességeket igényel, folyamatosan változik, és a mesterséges intelligencia ebbe is bele fog szólni. Egy jó megfigyelőképesség vagy egy gyors reflex leértékelődhet.

– Mi lesz ennek a csúcsa? Egy mesterséges intelligencia például képes lesz majd elvezetni egy multinacionális céget?

Nem tudom, szerintem nem. Nem így érdemes vizsgálni a kérdést. Mindig marad valami, ami emberi lesz, de a mesterséges intelligencia megmondja majd, hogyan kellene működni a nagykönyv szerint, de ebben az esetben is jobb, ha az ember mondja ki a végső szót. A mesterséges intelligencia elterjedésének nem technikai korlátai vannak, hanem jogi. A jog még nem elég fejlett például ahhoz, hogy megmondja egy önvezető autó által okozott balesetért ki a felelős.

– Már történt is ilyen, óriási felháborodást váltott ki.

Mert a sofőrre, aki véletlenül elütött valakit, nem úgy nézünk, mint egy gyilkosra, a mesterséges intelligenciára viszont igen. De még az sem biztos, hogy ezt a fejlett világ fogja megoldani. Lehet, hogy például Kínában hoznak egy törvényt, amely kimondja, ha balesetet okoz az önvezető autó, az ember a hibás. Egy demokratikus, liberális országban persze nem lehetne meghozni egy ilyen törvényt, ettől függetlenül Kínának lehet igaza. Ha az az akadály, hogy nincs meg a jogi környezet, mert még 100 év, mire kodifikálják, akkor nagyon sokat lökhet a technológia elterjedésén az, ha egy több mint 1 milliárd főt számláló ország lép egyet előre.

– Talán jobb is, hogy még húzódik az elterjedése.

Ipar 4.0: mindent átformál
Amiről azt képzelnénk, hogy fantazmagória, az holnap valóság, és már csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan alakítja át saját mikrokörnyezetünket. Mert az nem vitás, hogy átalakítja. A negyedik ipari forradalom gyökeresen felforgatja a munka világát, a vállalatok szervezeti felépítését, a kommunikációt, a HR-t, az együttműködéseket.

Nem, már most több ezer életet mentene meg, ha átállnánk az önvezető autóra, hiszen jóval kevesebb balesetet okoz.

– Attól nem fél, hogy rossz kezekbe kerülhet a mesterséges intelligencia?

Minden kerülhet rossz kezekbe. Nem tudunk kés nélkül élni, pedig a késsel gyilkolni is lehet. Újfatja bűncselekmények fognak megjelenni. A jog például nagyon gyorsan alkalmazkodott a motorizációhoz, és az autóval való gyilkolást bűncselekménynek tekinti. De vannak olyan esetek, amiket nehéz kodifikálni. Mondok egy példát. Az 1700-as években minden megvolt ahhoz, hogy az ipari forradalom beinduljon, de több mint fél évszázadot csúszott, mert a jogi környezet nem volt naprakész, és a részvénytársaság, mint forma sem született még meg. Enélkül pedig túl nagy volt a kockázat, fennállt a kérdés, hogy ha egy géppel történt balesetben valaki meghal vagy megsérül, ki vállalja érte a felelősséget. Senki sem akarta ingét-gatyáját vásárra vinni, inkább hagyták. De korábban is történt hasonló, amikor felfedezték, hogy Indiába el lehet jutni vízi úton is. Az utazáshoz sokkal nagyobb hajókra volt szükség, mint amivel a Földközi tengeren hajóztak, és ekkora hajókat egyik városállam sem tudott volna építeni, ezért ki kellett alakítani a pénzügyi környezetet, így születtek meg a bankközi hitelek. Ez 100 évig hátráltatta, hogy Indiával el kezdjünk kereskedni. A technika fejlettségét sokszor a lágyabb tudományok, mint a jog vagy a pénzügy fejletlensége veti vissza.

– Mindig a jog és a pénzügy az, ami hátráltat?

Nem, a bibliai időkben példul a jog volt a fejlettebb, az emberek igazságérzetét jobban ki tudta fejezni akár a tízparancsolat, akár a szemet szemért, fogat fogért elvek. Ezek azóta finomodtak, de jó pár száz évig egészen jól működtek. Most viszont a jog van elmaradva, sosem lehet kiszámítani, melyik tudományág fog meglódulni és mitől.

– Most éppen a technika hasít.

A mesterséges intelligencia már vagy 40-50 éve létezik. Én lassan 40 éve kutatom, és amikor elkezdtem, már akkor majdnem minden megvolt hozzá. Például azok az algoritmusok is, amivel ma megverjük a sakkozókat, ami viszont hiányzott, az a kellőképpen gyors gép. Akkoriban kellett 2-3 év, mire lépett egyet, ma ugyenez már 2-3 századmásodperc, ennyit pedig már tudunk várni. A technika fejlődése kellett ahhoz, hogy lássuk, mit tud az az algoritmus, amit kitaláltak 50 évvel ezelőtt. A gyakorlat dönti el, hogy mi működik és mennyire.

Az interjút készítette: Tomon Orsolya a Zukunft Personal Hungary megbízásából

ZPH18_SoMe_Speaker_Frage-Antwort_Dr-Mérö_1600x840px_sm

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor