Miért téma napjainkban egyre szélesebb vállalati körökben a dolgok internete (Internet of Things, azaz IoT)? Valóban hozzájárulhat ez a technológia a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez? Az IoT nem csupán egy felkapott trend; segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással képes például fenntartani és működtetni gépeit.

Öt év alatt közel 20 ezerrel csökkent a hazai kiskereskedelmi üzletek száma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A sarki boltok megszűnésével járó folyamatot lelassíthatja a Schneider Electric és a Scale Computing új, közös megoldása.

Hanem a távfelügyeleti szolgáltatást nyújtó Leadec Kft., mely öt év alatt 40 százalékkal növelte árbevételét.

24 órás hackathont rendezett a T-Systems Magyarország és innovációs laborja, a Kitchen Budapest (KiBu) a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Karával közösen. A kilenc döntőbe jutott megoldás közül kettő okos méhkaptáron dolgozott, és a győztes megoldás is az agráriumból érkezett.

Ne is áltassuk magunkat, totális okostelefon-függőségben élünk. Egyre fontosabb és nélkülözhetetlenebb számunkra az, hogy állandó összeköttetésben legyünk a világgal a telefonunkon keresztül. Enélkül olyan, mintha megszűnne az életünk, nem tudunk mit kezdeni magunkkal. Lassan elfelejtünk offline létezni, derült ki egy új, nyolc országra kiterjedő felmérésből.

A gépi intelligencia a hatékonyságnövelés talán utolsó forrása. Az okos eszközök, szenzorok közötti kommunikációt, a mesterséges intelligencia-szoftverek használatát a kisebb cégek számára is elérhetővé fogják tenni azok a IoT-hálózatokat, amik most indulnak el az 5G-technológiával. A szenzorok és e rendszerek ára évről évre zuhanni fog, vagyis előnyeit a kkv-szektor is learathatja. Erről is beszéltek az előadók a Piac & Profit ADAT – Az új kincs című konferenciáján.

A mannheimi rendőrség „okos” kamerákat szerel fel, amelyek jelzik a járókelők szokatlan mozdulatait s így hívhatják fel a figyelmet a bűnözésre.

A szakemberek szerint akár már 10-12 év múlva megszűnhetnek az okosotthonok, azaz az internetalapú technológiákkal (IoT) automatizált házak – legalábbis maga az elnevezés.

Komplex IoT-szolgáltatásait és platformját teszi az üzleti ügyfelek számára elérhetővé az Invitech. Az IoT Insights integráltan, egy kézből kínálja a különböző szenzorok, adatbázisok és rendszerek monitorozását és üzemeltetését. A felhasználók ezáltal gyorsabban, eredményesebben tárhatják fel az üzleti hatékonyságot javító összefüggéseket.

A Kaspersky Lab IoT riportja szerint 2018 első félévében az IoT eszközöket több mint 120.000 kártevő szoftver-változat támadta meg. Ez több mint háromszor annyi, mint 2017-ben egész évben.

Egyre nagyobb a nyílt forráskódú programok üzleti jelentősége, írja a SUSE. A nyílt szoftverek fontos projektek alapjait képezik, és valós alternatívát jelentenek a kereskedelmi forgalomban kapható termékekkel szemben is.

A Gartner előrejelzései szerint pár éven belül 50 milliárd eszköz lesz hálózatba kapcsolva. Az ezeken az eszközökön alapuló Internet of Things (IoT), azaz a dolgok internete már jelenleg is komoly kihívást jelent a biztonsági szakembereknek, ráadásul az egyre elterjedtebb otthoni okoseszközök felhasználói sincsenek biztonságban.

Mitől okos az okos telefon? Az autókat hálózatba lehet kapcsolni? Mit jelent az, hogy okos otthon? Néhány év múlva megszűnhetnek a parkolási nehézségek? Bevásárlólistát ír a hűtő? A felhő már nem csak arra való, hogy essen belőle a hó? Az orvos az interneten keresztül is meg tud vizsgálni?

A valós idejű termelés, logisztika és készletezés áramvonalasíthatja a vállalatok ellátási láncát. Ez leginkább a romlandó termékeket kezelő ágazatoknak jó hír, mint például az élelmiszeripar. A dolgok internetén egymással csatlakozó okos gépek és szenzorok csökkenteni fogják az élelmiszerek kidobását. A technológia bérelhető, nem feltétlenül kell megvenni.

Ázsia fejlett országai és az Amerikai Egyesült Államok messze megelőzik Európát az IoT fejlesztések területén, Magyarországon csak az állami beszerzéseknek köszönhetően fejlődik a terület. Az adatelemzés azonban egyre fontosabb, így lassú, de folyamatos növekedés várható a területen.

Egyre több az úgynevezett “okosotthon”, ahol a távolról is vezérelhető elektronikus berendezések könnyítik meg az életet. Párhuzamosan veszélyesen szaporodnak az ilyen rendszerek (Internet of Things – IoT) elleni kíber-támadások, amelyek kivédése rendkívüli, bonyolult, szinte naponta új feladatok elé állítja a fejlesztőket.

Az ipari Internet of Things (IIoT), vagyis az IoT-technológiák ipari, logisztikai szektorokban való alkalmazása a machine learning (gépi tanulás) és a big data technológiák egyesítésével forradalmasítja a gyártást: a korábbinál sokkal nagyobb adatmennyiséget bocsát rendelkezésre, jelentősen gyorsabban és hatékonyabban, amelynek megfelelő hasznosítása üzleti előnyre váltható be. Ezen a területen hatalmas léptékű fejlődés ment végbe az elmúlt néhány évben: ma már 50 milliárd fizikai eszközt vagyunk képesek elhelyezni és átfogóan kezelni egyetlen hálózaton belül. A technológia gazdasági hordereje sem elhanyagolható, hiszen az Accenture tanácsadó vállalat becslése szerint 2030-ra 14,2 trillió USA dollárral fogja kivenni a részét a globális gazdaságból. A Schneider Electric az energiamenedzsment és automatizálás nemzetközi szakértője most néhány tanácsot ad az IIoT-ben rejlő lehetőségek hasznosításához.

A 21. századi ember boldogulása érdekében az írás, az olvasás és a számolás mellé a programozást is be kell emelni az alapvető képességek közé - mondta Angela Merkel német kancellár vasárnap este a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállítását, a hannoveri CeBIT-et megnyitó beszédében.

Az élet egyre több területét átható digitalizáció és a partnerország, Japán révén az úgynevezett 5.0-ás társadalom (Society 5.0) kialakulása a központi téma a németországi Hannoverben a hét végén kezdődő CeBIT-en, a világ legnagyobb információs technológiai szakkiállításán.

Már most egyértelmű, hogy a dolgok internete (IoT) óriási hatással lesz az életünkre, de az ezzel járó lehetőségekről egyelőre csak elképzeléseink lehetnek. Az azonban bizonyos, hogy a lehetőség mellett fontos a veszélyeket is látni és felkészülni azokra. A NetIQ szakértői szerint minél hamarabb el kell kezdeni kidolgozni a stratégiát az IoT eszközök biztonságossá tételére, a személyazonosság-alapú biztonságot helyezve a középpontba.

A korábbinál több országban észleltek DDoS támadást tavaly év végén, és a támadás idejének rekordja is megdőlt. A leghosszabb támadás 292 órán keresztül tartott, ami 12,2 nap.

Idén jelentősen csökkenhet a közösségi oldalak, így például a Facebook népszerűsége, egyre többen meg is szüntethetik regisztrációjukat - többek között ez derül ki a Telenor 2017-es technikai előrejelzéséből.

A világnak  számolnia kell azzal, hogy a jövőbeli bűnözők avagy tetthelyek az internetre kapcsolt háztartási eszközök lesznek. Ezek az eszközök ideális célpontok a bűnözőknek, mert csak alapvető biztonsági funkciókkal rendelkeznek.

Sokkal derűlátóbbak saját kilátásaik kapcsán azok a kis- és középvállalkozások, amelyek kihasználják a technológia adta előnyöket, illetve megfelelő adatelemző képességekkel rendelkeznek – hangzott el a Microsoft mai kerekasztal-beszélgetésén. A jövő szempontjából biztató, hogy az Ipsos MORI felmérése alapján a kkv-k 54 százalékánál már használnak felhőmegoldásokat Magyarországon.

Felhő alapú alkalmazások, digitális tinták, terméken elrejtett képek alapján azonosítják a valódi, márkás árut, és szűrik ki a hamis termékeket. Nagy biznisz lesz ez, hiszen sok-sok milliárd terméknél követeli meg a vevő, hogy tudja, az igazit kapja-e. Az újrafelhasználás megszervezésében is hasznosak ezek az új appok.

Alapjaiban változtatja meg a Big Data és az IoT (Internet of Things) a környezetünkkel való kapcsolatunkat, a viselkedésünket. Ezeket a trendeket a magyar vállalatok sem hagyhatják figyelmen kívül.

2016-ban világszerte már több mint 4 milliárd IoT eszköz lesz használatban csak a háztartásokban (ez a szám 2020-ra 13 milliárdra nőhet) - mondják a Samsung szakértői. A spórolás, vagy épp a kényelmesebb élet mellett az összekapcsolódás életeket menthet meg!

Tízből kilenc magyar még soha nem hallott a Dolgok Internetéről (IoT), pedig európai viszonylatban is kiemelkedően nyitottak vagyunk a technológiai újításokra - derült ki a Samsung felhasználói szokásokat vizsgáló friss kutatásából. Aki viszont ismeri, az szereti is: a tájékozott válaszadók egyötöde az IoT-képes eszközökért többet fizetne. Ez az állítás különösen igaz a harminc körüli nőkre, akik jóval nagyobb érdeklődést mutatnak az okos megoldások iránt, mint a férfiak

A dolgok internete már 2018-ra átveheti a vezető helyet a mobiltelefonoktól az összekapcsolt eszközök számában, 2021 végére pedig az előrejelzések szerint 28 milliárd eszköz kapcsolódik majd a hálózathoz, melyből 16 milliárd IoT eszköz lesz. Emellett a folyamatosan növekvő okostelefon-előfizetések száma már az idei évben meghaladhatja a hagyományos telefon-előfizetésekét.

Imádjuk a kütyüket, csak nem értjük, ha beszélnek róluk - ez derül ki a Samsung friss felméréséből. A magyarok közel háromnegyede tett már úgy, mintha értene valamilyen technológiai kifejezést. A wifi, az emoji, és a felhő tartozik a Magyarországon leggyakrabban félreértett szakszavak közé.

Az már nem újdonság, hogy a weboldalakon keresztül adathalászok és hackerek vadásznak személyes és banki adatainkra. Az viszont mindenkit sokként ér majd, amikor a tévén, vagy épen a hűtőgépen keresztül törnek be hozzánk a kiberbűnözők.