Az ipari Internet of Things (IIoT), vagyis az IoT-technológiák ipari, logisztikai szektorokban való alkalmazása a machine learning (gépi tanulás) és a big data technológiák egyesítésével forradalmasítja a gyártást: a korábbinál sokkal nagyobb adatmennyiséget bocsát rendelkezésre, jelentősen gyorsabban és hatékonyabban, amelynek megfelelő hasznosítása üzleti előnyre váltható be. Ezen a területen hatalmas léptékű fejlődés ment végbe az elmúlt néhány évben: ma már 50 milliárd fizikai eszközt vagyunk képesek elhelyezni és átfogóan kezelni egyetlen hálózaton belül. A technológia gazdasági hordereje sem elhanyagolható, hiszen az Accenture tanácsadó vállalat becslése szerint 2030-ra 14,2 trillió USA dollárral fogja kivenni a részét a globális gazdaságból. A Schneider Electric az energiamenedzsment és automatizálás nemzetközi szakértője most néhány tanácsot ad az IIoT-ben rejlő lehetőségek hasznosításához.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Az IIoT mögötti filozófia szerint az intelligens gépek pontosabban rögzítik és továbbítják az adatokat, mint az emberek. Az 50 milliárd összekapcsolt eszköz által létrehozott működési és teljesítményadatok elemzése a folyamatok fejlesztésének kulcsát jelenti. Megfelelő analitikával a nagyvállalatok a rengeteg adatból képesek üzemeltetési intelligenciát létrehozni, amellyel a rendszerek teljesítménye növelhető. Az eszközök egymással való kommunikációjának köszönhetően hamarabb elháríthatók az esetleges problémák, emellett időt és pénzt takaríthatunk meg.
Kép: Fotolia
Ez az információtechnológiai változás ígéretes előnyökkel kecsegtet mind a vállalatok, mind a gazdaság, végső soron pedig a társadalom és a bolygó számára. Az ipari Internet of Things elsősorban a gyártás során bír potenciállal, főként a minőségellenőrzés, a fenntarthatóság, az ellátási lánc nyomon követhetősége és annak optimális működése szempontjából. Az IIoT használatával nő az üzembiztonság, átláthatóbb lesz a termelés, növekszik a hatékonyság, a benne rejlő intelligenciát kihasználva pedig hosszabb távon fokozható az innovációs kapacitás és új bevételi források teremthetők.
Bakos Miklós, a Schneider Electric ipar üzletágának vezetője négy olyan trendet lát az ipari IoT területén, amelyekre érdemes odafigyelni, hogy érdemben ki tudjuk aknázni a benne rejlő előnyöket:
Drasztikusan nő az IIoT-eszközök száma
Minden szektorban egyre nagyobb az érdeklődés az ipari IoT iránt, ez pedig egyre több eszköz és platform létrejöttéhez vezet.
Ezáltal nemcsak a hatékonysági mutatók lesznek vonzóbbak, hanem új üzleti modellek is kialakulhatnak, például egyes vállalatok értékes üzleti és műszaki információkat értékesíthetnek majd önálló alkalmazások helyett.
A berendezések már kommunikálnak a vezérlőkkel, szoftverekkel, emberi üzemeltetőikkel és az adatelemző alkalmazásokkal, így az IIoT-kompatibilis eszközök alapvető építőelemeit képezik majd az intelligens rendszereknek és folyamatoknak. Ide tartoznak az érzékelőkkel felszerelt csőrendszerek, amelyek képesek észlelni a szivárgást, vagyis segítségükkel okos vízhálózatokat építhetünk ki. Az okosmérők továbbítani tudják majd a helyi fogyasztási profilokat és a valós üzemanyagigényt az ellátóhálózat felé. A világítótestek környezeti és jelenléti adatokat küldhetnek az épületautomatizálási rendszereknek, lefektetve ezzel az intelligens épületek alapjait. A parkolóórák és a jelzőlámpák az utcán elkövetett bűncselekményeket és a forgalmat is figyelhetik. A gyártási folyamatban lévő gépek nyomon követik saját teljesítményüket és állapotukat, megteremtve ezzel az intelligens üzemet.
Az IIoT-alkalmazások a webes applikációkkal megegyező ütemben fejlődnek
Legyen szó ellátási láncokról, gyártósorokról, energiahálózatokról, csővezetékekről, vízrendszerekről vagy akár intelligens városokról, a jelenleg fejlesztett IIoT-alkalmazások hasonló ütemben szaporodnak, mint az átlagfelhasználóknak szánt internetes applikációk. A gyárakat üzemeltető vállalatok például gépeik teljesítményét és azok karbantartási módszertanát fejlesztik az IIoT eszközeivel. Ha az üzemeltetők érzékelőket szerelnek fel az összes gépre az üzemben, majd betöltenek egy kiterjesztett valóságra alapuló mobilalkalmazást, onnantól kezdve elég a gép vagy az üzem épülete előtt egy táblagépen ellenőrizni, hogy melyik berendezés igényel javítást vagy karbantartást, illetve az miként végezhető el.
A fejlett analitika, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás egyre inkább az IIoT részévé válnak
A szervezetek már régóta használják az üzleti intelligencia (BI)-platformokat és a vállalati gyártási intelligencia (EMI)-eszközöket, hogy megértsék és fejlesszék folyamataikat. Az IIoT-nek köszönhetően a gyártók a fejlett analitika, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás által ma már még nagyobb mértékben támogathatják az analitikus megoldások használatát. Mivel az IIoT az intelligens érzékelőkből és egyéb hasonló eszközökből származó, elszigetelt adatokat fejlett alkalmazásokkal és prediktív elemzési lehetőséggel kapcsolja össze, egyúttal stratégiai előrelépést is jelent a gyártási teljesítmény javítása érdekében.
Az IIoT segít kiaknázni a kiterjesztett és a virtuális valóság előnyeit
A szimulátor alapú képzés az új munkatársak számára hatékony eszköz lehet a létesítmény működésének megismerésében és a munkafolyamatok elsajátításában. Az IIoT-kompatibilis technológiák, így például a játékok, a kiterjesztett és a virtuális valóság (AR/VR) vagy a 3D-s technológiák, hordozható eszközök használatával valósághűen reprodukálhatják a valódi üzemeket, feladatokat, felügyeletet és eszközöket. A szimuláció elősegíti a tanulást és a készségek fejlesztését a váratlan üzemi szituációk kezelésére, ezáltal a munkavállalók bizalma növekszik a munkájuk elvégzése és a vészhelyzetek megoldása iránt. A szimulációs alkalmazások közé tartozhat az új szoftverek, programok tesztelése és validálása, valamint a rendszermigrációk támogatása is. A konkrét vészhelyzetben való megfelelő cselekvés elsajátításához a Schneider Electricnél például létezik egy virtuálisvalóság-szoftver, amellyel egy szemüveg segítségével oktatják a veszélyes üzemekben az egyes hibaelhárítási folyamatokat, akár oktatóteremben is.
Big data: lehetőség vagy veszély?
Az International Data Corporation előrejelzése szerint az üzleti analitikus szolgáltatásokra világszinten elköltött összeg 2018-ra 89,6 milliárd dollárra nőhet a 2014-es 51,6 milliárdról. Vagyis egyre több cégnél egyre több adat keletkezik, amivel valamit kezdeni kell. Az adatboom azonban a lehetőségek mellett új adatkezelési veszélyeket is jelent a cégeknek. A magyar kis- és középvállalatok sem fogják megúszni, hogy áldozzanak erre a területre.
Mi várható a következő két évben?
Az IIoT hatására a gépek és rendszerek már most olcsóbbak, gyorsabbak, intelligensebbek, hatékonyabbak, és a segítségükkel elért termelékenységi szint is minden eddiginél magasabb világszinten. Ezek az előnyök és a profitszerzés lehetősége mindenki számára vonzóvá teszik az IIoT-ot. A haszonnövelés és a széles körű gazdasági fejlesztések mellett a kormányzatok és az ipari szereplők olyan új, hatékony eszközökhöz juthatnak hozzá, amelyek használatával sokkal nagyobb eséllyel küzdhetnek meg a legnagyobb globális kihívásokkal, például a környezetszennyezéssel, az energia-, élelmiszer- és vízhiánnyal, valamint az éghajlatváltozással.
