Mitől okos az okos telefon? Az autókat hálózatba lehet kapcsolni? Mit jelent az, hogy okos otthon? Néhány év múlva megszűnhetnek a parkolási nehézségek? Bevásárlólistát ír a hűtő? A felhő már nem csak arra való, hogy essen belőle a hó? Az orvos az interneten keresztül is meg tud vizsgálni?

A jövő bevásárlóközpontjai egyszerűen csak „központok” lesznek, és vegyes használatú ingatlanokként születnek újjá: bevásárlóközpontok alapvető részeivé válnak az egészségügyi, az oktatási és a szórakoztató egységek - derül ki a világ vezető ingatlan-tanácsadója, a CBRE „Kiskereskedelem jövője 2030” című kutatásából.

Amennyiben képesek vagyunk tanulságokat levonni a közösségek viselkedéséből, hatékonyabban használhatjuk fel Földünk erőforrásait. Ebben a Bitcoin alapját képező blockchain technológia lehet segítségünkre.

Az ipari Internet of Things (IIoT), vagyis az IoT-technológiák ipari, logisztikai szektorokban való alkalmazása a machine learning (gépi tanulás) és a big data technológiák egyesítésével forradalmasítja a gyártást: a korábbinál sokkal nagyobb adatmennyiséget bocsát rendelkezésre, jelentősen gyorsabban és hatékonyabban, amelynek megfelelő hasznosítása üzleti előnyre váltható be. Ezen a területen hatalmas léptékű fejlődés ment végbe az elmúlt néhány évben: ma már 50 milliárd fizikai eszközt vagyunk képesek elhelyezni és átfogóan kezelni egyetlen hálózaton belül. A technológia gazdasági hordereje sem elhanyagolható, hiszen az Accenture tanácsadó vállalat becslése szerint 2030-ra 14,2 trillió USA dollárral fogja kivenni a részét a globális gazdaságból. A Schneider Electric az energiamenedzsment és automatizálás nemzetközi szakértője most néhány tanácsot ad az IIoT-ben rejlő lehetőségek hasznosításához.

A kognitív technológia, a különböző folyamatok robotokkal való automatizálása, valamint a „dologok internetje” lehet a három legbefolyásosabb technológiai tényező a következő három évben – derül ki a KPMG friss, a világ vezető iparági elemzőinek körében készített felméréséből. Fontos, hogy a Magyarországon működő vállalatok is aktív szereplői legyenek a digitalizáció okozta változásnak.

A dolgok internetének fejlődésével annyi adatot termelünk, hogy el sem bírja majd a most meglévő hálózat. Az IoT megváltoztatja az életünket, de a sok adat nem ér semmit a felhasználói elemzések nélkül.

Már most egyértelmű, hogy a dolgok internete (IoT) óriási hatással lesz az életünkre, de az ezzel járó lehetőségekről egyelőre csak elképzeléseink lehetnek. Az azonban bizonyos, hogy a lehetőség mellett fontos a veszélyeket is látni és felkészülni azokra. A NetIQ szakértői szerint minél hamarabb el kell kezdeni kidolgozni a stratégiát az IoT eszközök biztonságossá tételére, a személyazonosság-alapú biztonságot helyezve a középpontba.

A magyarok körében kisebbségben vannak azok, akik az innovatív háztartási megoldások, többek között a napenergia-ellátás vagy akár a takarítórobotok elterjedését pár éven belül reálisnak látják - derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A felmérés szerint a megkérdezettek 40 százaléka gondolja úgy, hogy a következő években mindennapos lehet a napenergia a magyar lakásokban, a távvezérelhető okos otthonok elterjedésére pedig rövidtávon csak a magyarok ötöde számít.

Új ipari forradalmat jelent a dolgok internete, és ezt a cégek is egyre inkább felismerik: átlagosan ugyanannyit költenek ezekre a fejlesztésekre a vállalatok, mint a felhőalapú technológiára vagy a big datára. A vállalkozások háromnegyede szerint ugyanis ez jelenti a jövőben a siker kulcsát.

2016-ban világszerte már több mint 4 milliárd IoT eszköz lesz használatban csak a háztartásokban (ez a szám 2020-ra 13 milliárdra nőhet) - mondják a Samsung szakértői. A spórolás, vagy épp a kényelmesebb élet mellett az összekapcsolódás életeket menthet meg!

Tízből kilenc magyar még soha nem hallott a Dolgok Internetéről (IoT), pedig európai viszonylatban is kiemelkedően nyitottak vagyunk a technológiai újításokra - derült ki a Samsung felhasználói szokásokat vizsgáló friss kutatásából. Aki viszont ismeri, az szereti is: a tájékozott válaszadók egyötöde az IoT-képes eszközökért többet fizetne. Ez az állítás különösen igaz a harminc körüli nőkre, akik jóval nagyobb érdeklődést mutatnak az okos megoldások iránt, mint a férfiak

Este kilenctől reggel hatig ingyen kapják az áramot Texas egyes régióiban a háztartások. A szélenergia révén nagyobb az áramkínálat, mint a kereslet. Jobb híján ingyen terítik a piacon.

Napjainkban egyre több olyan eszköz jelenik meg, amely hangvezérléssel működik, és hamarosan eljön az idő, amikor már szinte mindegyikük hallgatni fog ránk. Ezáltal nem csak a kezünk szabadul fel, de a fejlődés azt is lehetővé teszi, hogy az egyes készülékek – és a mögöttük álló szolgáltatók – minden eddiginél mélyebben megismerhetnek minket. Veszélyes lehet ez? A NetIQ szakértői szerint a vállalati informatikában már vannak jól bevált módszerek, amelyek irányt mutathatnak a témában.

Három éven belül szupergyors internet hálózhatja be egész Magyarországot. Ez létfontosságú a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából, hiszen a gőzerővel dübörgő digitális ipari forradalom életünk minden területét átszövi. Aki nem alkalmazkodik a fénysebességű változásokhoz, az pedig lemarad, és előbb-utóbb elbukik.

A mobiltávközlési iparág cégei várhatóan 2020-ra jelennek meg a mindennapi életet forradalmasító szupertelefonjaikkal a piacon, a Huawei kínai távközlésiberendezés-gyártó vállalat szintén dolgozik már szuperkészüléke kifejlesztésén - jelentette be a Huawei.

A prognózisok szerint 2020-ra több tízmilliárd eszköz fog a hálózatra kapcsolódni. A szakértők szerint már most hatalmas üzleti lehetőséget jelent az alkalmazások piaca, a dolgok internete (IoT) pedig még csak most jön...

Az okosotthon nem sci-fi filmekbe illő helyszín, hanem valóság. A fogalom az automatizált, gazdaságos, kényelmes és nem utolsósorban biztonságos lakást jelenti. Az M2M technológia révén egy az okostelefonunkra letöltött app segítségével központilag vezérelhetünk bármilyen háztartási eszközt, berendezést, sőt az sem lehetetlen, hogy a lakásunk képeket küld a rendőrségnek vagy adatokat a háziorvosunknak. Hogy a számtalan technológiai újdonságból végül mi terjed el, az nagyrészt tőlünk függ.

Meglehet, hogy a közeljövőben szinte minden elektronikus eszközünk kapcsolódni fog a netre. De hova tesszük a régi masináinkat? Elektronikus hulladékok valóságos hegyei lepnek majd el minket. Már most is 20 kilogramm az egy főre jutó e-szemét mennyisége.

Folytatódik az okostelefonok diadalmenete, főleg fizetni fogunk velük sokat, de még nem váltják fel a hagyományos pénztárcákat. A fejlesztők mindinkább a vállalatok igényeit igyekeznek majd kielégíteni, a fókusz így nem a fogyasztókra koncentrál majd.