Tokióban 2002-ben a Matsushita cég megmutatta újságíróknak, hogy ők milyennek képzelik el a digitális lakást. Ebben a koncepcióban a vécé automatikusan elemezte használója vizeletét, és ha az eredmény „gyanúsnak” bizonyult, önállóan értesítette az interneten keresztül a háziorvost, a vízcsap „kikeverte” a tökéletes hőfokú és kémhatású vizet, a konyhaasztalba számítógép integrálódott, a fürdőszobai tükör infravörös képeket készített az előtte álló bőréről, hajáról, az adatokat kielemezte, majd javaslatot tett hajmosásra, az optimális samponra, a pattanások kezelésére. A mintaotthonban az is természetes volt, hogy a hűtőszekrénybe vagy a spájzba bekukkanthatunk vásárlás közben a mobiltelefonunkról, hogy a beépített kamera segítségével ellenőrizzük, mit kell beszerezni. Ez akkor futurisztikus víziónak tűnt, ma pedig kézzelfogható valóság.
– Okosotthon-jellegű megoldások már évek óta léteznek. Aki akarta, a kerti locsolóját vezérelte távolról, más a redőnyét vagy a fűtési rendszerét. Ami új, az a központosított vezérlés. Már nem SMS-paranccsal irányítjuk az eszközöket, hanem egy applikáció segítségével az okostelefonunkról. Mostanra az okostelefonok, az applikációk és az eszközök is elérték a szükséges fejlettségi fokot és a szolgáltatók által biztosított internetcsomag is elegendő akár ahhoz is, hogy az otthoni kamera élőképét továbbítsa – magyarázza dr. Pete Gábor, a Vodafone M2M értékesítési vezetője.
CES 2015
Minden évben január elején rendezik meg a Consumer Electronics Show-t (CES), a szórakoztató elektronikai iparág legnagyobb seregszemléjét. Az újdonságok, amiket itt megismerhet a szakma és a nagyközönség, jól tükrözik az iparági trendet, azt, hogy merre tart a technológia, mire fókuszálnak a fejlesztők és persze azt, hogy melyek azok a területek, ahol a legtöbb nóvumra számíthatnak a fogyasztók.
Öt évvel ezelőtt az okostelefonok álltak a rendezvény középpontjában, tavaly a viselhető kütyük, idén pedig – bár hordható okosságokból sem volt hiány – egyértelműen az otthonainkat automatizáló eszközök álltak a fókuszban.
– Alapvetően az otthoni HUB-ok, a mindent vezérlő központi egységek számítanak a legnagyobb újdonságnak. Ezekkel az eszközökkel automatizálhatjuk otthonainkat: bekukkanthatunk a hűtőnkbe, beállíthatjuk a lakás kívánt hőfokát, vagy be- és kikapcsolhatunk bármilyen elektronikus berendezést. Ráadásul mindezt a mobilunkról egyetlen applikáció segítségével tehetjük a világ bármely pontjáról. A szenzor vagy konnektor, amely okossá teszi a hagyományos eszközöket, szintén fontos szegmense az újdonságoknak, valamint azok a háztartási eszközök is, amelyek már úgy kerülnek ki a gyárakból, hogy internetképesek és kommunikálnak – sorolja Pete Gábor.
– A piac és a fogyasztó fogja eldönteni, hogy mi válik tömegcikké. Két-három éve még a hordható okoseszközöket is csupán extremitásnak tartották a legtöbben, ma pedig minden telefongyártó kínálatában akad valami ilyesmi. De fontos a mentalitásbeli és kulturális háttér is. A konzervatív Európa például soha nem fogja beérni Dél-Koreát, az Egyesült Államokat vagy Japánt, ahol az infrastrukturális fejlettség és a kereslet is fényévekkel előrébb tart. Az okos gardróbot Dél-Koreában dobják először piacra. Ott például a 4K-s televíziózás is évek óta működik. Négy évvel ezelőtt már egy James Bond-filmet képkockánként nézve a tévé képernyőjén láthattuk, hogy hol és mennyiért vehetjük meg azt a nyakkendőt, nadrágot, autót, amit látunk. Európában pedig a mai napig nincs adás és szolgáltatás 4K-s tévére. A szolgáltatók a piaci igényre várnak, a fogyasztó pedig a csábító szolgáltatásra – vélekedik a szakértő.
Egyes intelligensotthon-megoldásokhoz nincs szükség hozzáadott szolgáltatásra, de például az okoshűtő nem ilyen. Hiába adott a technológia, az eszköz elterjedése több szereplőtől függ. Például az élelmiszerüzletektől, hogy tudják-e fogadni az okos hűtőből érkező rendeléseket. Ez idő kérdése, amelyet erősen befolyásol az üzleti érdek is. Az, hogy megéri-e az áruházaknak az automatizált bevásárlás széles körű elterjedése. Ebben a világban ugyanis nem lehet elcsábulni egy csinos csomagolás vagy egy hangzatos szlogen miatt.
– A telekommunikációs szolgáltatók készen állnak az újdonságra. A lakásvezérlés – mosógép elindítása, hűtővel való kommunikálás – nem adatigényes szolgáltatás, a normál GSM-hálózaton működik. A videokamera képeinek nézegetéséhez vagy a biztonsági berendezések képtovábbításához már szükség van a 3G-re, a 4G-nek pedig elsősorban a folyamatos, nagy adatmennyiség – például az online mozi, online videotéka – továbbításában van szerepe.
Az okosotthon terjedését az egységes kommunikációs platform hiánya azonban nagyon nehezíti. Ma külön platformon küldi az adatokat az okoségő, egy másikon a redőny, ráadásul ez gyártónként eltérő. Ha visszatekintünk, a DVD vagy a Blu Ray elterjedését ugyanígy megelőzte a szabvány kialakulása, és amikor a gyártók már tudtak mihez igazodni, felgyorsult a folyamat. Ezt a szabályozás is elő tudja segíteni.
Az érintetteknek még fel kell fedezniük, hogy számukra miért érdekes az okosotthon. Az intelligens hűtővel például csökken a vásárlásra fordított idő, nem kell listát írni, és nincs bosszúság, hogy valamit elfelejtettem. Ez a fogyasztói oldal, de talán ennél messzebb mutat, hogy a felhasználó, a gyártó vagy akárki más mire használja majd a távoli kommunikációval generálódó adathalmazt.
– Ha a keletkező adatokat összekötjük egy magasabb rendű intelligenciával, akár egy-egy régió vagy csoport fogyasztási szokásairól is képet kapunk. Az okoségő érzékeli a külső fényt vagy a helyiségben lévő mozgást, és ennek megfelelően állítja be a fényerősséget. Az intelligens világítási rendszer adatait összegyűjtve egy év múlva például sokkal költséghatékonyabban lehet beszerezni az áramot abban a régióban, hiszen pontosan tudom, hogy azok a háztartások melyik időpontban hány kilowattóra áramot használnak. Ez fontos információ az erőművek számára. Ha az adatokat megfelelő módon dolgozzuk fel, a háztartások is képessé válhatnak racionalizálni az energiafogyasztásukat, megszüntethetik a felesleges áramhasználatot. Az energiamenedzsment környezettudatos és költséghatékony.
A cikk a Vodafone támogatásával készült.
