IoT, OTT, M2M, Big Data, szenzorok, startupok, automatizáció – ezek ma a digitális világ leggyakoribb hívószavai, melyek nagyban meg is határozzák azt, hogy milyen irányba halad a mindennapi élet és a gazdaság. A Cisco és a svájci International Institute of Management Development (IMD) által készített tanulmány szerint öt éven belül a cégek 40 százaléka szorulhat ki a piacról, vagy veszíthet jelentősen a pozíciójából a digitalizáció következtében. (Hogy idén mi határozza meg a vállalati IT-piacot, arról itt olvashat részletesebben!)
A digitális gazdaság egyik közelgő dilemmája, hogy a technikai fejlődés, az automatizáció fokozza a hatékonyságot és biztosítja a növekedést, ugyanakkor rengeteg emberi munkaerőt kivált, akik átmenetileg elveszíthetik vásárlóerejüket is. A szeptember 29-30-án megrendezésre kerülő Internet Hungary, melynek özponti témája a változás, és az ehhez való alkalmazkodás szükségessége, több előadásban is foglalkozik ezzel a témával olyan kérdésekre keresve a választ, hogy vajon csak a fodrász és a fogorvos munkája lesz-e biztonságban, illetve, hogy hol lesz ember és gép helye az új struktúrájú piacgazdaságban.
A digitalizáció újabb és újabb hullámai a reklámipart is folyamatosan formálják. A nem túl hosszú történelme ellenére mára már klasszikusnak mondható online hirdetési modellek gyökeres átalakuláson mennek keresztül. Előretörnek a tőzsdei logikán alapuló rendszerek, melyeken keresztül szó szerint licitálni lehet a hirdető szempontjából releváns média felületekre. A neuromarketing tudományos megközelítése is egyre nagyobb szerepet kap a modern üzleti világban: az emberi psziché mechanizmusainak feltérképezésével pontos képet kaphatunk arról, hogy mi áll egy-egy (fogyasztói) döntés hátterében.
Ahhoz, hogy egy vállalkozás sikerrel profitáljon a kibontakozó új internet forradalomból, új szemléletre van szüksége. Ezentúl nem „csak” egy terméket kell gyártania, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújtania kell, így ugyanis nemcsak duplán profitálhat, hanem hosszú távon ez jelenti az életben maradását. Egy példa a karbantartás. A gyártó legyárt egy bizonyos gépet, amelyben a beépített szenzorok folyamatosan mérik a berendezés műszaki állapotát és jelzik, ha karbantartást igényelnek.
Ám nem csak jelzik, hanem meghatározzák a hibát, a szükséges javítások optimális paramétereit és költségét, valamint meg is rendelik azt, a tulajdonosnak csak jóvá kell hagynia a gépek döntését. A szerelőnek nem kell felmérnie a gép állapotát, ha rendelkezik a szükséges adatokkal, hanem már a cserealkatrészekkel, szerszámokkal érkezik a helyszínre, így olcsóbban és gyorsabban képes elvégezni a javítást, mint a versenytársak. A tulajdonos karbantartás miatti veszteségei is csökkennek, hiszen így lerövidül a leállási idő. A gyártóknak viszont, hogy ezeknek az igényeknek megfelelhessenek, szolgáltatói kapacitást kell kiépíteniük, vagy már meglévő szolgáltatókkal kell együttműködniük, hogy a terméket ÉS a szolgáltatást csomagban árulhassák. Olyan cégeknek kell tehát egymásra találniuk, amelyek korábban sosem működtek együtt.
