Hulladéközönt hoz a "dolgok internete"

Meglehet, hogy a közeljövőben szinte minden elektronikus eszközünk kapcsolódni fog a netre. De hova tesszük a régi masináinkat? Elektronikus hulladékok valóságos hegyei lepnek majd el minket. Már most is 20 kilogramm az egy főre jutó e-szemét mennyisége.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:Pixabay

Az Internet of Things (IoT) az elektronikus eszközök "okosodását" jelenti. Nemcsak a számítógép, hanem a lakóépület világítási és fűtési rendszere, a hűtőszekrény, a kávéfőző és egy seregnyi más eszköz is a világhálóra kapcsolódik majd az IoT jegyében. A szenzorok segítségével oda-visszaműködik majd az adatáramlás, minden egy eseményvezérelt rendszerben működik, okosmérőkkel visszacsatolást végez, módosítja működését, stb.

Itt olvashat részletesebben az m2m- machine to machine - kommunikációnak is nevezett dologról, ami 2015 egyik legfontosabb trendje.

Hova dobjam

Síkképernyős eszközökre cseréltük a régi monitorokat és tévéket, okosra a nem-okos mobiltelefonjainkat csak az elmúlt pár évben. Az idejét múlt gépek mind a szeméttelepeken kötöttek ki, a szelektív gyűjtés pedig csak néhány országban megoldott. 2009-ben jutottunk el oda, hogy a netre kapcsolódó elektromos eszközök száma meghaladta az emberiség lélekszámát. Az okos eszközök 2015-ben eléri a 25 milliárdot, 2020-ben pedig az 50 milliárdot is meghaladja. Az IoT eljövetele hamarosan újabb hardvercserélési hullámot vált majd ki. Hirtelenjében a gyerekjátékok, a vízforralók és egy sor más készülék mind a kukában végzi, amikor felváltják őket szoftveres, behálózott utódaik.

Aminek a fogyasztói társadalom hátat fordít 

  • 2013-ban világszerte 57,7 millió tonna elektronikus hulladékot gyűjtöttek be a hulladékkezelők, állítja a Reuters.
  • Az amerikai székhelyű, de nemzetközi tevékenységet végző National Center for Electronics Recycling (NCER) valamivel kevesebbre, 54 millió tonnára taksálta a globális volument. Ez annyit tesz, hogy egy főre 20 kilónyi e-hulladék jut.
  • Becslések szerint az Európai Unióban már most is csak a valós e-hulladéknak mindössze 25 %-a kerül bele a szelektív gyűjtésbe és a szakszerű újrafeldolgozás folyamatába (vagyis 75 % nem). Amerikában a szanaszét dobott elektromos eszközök aránya 85 %. Egy újabb eszközcsere-hullámmal ez növekedhet.
  • A legnagyobb e-szeméttermelő természetesen az Egyesült Államok, ahol össznépi passzió, hogy minden új ketyerét megvesznek. Szemét-outputban második helyen áll Ázsia, melyet Nyugat-Afrika követ a sorban. E kontinensen még nincs megszervezve a szelektív gyűjtés. Az újrafelhasználás javarészt a barkácsolás szintjén megy, ám az elektronikus eszközök alkatrészeinek szakszerűtlen használata veszélyt jelenthet az emberi egészségre.
  • Magyarországon  egy 2014. augusztusában meghozott kormányrendelet értelmében a gyártó és a forgalmazó köteles visszavenni az elhasznált elektromos eszközt, illetve új vásárlása esetén elszállítani a régit.
  • 2010-ben a megunt, eldobott elektronikus eszközök száma 258,2 millió darab volt az USA-ban, ám ebből csak 171,4 millió került be az újrafeldolgozás rendszerébe, további 14,4 millió darabot pedig külföldre szállítottak.
  • Az e-szemét 46 %-át háztartási készülékek teszik ki, csak ezek után jönnek a számítógépek és a kommunikációs eszközök.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo