Az online pénztárgépek bevezetésével Európa egyik legnagyobb IoT beruházását bonyolították le hazánkban az elmúlt időszakban, amely során 150.000-nél több SIM-kártyát helyeztek forgalomba, s a folyamat még nem ért véget, további szolgáltatási körökben válhat kötelezővé az online eszköz.
Jelenleg az állami megbízásoknak köszönhetőek Magyarországon a legjelentősebb IoT beruházások, a 2015-ben bevezetett online pénztárgéppel Európa egyik legnagyobb IoT beszerzését bonyolították le hazánkban, amely során első körben közel 120.000 SIM-kártyát helyeztek forgalomba az elmúlt évek során. A mennyiséget tovább növelte 2016-ban a fodrászoknál és a taxisoknál is bevezetett online eszköz, ezáltal újabb 30-40.000 SIM-kártya, s ugyanennyi - közvetlenül a NAV-hoz bekötött - pénztárgép jelent meg a piacon. Emellett pedig a Magyar Posta 2017-ben elindította az italautomaták bekötését is, így már ezek nagy része is távfelügyeleti modulon keresztül kommunikálnak közvetlenül az adóhatósággal. Ez a projekt további 30.000-rel növeli a működő készülékek számát, s így ezeknek a gépeknek a forgalma is átláthatóvá válik.
Jönnek az okos városok…
Újdonságot hozhatnak az ingatlanpiacon a smart city megoldások, több induló beruházás kapcsán látszódnak ez irányú fejlesztések. A Liget projekt esetében már például kifejezetten ilyen városrészt terveznek a mérnökök. De Ázsia fejlett országai és az Amerikai Egyesült Államok messze megelőzik Európát az IoT fejlesztések területén, az alapvető okot a hálózat minőségében kell keresni. Az öreg kontinensen egyelőre kevés helyen áll rendelkezésre 5G hálózat, ugyanis e nélkül nem várható jelentős áttörés. Éppen ezért például hazánkban sincs jelentős organikus fejlődés, az állami beavatkozás nélkül szinte láthatatlan lenne az IoT eszközök terjedése. Előrelépés annak köszönhetően várható, hogy a mobil operátorok nagyobb fókuszt helyeznek a narrow band IoT fejlesztésére, ezáltal például több dobozos termék kerülhet piacra.
… és belép a blockchain
A blockchain rendszerek terjedésével is bővülhet az IoT megoldások felhasználásának köre, az információáramlást segítendően várhatóan egyre több olyan értéklánc alakulhat ki hazánkban is, amely információs hálózatokat létrehozva egyszerűsítenek folyamatokat. Jó példa erre a hazai kórházakat összekötő rendszer, amely által minden állampolgár kórlapja elérhető az egész ország területén. Bárhol, bárki kórházba kerül, az orvosok azonnal hozzájutnak a korábbi információkhoz. De az okos városok is valahol ezt a típusú összeköttetést hozzák el a lakók számára, és valahol az Ipar 4.0 is az információk összegyűjtését veszi célba.
Az adatelemzés az elkövetkezendő időszakban lesz igazán fontos, hiszen a hatékonyság növelésének egyik alaptényezője az, hogy milyen mélységekig tudjuk mérni, s vizsgálni a beérkező adatokat. A legnagyobb problémát egyébként pont az okozza, hogy adott vállalatok kevés erőforrást fordítanak az adatgyűjtésre, így kevés információ áll rendelkezésükre egy-egy döntés meghozatalakor. A piaci lehetőségeket egyébként mindig a szereplők alakítják, az IoT megoldások pedig minden területre implementálhatóak, legyen szó akár mezőgazdaságról, ahol például már a kártevőket is tudjuk felügyelni.
"A modern multinacionális vállalatok esetében sosem volt kérdéses az, hogy amit lehet, mérni kell, s azokat elemezve érdemes az új irányokat megszabni. A kkv-k szintjén azonban ez még elképzelhetetlen, legfeljebb pár százalékuk alkalmazza a multiknál látható módszereket" - zárta gondolatait a vezérigazgató.
