Az Európai Unió 11 célt tűzött ki erre a költségvetési időszakra, ezek közül az egyik legfontosabb az innováció. Ez lehet ugyanis a globális gazdasági versenyben az Európai Unió és Magyarország egyik fontos kitörési pontja. Ezért komoly forrásokat lehet elnyerni ezen a területen, de van is mit behoznunk: Magyarországon a vállalkozások 95 százaléka ugyanis egyáltalán nem foglalkozik innovációval – mondta Glósz Andrea, a Glósz és Társa Pénzügyi, Gazdasági és Innovációs tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója a Piac&Profit által rendezett EU Pályázatok Fóruma konferencián.
Pedig jó pályázati lehetőségek vannak, és az innovációhoz kapcsolódóan jó adókedvezmények is járnak az innovációra hajlandó cégeknek. „Mégis: amikor innovációról beszélünk, tapasztalataim szerint a vállalkozások többsége tévhitekben él, nem tudja, hogy ehhez nem kellenek külön laborban dolgozó fehér köpenyes tudósok. Anélkül is végrehajthatunk innovációt, hogy rendelkeznénk külön K+F osztállyal” – emelte ki a szakértő.
Persze ehhez nem árt, ha tudjuk, hogy mi az innováció. A jogszabály szerint azon műszaki, kereskedelmi, szervezeti fejlesztések összessége, amely új vagy fejlesztett termékek gyártásához, piacra lépéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódik. Önmagában tehát például egy új gép vásárlása nem minősül innovációnak, de ha ezzel a beszerzéssel egy létező problémára találunk megoldást, már igen – emelte ki Glósz Andrea.
„Amikor innovációról beszélünk, azt is be kell látnunk, hogy a saját vállalkozásunk számára más előnyei is vannak. Javul a versenyképességünk, a piaci részesedésünk, illetve javulhat a hatékonyságunk is. A saját vállalkozás keretében végzett fejlesztés pedig önmagában is értéket képez, amit értékesíthetünk is” – hangsúlyozta a szakember.
Már az előkészítésnél elbukhatunk
Ahhoz, hogy sikeresen végezhessünk innovációt – és anyagilag is megérje – , érdemes az alábbi néhány lépést elvégezni a projekt megvalósítása előtt.
- Innovációs stratégia elkészítése: határozzuk meg a fő irányvonalakat, milyen területeken fejlesztenénk, mik az erősségeink, gyengeségeink.
- Projekt-előkészítés: – meg kell néznünk, milyen erőforrásaink vannak, akarunk-e partnert bevonni.
- K+F minősítés megszerzése: A vállalkozások a projekt előzetes minősítését 2012. február 1-től kérhetik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH). A minősítés előnye, hogy az SZTNH határozata jogilag kötelezi a hatóságokat a projekt után igénybe vett kutatás-fejlesztési támogatások, illetve adókedvezmények jogosultságának ellenőrzése során. Innentől kezdve a pályázat folyamán már nem kérdőjelezhetik meg, hogy innovatív-e a projekt, erre hivatkozva nem lehet elutasítani a pályázatot. A minősítési határozat birtokában attól sem kell tartania a cégnek, hogy az adóhatóság megállapíthatja, hogy az adott projekt nem minősül kutatás-fejlesztésnek. Ennek veszélyét jól mutatja, hogy az adóhatóság kezdeményezésére indult, utólagos vizsgálatok során az SZTNH az esetek 63 százalékában értékelte úgy, hogy az adott projekt nem felel meg a K+F projekt kritériumainak.
- Iparjogi eljárások megvalósítása: ezt érdemes sokszor még a projekt kezdete előtt elvégezni, főként, ha konzorciumban végezzük a fejlesztést. Itt rögzíteni kell már az elején a társulás és a jogosultságok viszonyait, ezenkívül érdemes körülnézni, hogy valaki nem fejlesztette-e ki már a termékünket.
A következő években megnyíló források eléréséhez új szemléletmódra van szükség. Mindenekelőtt rendbe kell rakni a vállalkozásunk mérlegadatait. „Ha nincsenek rendben a mérlegadataink az elmúlt néhány évre visszamenőleg, akkor nem sok esélyünk lesz” – hangsúlyozta Glósz Andrea. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a sokrétű szabályozásnak való megfeleléshez fontos, hogy rendelkezzünk olyan tanácsadóval, aki képes eligazodni a jogi előírások között.
Új világ van ugyanis a pályázatoknál: mivel a kormányzat arra törekszik, hogy száz százalékig sikerüljön felhasználni a forráskeretet, így a korábbi eljárásokat úgy módosították, hogy ennek a célnak megfeleljenek. „Ennek része, hogy teljes elektronikus ügyintézésre törekszenek, kkv-központú pályázatok lesznek, és az intézményrendszer is átalakult” – vélekedett Lőrincz Krisztián, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. üzletág-igazgatója a Piac&Profit és a BKIK által rendezett konferencián.
Arra figyelmeztetett, hogy habár a benyújtási rend valóban egyszerűbb lett, a pályázati kiírások és feltételek között eligazodni nem éppen az. „Ezt mutatja, hogy a GINOP-ra beérkezett ötezer pályázat harmada hibás, és megkockáztatom, hogy a K+F forrásokra küldendő támogatási kérelmek fele lesz az” – vélekedett a szakember. Felhívta a figyelmet, hogy korábban mindenre rá lehetett aggatni az innováció címkét. „Az, hogy ha eddig zöld dobozt gyártottam, de most piros dobozt szeretnék, az önmagában nem innováció” – mondta.
