A szektor várható gyenge teljesítményére utal az új szerződésekben megtestesülő munkák csökkenő volumene is. Ne felejtsük azonban, hogy az idén februárban Magyarországon az átlaghőmérséklet csaknem 6 Celsius fokkal alacsonyabb volt a 2024-es értékhez képest, ami számos építőipari munkát tett lehetetlenné, vagyis az összkép talán nem annyira rossz, mint az az év/év összehasonlításból kirajzolódik.

Valamivel jobb a helyzet a lakásépítési, -felújítási piacon. Az építőanyagok kiskereskedelmi forgalma (amit elsősorban az önerős lakásépítések, felújítások, valamint a társasház építések mozgatnak) az első három hónapban határozottan növekedett: januárban nagyon, februárban egy szolid forgalom visszaesés követően, márciusban is nőtt a forgalom. Így az első negyedév az előző évi építőanyag forgalommal összevetve 10 százalékos növekedést mutat lényegében változatlan fogyasztói árak mellett. Az Újház Zrt. adatai szerint az első negyedévben az szerkezetépítési jellemzően falazóanyagok forgalma, értékben 14 százalékos, mennyiségben 21 százalékos növekedést mutatnak, ami jó előjelnek tekinthető abból a szempontból, hogy ezt várhatóan követni fogja a szakipari ágazatok többi része is.

Ennek ellenére látunk kockázatokat a folytatásban, mert a mostanában beinduló állami támogatások nem feltétlenül kompenzálják a lakosság körében is érzékelhető bizonytalanságot, a kamatszintek pedig azon a határon táncolnak, ami felett a lakossági, valamint a vállalati körben is gondot jelent a finanszírozás.