„A menedzselés a célokat kiteljesíti, a leadership a célokat kitűzi. Az igazán jó vezető mindkét képességgel rendelkezik” – mondta Ludvigh Károly, a Stratego ügyvezető igazgatója, aki szerint baj, ha egy főnök úgy véli, „hasznos a kontrollt nem folyamatokra, hanem az emberekre tenni”, mert emögött az a gyanakvó gondolkodás bújik meg, hogy alapvetően „minden ember zsivány”. Főleg az alkalmazott. Ha ilyen „rabló-pandúr játszma veszi kezdetét, akkor elmegy a figyelmünk arról, ami a dolgunk volna: bízni az emberekben”. És megbízni őket feladatokkal.
Ugyanakkor a vezetőnek is ki kell mondania kemény ítéleteket. Ha nem is minden ember zsivány, de vannak, akik merevek és nem eléggé adaptívak. „Ha a változásba valaki nem áll bele, akkor mennie kell.” Ilyenkor nem lehet a „tornából felmentve” elvével „pátyolgatni” egyes lemaradó alkalmazottakat.
A munkatársakank gyakran a következő készségekkel vannak nehézségeik:
- Megtanulni nemet mondani. (Nem meri, mert fél, hogy ha túl sokat mond nemet, akkor kirúgják.)
- Szembenézni & vállalni.
- Figyelni & kérdezni.
- Segítséget kérni & adni. (Ez kiszolgáltatottságot jelent. És fél az ember, hogy megkérdőjelezik a rátermettségét: ha ezt sem tudja, akkor miért van ott?)
- Közösen gondolkodni.
A nagyfőnökök is gyakran téves magatartást tanúsítanak, s ha valamit nem tud egy középvezetőjük, visszadobják neki a problémát: „Te vagy a menedzser, te tudod ezt, oldd meg” – mesélte Ludvigh.
Van olyan vezető, aki megengedi, hogy bármilyen problémával megkeressék a munkatársai, de egy feltétellel: ha hoznak legalább három megoldási lehetőséget is rá. Ez már eleve lecsökkenti azok számát, akik feleslegesen zargatnák őt, másrészt serkenti az alkalmazottakban a problémamegoldó képességet és a kezdeményezési készséget.
„A coaching nem feltétlenül a legolcsóbb fejlesztési módszer” – szögezte le Bincze Bea, a Business Coach Kft. nemzetközileg akkreditált coacha. „Tréning és tanulás nem ugyanaz. A coaching nem a tudásátadásról szól, hanem arról, hogyan kell a célok megvalósításához az akadályokat elhárítani.”
Ha egy túlzsúfolt munkamenetű vállalkozásnál nehéz megoldani, hogy egy-két napra kivegyék az embereket képzésre, Bincze Bea javaslata az, hogy egy-két órás blokkokra bontsák le a tréninget, és úgy tartsák meg több lépcsőben, több alkalommal.
Vállalati kultúra
„Egy cég kulturális környezete a kompenzációtól a hangulatig sok mindent magában foglal” – mondta Serényi János, a McCann Erickson Budapest alapítója, az Értékrend Kft. ügyvezető igazgatója.
Serényi vallja, hogy „nem akkor kell megbecsülni az embert, amikor el akar menni. Akkor már rég késő”. A főnök szerepében „mentor és coach, nem pedig elnök-vezérigazgató kell. Aki nem azt várja el, hogy érte, hanem hogy vele dolgozzanak. Sajnos sokan úgy kezdenek céget építeni, hogy már ott nem tudnak bizonyos emberi normáknak megfelelni”. Serényi már értekezett olyan vezetővel, aki panaszkodott, hogy mostanában nem megy olyan jól a cége, de a találkozó végén eldicsekedett az új Rolex órájával.
A jó vezető mentor, aki akár meg is tudja fékezni a munkaerő elszivárgását. „A mentorprogram fantasztikus eszköz, mert nagy a mozgás a vállalatokban. Sokan mondanak fel, sok tudást visznek el. Bomlik a hatékonyság, amikor az új ember elkezdi megtanulni a dolgát” – mondta Bincze Bea.
Címlapkép: Pixabay