Már 2020-ra, vagyis alig négy-öt éven belül 5 millió állás válik feleslegessé a mesterséges intelligencia és az algoritmusok fejlődése miatt. A Davosi Világgazdasági Fórumot (WEF) megrendező szervezet jelentése szerint elsősorban az adminisztratív állások vannak veszélyben a "negyedik ipari forradalomnak" nevezett fejlődési hullámtól, melyet a robotika, a mesterséges intelligencia és a biotechnológia meglódulása fémjelez. (Csak pár éve, hogy a harmadik ipari forradalmat kellett felfognunk...)
A jelentés 350 óriáscég felső vezetőit kérdezte meg 15 országban (fejlett és fejlődőben egyaránt). Ezekben az államokban foglalkoztatják a Föld munkaerejének 65%-át. A gazdag országokban akár 7,1 millió állást is felválthat a komputerizált szürkeállomány és a számítógépes automatizálás. (És még csak most jön az igazi áttörés a robotika terén.)
Ugyanakkor ellensúlyozhatja az elbocsátásokat, hogy várhatóan mintegy 2,1 millió új munkahely létesül majd a technológiai, média és szolgáltatói szektorban. Hosszabb, 10-20 éves távlatban azzal is számolni kell, hogy a mai kisiskolások 65%-a olyan szakmában fog elhelyezkedni és teljesíteni, amely munkakör ma még nem is létezik, hanem az új technológiai lehetőségek fogják megteremteni.
Elemzők és újságírók azonban hajlamosak extrapolálni a fejlettség mai szintjét és kivetíteni azt a jövőre. A Time magazin 2000-ben megjelent összeállítása a jövőről például a holnap munkaköreinek egyikének az adatbányászt (data miner) tartotta. Csakhogy azzal nem számoltak 2000. évi eszükkel, hogy a mesterséges intelligencia és az algoritmusok éppen az emberi aggyal történő adatelemzést és -gyűjtést fogják felváltani.