A sokéves átlagnak megfelelően, április közepén indult idén a hazai spárgaszezon, az első szedések húsvét környékén indultak meg az ültetvényeken. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FuritVeB) közös körképe szerint az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett a spárga termesztési területe, 2023-ben alig haladta meg az 1000 hektárt. Ennek megfelelően a spárga betakarított mennyisége is csökkent, 2024-ben 3,7 tonnát ért el.

A negatív tendencia oka elsősorban az, hogy a spárga rendkívül kézimunkaerő-igényes kultúra, igy az utóbbi években egyre többen csökkentették a spárgatermő területüket, mert a munkaerő tekintetében tapasztalható minőségi es mennyiségi problémák a betakarítás során hatalmas nehézségeket okoznak. A munkaerőhiány probléma – elsősorban a kisebb termelők esetében – megoldhatatlannak tűnik, a termelés jövőjét tekintve az elérhető áron megvalósítható gépesítés adhat reményt a gazdálkodóknak.

A spárgatermesztés főként a Homokhátságra jellemző, Legnagyobb termőterületeink Bács-Kiskun és Csongrád vármegyében találhatók, ezen kívül Hajdú-Bihar és Békés vármegyében foglalkoznak még jelentősebb spárgatermesztéssel. A hazai spárgatermesztés meghatározó részét 4-5 nagyobb termelő teszi ki, akik alapvetően az exportpiacokat látják el, illetve a megtermelt spárgájuk kisebb részét a hazai áruházláncokban értékesítik. Emellett kisebb termelők is foglalkoznak spárgatermesztéssel, akik főként a hazai piacon értékesítenek. A jó minőségű magyar spárgára óriási kereslet van mind a hazai, mind az exportpiacokon. Ennek megfelelően a csökkenő termőterület ellenére az exportra termelt spárga mennyisége bővülést mutat: míg az előző években a betakarított spárga közel felét exportáltuk, addig 2024-ben már a termés háromnegyedét a külpiacokon értékesítettük.