A szokásos mintegy 1,2 millió helyett csupán mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal tudnak nekifutni az idei szezonnak a magyar méhészek. A jelentős mértékű állománypusztulás okát, amely világszerte – így Európában és az Egyesült Államokban is – nagy gondot okoz, a szakemberek elsősorban a méheket támadó varroa atka elleni hatóanyagokkal szembeni rezisztencia erősödésében látják. A hazai veszteségek különösen a mellékállású és hobbiméhészeket sújtották, a főállású gazdák jobban meg tudták védeni állományaikat.
Kedvezőtlen időjárás
Az akácméz idei szezonja várhatóan már május legelején megkezdődik, de továbbra sem egyértelmű, hogy mekkora károkat okoztak az áprilisi fagyok az erre igen érzékeny akácosokban. A termelés szempontjából fontos Bács-Kiskun megyében például egyes reggeleken -5, -7 fokos hideget is mértek. A fagyás miatt kialakuló másodvirágzás általában sokkal rosszabb mézhozamot eredményez, de a visszaesés mértékét egyelőre nem lehet megjósolni. Ami immár évek óta tartó, szintén negatív jelenségnek számít, az a téli csapadékhiány: az olyan fás szárú méhlegelőket, mint a hárs, a szelídgesztenye, vagy éppen az akác, ez a tényező is negatívan érinti.
Bajban az uniós felvevőpiac
Bross Péter kiemelte, hogy a mintegy 20 ezer hazai méhész többségének immár évek óta komoly egzisztenciális problémával kell szembesülnie. Az itthon termelt méz 60-70 százaléka ugyanis exportra megy, ugyanakkor 2022-ben a korábbi érték felére zuhant a méz ára az EU-ban, így Olaszországban, Németországban és Franciaországban is, amely három ország a hazai mézkivitel 80 százalékát vásárolja meg. Az akácméz ára azóta is stabilan alacsony, és bár a virágméz ára az utóbbi időszakban 15-20 százalékkal nőtt, még ez is alig fedezi a megemelkedett termelési költségeket.
