Az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, de legfőképpen a Kínából származó mézimport okozza. Bár az Európai Bizottság már 2023-ban lefolytatta azt a 15 tagországra kiterjedő mézvizsgálatát, melynek eredményei szerint a kínai exportból származó minták háromnegyede hamis, e termékek gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaztak, az ügyben azóta sem történt érdemi előrelépés. Ezekkel a termékekkel sem a hazai, sem a többi európai országban működő termelők nem képesek árban versenyezni, így folyamatosan zajlik kiszorításuk a piacról.

„A méz marginális terméknek számít az uniós élelmiszerpiacon és nem jelent közvetlen élelmiszerbiztonsági kockázatot, ezért nem kezelik prioritásként az uniós döntéshozók – jegyezte meg Bross Péter. – A politikusok gyakran nem értik meg, hogy a méhészek szerepe nem pusztán a méztermelés miatt kiemelt, hanem a beporzás révén az egész mezőgazdaság működéséhez alapvetően járulnak hozzá.”

Az OMME elnöke pozitívumként említette, hogy Magyarország már 2024 júliusában, másfél évvel az EU többi tagállama előtt bevezette a kötelező mézszármazási cimkézést – ezen az országokat az üvegben lévő mennyiség sorrendjében kell feltüntetni. A tudatos hazai vásárlók lehetnek a jövőben a hazai méhészek túlélésének zálogai, hiszen, ha mindenki csupán az ár alapján döntene, a legtöbbször silány minőséget kínáló konkurencia már kisöpörte volna őket a piacról.