Már hat vállalkozás szerezte meg az új, Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy használati jogát. Az új védjegy azt jelöli, hogy a sertéshús és húskészítmények Magyarországon felnevelt, GMO mentes kukorica és egyéb szemes gabona alapú, az EU által engedélyezett takarmánnyal etetett sertésekből származnak, szigorú minőségbiztosítási és nyomonkövethetőségi szempontok szerint készültek és kiemelkedő élvezeti értékkel bírnak.

A Magyarországon működő 1032 magyar szálloda közül már 350 minősítése megtörtént, és további 141 létesítmény kezdeményezte a nemzeti szállodai tanúsító védjegyrendszerhez való csatlakozást.

Először készült tanulmány annak számszerűsítésére az Európai Unióban, hogy a szellemitulajdon-intenzív ágazatok milyen mértékben járulnak hozzá az uniós gazdasághoz a GDP, a foglalkoztatás, a bérek és a kereskedelem tekintetében. Magyarországon az uniós átlag feletti ezen ágazatok gazdasági súlya.

A minőségi, hagyományos élelmiszerek eredetének, különleges tulajdonságainak megőrzésére és védelmére született meg a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program, amely egyúttal a tudatos vásárlói döntést is segíti – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kardeván Endre államtitkár a HÍR védjegy 2013-as díjkiosztó ünnepségét és fórumát az OMÉK-on.

A szálláshelyek kötelező minősítésének megszűnésével új nemzeti tanúsító védjegyrendszert alkalmaznak a szálláshelyek szolgáltatásainak minősítésére hazánkban. A Nemzetgazdasági Minisztérium 5 szálláshelytípusra (falusi, kemping és üdülőháztelep, szálloda, magánszállás) működtet nemzeti tanúsító védjegyrendszert, amely a szolgáltatások minőségi garanciáját segíti elő.

Megalakult a Hungarikum Klub, a fórum a már hungarikummá nyilvánított nemzeti értékek képviselőinek és a Hungarikum Bizottság tagjainak részvételével tartotta alakuló ülését csütörtökön, Budapesten.

Újabb 19 pálinka szerezte meg a jogosultságot a Pálinkavédjegy használatára, így már összesen 35 termék rendelkezik a matricával. A tavaly bevezetett védjegyrendszer garanciát ad arra, hogy a matricával ellátott palackokban valóban kitűnő minőségű pálinka van, ezzel segíti a fogyasztók biztonságát és a jobb tájékozódást.

Egyre többen keresik a hagyományos értékeket, egy-egy régió sajátosságait megjelenítő biotermékeket. A Nemzeti Parki Termék védjegy nem titkolt célja, hogy a természeti erőforrások fenntartása és védelme mellett hozzájáruljon a térségi ökoturizmus minőségi fejlődéséhez

Április 1-jén lépett hatályba az a törvénycsomag, amely átfogó változtatásokat hozott a szellemi tulajdon védelmét szabályozó törvényeken. A módosítás elsődleges apropóját az a 2011-es EU-irányelv adta, amelynek fő célja az előadó-művészi teljesítmények védelmi idejének 50 évről 70 évre emelése. Emellett azonban számos, az eljárásokat egyszerűsítő, illetve a védelem tartalmát érintő egyéb rendelkezést is tartalmaz. Erre hívja fel a figyelmet a Piac&Profit jogi szakértőjének írása.

A hungarikum törvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat fogadott el a kormányzat. Eszerint most már bárki kezdeményezheti egy termék hungarikummá nyilvánítását.

Sikeresnek mondható az uniós oltalom, az európai védjeggyel ellátott termékek átlagosan 2,23-szor magasabb áron keltek el, mint azok a termékek, amelyeket nem láttak el valamelyik védjeggyel.

Lejárt a türelmi idő, a Nemzetgazdasági Minisztérium mostantól kampányba kezd, hogy csak azok a szálláshelyek használhassák a minősítő csillagokat, akiknek papírjuk van róla

Egyre többen szorgalmazzák a közösségi védjegyoltalom területi hatályának felülvizsgálatát. A kedvezőbb feltételek miatt ugyanis a közösségi védjegy némiképp kiszorítja a tagállami védjegyeket, olykor talán túlságosan erős védelmet biztosítva.

Háttérbe szorultak a nemzeti védjegyek a közösségi szintű bejelentésekkel szemben, az uniós piacon több fontos részletet is érdemes szem előtt tartani.

A kiváló magyar pálinka minőségét ezentúl pálinkavédjegy rendszer is garantálja, amelyet a Pálinka Céh Egyesület kezdeményezésére a Wessling Hungary Kft. a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen dolgozott ki. Bevezetésére az ősszel került sor.

„Vedd a neten” néven minősítő rendszert hozott létre a SzEk.org és az NFH. Minősítést azok a webboltok kaphatnak, amelyek minden hatályos jogszabálynak, fogyasztóvédelmi elvnek megfelelnek.

A jövőben önkéntes alapon feltüntethető az élelmiszereken a „magyar termék", a „hazai termék" és a „hazai feldolgozású termék" jelölés. A vidékfejlesztési miniszteri rendelet a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját biztosítja.

Védett földrajzi jelzésű terméknek minősítette az Európai Unió a gönci kajszibarackot. A helybéli termelők és a térség országgyűlési képviselője üdvözölte a döntést, és bíznak benne, hogy a gyümölcs és az abból készült termékek, lekvár, pálinka ettől még inkább keresettebb lesz Európában. Mintegy ezer kiváltságos elit-termék közé jutott be ezzel a magyar kajszibarack.

Az Európai Unió Dohánytermék rendelete szerint a jövőben tilos lenne megkülönböztető csomagolásba bújtatni minden olyan terméket, ami az egészségre káros hatással lehet.  A tervezet első körben a dohánytermékek csomagolását uniformizálná, de később ezt a tilalmat kiterjesztenék a gyorséttermi ételekre, az alkoholokra, és a korhatáros DVD filmekre is.

Védett eredetnevű termékké nyilvánította az Európai Bizottság a gyulai és a csabai kolbászt. Mindkettő két néven is (Csabai kolbász és Csabai vastagkolbász, illetve Gyulai kolbász és Gyulai pároskolbász) felkerült az Európai Bizottság igen szűk körű listájára. A lista összesen mintegy 900 helyi tradíciójú terméket tartalmaz.

A már tíz éves múltra visszatekintő Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) védjegy működtetője, az Agrármarketing Centrum (AMC) az eddigieknél még nagyobb összefogást szorgalmaz a magyar gyártókkal.