Egyre többen keresik a hagyományos értékeket, egy-egy régió sajátosságait megjelenítő biotermékeket. A Nemzeti Parki Termék védjegy nem titkolt célja, hogy a természeti erőforrások fenntartása és védelme mellett hozzájáruljon a térségi ökoturizmus minőségi fejlődéséhez

Április 1-jén lépett hatályba az a törvénycsomag, amely átfogó változtatásokat hozott a szellemi tulajdon védelmét szabályozó törvényeken. A módosítás elsődleges apropóját az a 2011-es EU-irányelv adta, amelynek fő célja az előadó-művészi teljesítmények védelmi idejének 50 évről 70 évre emelése. Emellett azonban számos, az eljárásokat egyszerűsítő, illetve a védelem tartalmát érintő egyéb rendelkezést is tartalmaz. Erre hívja fel a figyelmet a Piac&Profit jogi szakértőjének írása.

A hungarikum törvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat fogadott el a kormányzat. Eszerint most már bárki kezdeményezheti egy termék hungarikummá nyilvánítását.

Sikeresnek mondható az uniós oltalom, az európai védjeggyel ellátott termékek átlagosan 2,23-szor magasabb áron keltek el, mint azok a termékek, amelyeket nem láttak el valamelyik védjeggyel.

Lejárt a türelmi idő, a Nemzetgazdasági Minisztérium mostantól kampányba kezd, hogy csak azok a szálláshelyek használhassák a minősítő csillagokat, akiknek papírjuk van róla

Egyre többen szorgalmazzák a közösségi védjegyoltalom területi hatályának felülvizsgálatát. A kedvezőbb feltételek miatt ugyanis a közösségi védjegy némiképp kiszorítja a tagállami védjegyeket, olykor talán túlságosan erős védelmet biztosítva.

Háttérbe szorultak a nemzeti védjegyek a közösségi szintű bejelentésekkel szemben, az uniós piacon több fontos részletet is érdemes szem előtt tartani.

A kiváló magyar pálinka minőségét ezentúl pálinkavédjegy rendszer is garantálja, amelyet a Pálinka Céh Egyesület kezdeményezésére a Wessling Hungary Kft. a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen dolgozott ki. Bevezetésére az ősszel került sor.

„Vedd a neten” néven minősítő rendszert hozott létre a SzEk.org és az NFH. Minősítést azok a webboltok kaphatnak, amelyek minden hatályos jogszabálynak, fogyasztóvédelmi elvnek megfelelnek.

A jövőben önkéntes alapon feltüntethető az élelmiszereken a „magyar termék", a „hazai termék" és a „hazai feldolgozású termék" jelölés. A vidékfejlesztési miniszteri rendelet a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját biztosítja.

Védett földrajzi jelzésű terméknek minősítette az Európai Unió a gönci kajszibarackot. A helybéli termelők és a térség országgyűlési képviselője üdvözölte a döntést, és bíznak benne, hogy a gyümölcs és az abból készült termékek, lekvár, pálinka ettől még inkább keresettebb lesz Európában. Mintegy ezer kiváltságos elit-termék közé jutott be ezzel a magyar kajszibarack.

Az Európai Unió Dohánytermék rendelete szerint a jövőben tilos lenne megkülönböztető csomagolásba bújtatni minden olyan terméket, ami az egészségre káros hatással lehet.  A tervezet első körben a dohánytermékek csomagolását uniformizálná, de később ezt a tilalmat kiterjesztenék a gyorséttermi ételekre, az alkoholokra, és a korhatáros DVD filmekre is.

Védett eredetnevű termékké nyilvánította az Európai Bizottság a gyulai és a csabai kolbászt. Mindkettő két néven is (Csabai kolbász és Csabai vastagkolbász, illetve Gyulai kolbász és Gyulai pároskolbász) felkerült az Európai Bizottság igen szűk körű listájára. A lista összesen mintegy 900 helyi tradíciójú terméket tartalmaz.

A már tíz éves múltra visszatekintő Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) védjegy működtetője, az Agrármarketing Centrum (AMC) az eddigieknél még nagyobb összefogást szorgalmaz a magyar gyártókkal.