Újabb 19 pálinka szerezte meg a jogosultságot a Pálinkavédjegy használatára, így már összesen 35 termék rendelkezik a matricával. A tavaly bevezetett védjegyrendszer garanciát ad arra, hogy a matricával ellátott palackokban valóban kitűnő minőségű pálinka van, ezzel segíti a fogyasztók biztonságát és a jobb tájékozódást.
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
A matricás pálinkák a rangos versenyeken ezüst- vagy aranyérmés minősítést kapnának, a védjegy megszerzéséhez ugyanis a maximális húszból legalább tizenhat pontot kell elérniük. A védjegyrendszer két alappillére a laboratóriumi és az érzékszervi vizsgálat. A laboratóriumi vizsgálatok során elemzik egyebek mellett az alkohol-, a metanol- és a hidrogéncianid-tartalmat. Európai uniós ajánlás alapján megvizsgálják a Magyarországon eddig nem elemzett, de a csonthéjas gyümölcsből származó pálinkák esetében az élelmiszerbiztonság érdekében az etil-karbamát tartalmat is.
Az érzékszervi bírálat során a Pálinka Nemzeti Tanács nyilvántartásában szereplő tapasztalt szakértők minősítik a termékeket. A kiváló minőség folytonosságának biztosítéka az is, hogy a védjegyet elnyert pálinkák 20 százalékát évente ismételten ellenőrzik - hívja fel a figyelmet a társaság.
A védjegyrendszer tavalyi meghirdetése óta tíz gyártó - a Bolyhos Pálinka, a Brill Pálinkaház, a Csalló Pálinka Manufaktúra, az Etyeki Czimeres Pálinka, a Nobilis Pálinka, Sendula Zoltán, a Szigetköz Lelke Pálinkaház, a Prekop Pálinkamanufaktúra, a Téti Pálinkafőzde és a Zimek Manufaktúra - összesen 35 terméke kapta meg a Pálinkavédjegy matricát. A védetté nyilvánítás következő fordulójára várhatóan a negyedik negyedévben lehet majd jelentkezni.
Bejött az adómentes pálinka
Míg 2010-ben 2,8 milliárd forint folyt be az államkasszába a pálinka bérfőzés után befizetett jövedéki adóból, addig 2011-ben, a hazai pálinkafőzéshez kapcsolódó törvény megszületése utáni évben ugyanez a szám már csak 15 millió forint volt, nagyobb mennyiségű bérfőzés mellett.
2010. szeptember 27-én jelentette be a Kormány, hogy ettől az időponttól otthon is díj-és jövedéki adó mentesen lehet pálinkát főzni, ennek mennyiségi korlátja 50 liter 86 százalékos párlat. A 2010-es liberalizáció előtt Magyarországon a saját gyümölcsöskertből származó gyümölcsöt kedvezményes bérfőzési szeszadó – a jövedéki adó 50 százalékának – megfizetése mellett lehetett az engedéllyel rendelkező bérfőzdében lefőzetni, ez a fizetési kötelezettség azonban az új szabályozással megszűnt, mindennek pedig az államkasszára is hatása van az elmúlt időszak tapasztalatai szerint – számol be az Adó Online, a CompLex Kiadó adózási szakportálja a magyarországi pálinkafőzéshez kapcsolódó adózási körképében.
