Számos védjeggyel megjelölt termékhez jó hírnév, úgynevezett goodwill társul, melynek kivívása a jogosult részéről jelentős anyagi ráfordítást igényel. A védjegy jó hírűsége szempontjából mérlegelendő releváns körülmény a védjegy piaci részesedése, a használat intenzitása, a földrajzi kiterjedtség és az ismertség érdekében megvalósított anyagi befektetések. „Az ilyen védjegyeket erősebb védelem illeti meg, jogosultjaik könnyebben léphetnek fel az övékhez hasonló vagy azzal összetéveszthető megjelölésekkel szemben”- emeli ki Bánki Orsolya, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere.
A használat földrajzi kiterjedtsége tekintetében a közösségi védjegyek jogosultjai előnyként tartják számon, hogy a jelenlegi joggyakorlat szerint az oltalom abban az esetben is fennmaradhat, ha védjegyüket az Európai Uniónak csak egy tagállamában használják. Ezzel szemben nemzeti védjegyoltalom esetén a használatra vonatkozó követelmények teljesülését valamennyi megjelölt tagállam vonatkozásában vizsgálni kell. Például, ha egy megjelölést négy tagállamban is lajstromoznak nemzeti úton, az oltalom fenntartásához, a védjegyet mind a négyben ténylegesen használni kell, nem beszélve arról, hogy a bejelentés díját szintén négy tagállamban kell leróni. Ezzel szemben a közösségi védjegybejelentés egyszeri díjfizetés mellett sokkal nagyobb területen biztosít oltalmat. Jelenleg tehát jobban megéri egy ilyen helyzetben közösségi védjegyoltalmat igényelni, mint a megjelölést több különböző országban nemzeti védjegyként bejegyeztetni.
Változások várhatóak
Az utóbbi években felerősödtek a közösségi védjegy tényleges használatával kapcsolatos követelmények felülvizsgálatát szorgalmazó hangok. Ahogy a Pago ügyéből (lásd keretes írásunkat) is kitűnik, a jelenlegi gyakorlat kétségkívül kedvező azoknak a védjegyjogosultaknak, akik élvezhetik a közösségi védjegyoltalomból származó előnyöket, miközben védjegyüket ténylegesen csak az Európai Unió kis területén (vagy adott esetben csak egy tagállamban) használják. Tagadhatatlan, hogy az ilyen használat sok esetben indokolatlanul akadályozza az újabb közösségi védjegyek bejegyeztetését. „A jövőben elképzelhető, hogy például a közösségi védjegybejelentés díjának drasztikus megemelése következtében kevésbé lesz vonzó az ilyen oltalom igénylése vagy a bíróságok (mindeddig meglehetősen nagyvonalú) ítélkezési gyakorlatának esetleges változásai folytán, nehezebb lesz eleget tenni a tényleges használat követelményének” – fogalmaz Bánki Orsolya.
