Jogvédelem cikkek
Hogyan lehetséges egy-egy vállalkozói ötletet megvédeni, akár közhiteles oltalom alá helyezni?
Rendhagyó írásokkal jelentkezik mától kezdve hétvégenként Pázmándi Péter jogász és fejlesztési referens. Képzelt tudósítás egy magyar vállalkozói kerekasztalról: ez lehetne alcíme a cikkeknek, amelyek egy-egy bonyolult és nehéz témát járnak körbe szakértői hitelességgel és irodalmi igénnyel. A dolgozat szereplői egymással beszélgetve, vitatkozva igyekeznek kibontani az igazság minden részletét.
Vesztésre állunk a hamisítókkal szemben
80 százalékkal nőtt a hamis termékek forgalma az elmúlt évtizedben, vagyis egyelőre a hamisítók járnak jól. Nem csak anyagi kárt okoz, de az innovációt is gyengíti. Ki fektet ebbe, ha úgyis más fölözi le a hasznot? A megoldás itt is az összefogás lehet.
Ha van is ötletünk, más profitál belőle
Nem csak innovációs teljesítményben, hanem a szellemi tulajdonjogok területén is lemaradást mutatnak a hazai számok az uniós átlaghoz képest, mondták szakértők a Piac & Profit K+F Innováció 2016 konferenciáján. Pedig e nélkül nem érdemes innoválni, hiszen ha valaki nem foglalkozik vele, akkor az ötletének gazdasági haszna másnál fog lecsapódni.
Ki felel a weblapon lévő linkekért?
A weboldalak egymásra mutató linkjei mára az alapvető nethasználat részei és a SEO fontos elemei is. De felelősek vagyunk-e azért, hogy a link, amit beágyazunk az oldalunkra, jogszerű tartalomra mutat-e? Szakértőnk segít!
Koppintás: a legnagyobbak sem hagyják ki
A divattervezésben homályos a szerzői jog fogalma, amiből számos bonyodalom – per és kártérítés – származik. Másolják egymást a sztártervezők, a másod-, harmadvonalbeli márkák pedig ontják a nagyok által ihletett konfekciót. A hamisítás is virágzó iparág. A gagyi Chanel- és LV-táskákat vagy a márkásnak látszó parfümöket főleg a harmadik világban állítják elő.
Mások fotóin gazdagszik a „lusta művész”
Mások Instagram-képeiről készített másolatokat állít ki, és ad el igen sok pénzért a műkritikusok által „zseniális trollnak” vagy „lusta művésznek” nevezett Richard Prince. De hogy teheti?
Ez vitt el több mint százezer munkahelyet
Az EU-ban termelt gazdasági javak mintegy 40%-át előállító, a szellemi tulajdonjoghoz köthető vállalkozásokat egyre növekvő mértékben fenyegetik a szervezett bűnözés által előállított és forgalmazott hamisított termékek - derült ki a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) legfrissebb felméréséből.
Új fegyvernem az üzleti versenyben
Vajon hányan gondolnak a minden cégben megtalálható vállalati tudásra, céges know-how-ra, üzleti titokra és a szerzői jog alá tartozó alkotásokra értékes szellemi tulajdonként? Nem sokan, pedig ha tudnák, hogy ezek olyannyira valódi értékkel bírnak, hogy még itthon is van példa több százmillió forintos know-how tranzakciókra, lehet, hogy átértékelnék a helyzetet.
Védettebbé válnak az üzleti titkok
Az Európai Bizottság új irányelv elfogadására tett javaslatot az üzleti adatok védelme körében, így a jelenlegi tagállamonként eltérő szabályozást egy egységesebb védelem válthatná fel az Európai Unióban. „Mindez jelentős előrelépést jelent az innováció támogatásában, az itthon és a határokon túl is tevékenykedő cégek üzleti titkainak védelmében” - hívja fel a figyelmet Ódor Dániel, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.
Miért éri meg a szabadalom?
A szabadalmi eljárás hosszú és nem olcsó folyamat. Miért éri meg mégis? Mert segít kiszállni a gyilkos árversenyből és megtérülést biztosít a befektetett fejlesztésnek. Szakértőnk összefoglalja a lényeget.
Szigorúbban védi a jövőben az EU a szellemi tulajdont
Az Európai Bizottság július 1-jén olyan cselekvési tervet vázolt fel, amely a szellemitulajdon-jogok Európai Unión belüli megsértésének kezelésére nézve javasol intézkedéseket. Ezt egészíti ki az a stratégia, amely a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésére nézve határoz meg célkitűzéseket.
Adjuk el, mielőtt ellopják!
3D nyomtatás: a gyártóknak árulniuk kellene a termékdizájnt. A tervrajzok rejtegetése helyett a gyártóknak haladniuk kellene a korral és értékesíteniük kellene azokat – mielőtt ellopják.
Védekezni márpedig kell!
Egy sikeres új termék óriási lehetőség a vállalkozásnak, ám minél nagyobb profitot hoz az innováció, a versenytársak annál jobban szeretnék utánozni. A másolás ellen véd a jog, többek közt a szabadalmi oltalom, a védjegyoltalom. Korántsem csak a kifejezetten kutatás-fejlesztéssel foglalkozók érintettek! A jogvédelem valamely területe szinte minden vállalkozásnak fontos.
Meddig véd a védjegy?
Egyre többen szorgalmazzák a közösségi védjegyoltalom területi hatályának felülvizsgálatát. A kedvezőbb feltételek miatt ugyanis a közösségi védjegy némiképp kiszorítja a tagállami védjegyeket, olykor talán túlságosan erős védelmet biztosítva.
Már lehet vitatkozni szellemi tulajdonjogról Kínában
Szellemi tulajdont érintő jogvitákban nyújtana segítséget az a mediációs központ, amelynek létrehozását az Információs és Technológiai Minisztérium jelentette be Kínában.
Nincsenek tisztában a gyermekek a jogaikkal
Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye kimondja a gyerekek részvételi jogát az őket érintő ügyekben. 2012-ben az UNICEF Magyar Bizottsága, a Gyermekjogi egyezményhez kapcsolódó civil jelentés keretében 2800 gyermeket kérdezett meg gyermekjogi tapasztalatairól.
Négyszázmilliót csoportosít át a kormány a Nemzeti Jogszabálytárra
Csaknem négyszázmillió forintot csoportosít át a kormány a Nemzeti Jogszabálytár idei működési költségeinek biztosítására. A kormányhatározat alapján felmérik, hogy a minisztériumok és a Miniszterelnökség, valamint az irányításuk és felügyeletük alá tartozó szervek milyen jogtárszolgáltatást vesznek igénybe, hogy a szolgáltatási szerződések mikor járnak le és milyen feltételekkel szüntethetők meg, valamint azt is, hogy mennyi pénzt fizetnek ki a törvénytárak igénybevételére.
Jogsegély munkáltatóknak és munkavállalóknak
A honlap üzembe helyezésével elindul vasárnap a munkaadói és munkavállalói szervezetek közösen működtetett országos jogsegély szolgálata, a Jogpont+ program.
Fél év internetmegvonás illegális letöltésért?
A francia kormány egy új törvényjavaslata egy éves internet-megvonással büntetné azokat, akik nem hajlandók felhagyni az illegális letöltésekkel.