Szabadalmak, védjegyek, földrajzi árujelzők, napjaink sokat használt kifejezései, melyeket sok esetben világcégek versengése és nagy port felkavaró perei nyomán hallhatunk. Ha a híradások nem is mindig engednek betekintést az érintett felek kártyáiba, egyben biztosak lehetünk, a szabadalmi perek az átlagember számára felfoghatatlan összegekről szólnak.
Miért védjük a szellemi tulajdont?
Más szóval, miért fizetünk hosszú évekig azért, hogy egy szabadalommal rendelkezzünk? A szellemi tulajdon védelme során nem egyéb történik, mint egy hosszú és költséges folyamatba, a tudományos kutatásokba fektetett összegek elismerése és kizárólagosság biztosítása egy jogintézmény által.
Védelem árverseny ellen
A mai, alapvetően fogyasztók uralta világban a gyártók fokozott árverseny közepette kénytelenek érvényesülni, és folyamatosan keresik a kitörés, különbözés újszerű formáit. A szellemi tulajodon védelmi stratégiák – szabadalmak, védjegyek, formatervezési mintaoltalmak – lehetőséget adnak arra, hogy a vállalkozások elkerüljék az árversenyt, hiszen az oltalom kizárólagosságot ad, és így nem kell a versenytársak áraihoz igazodni. Hogy az árverseny jelentőségét megértsük, elég, ha csak arra gondolunk, hogy e tényező határozza meg az elérhető árbevételt, nyereséget, mindezen keresztül pedig a piaci pozíciót. Mindemellett a szabadalmak a vállalkozások belátása szerint adhatók-vehetők, mellyel együtt a szemünk előtt bontakozik ki egy globális, nagy összegeket megmozgató és igen élénk szabadalmi világpiac. A fentiekből adódóan a szellemi tulajdon védelmi rendszerek fontos megkülönböztető jegyek a piaci versenyben, legyen szó globális nagyvállalatokról, vagy kicsi, kutatásintenzív, divatos szóval élve „start up” cégekről.
A szellemi tulajdon védelméről és hasznosítási lehetőségeiről bővebben tájékozódhat a hamarosan megjelenő, „Szellemi tulajdon menedzsment és technológia-transzfer” című kötet harmadik, átdolgozott kiadásában.
