Kép:Fotolia
Az üzleti titokra vonatkozó tagállamonként eltérő szabályozás visszafogja az unión belüli üzleti együttműködést és hátráltatja az innovációt, ugyanis a cégeknek számolniuk kell azzal, hogy nem tudnak ötleteik, illetve kutatási eredményeik megfelelő védelméről gondoskodni.
Innovatív irányelv az Uniótól
Az irányelvtervezet az Európai Unió válság leküzdésére hivatott „Európa 2020” elnevezésű növekedési stratégiájának keretébe illeszkedik, melynek részeként az Európai Bizottság az Innovatív Unió megteremtését tűzte ki célul. A 2020-ig elérendő célok teljesítéséhez nélkülözhetetlen az innovatív üzleti tevékenységek feltételeinek a fejlesztése is. Ódor Dániel szerint ennek érdekében olyan szabályozási környezetet kell teremteni, amely azáltal is támogatja a kutatást és fejlesztést, hogy az ötletek, kutatási eredmények megfelelő szintű egységes védelmét biztosítja az Unió tagállamaiban. Egy 2013-as felmérés adatai szerint mindez még nem tűnik biztosítottnak, ugyanis a vállalkozások mintegy negyedénél fordult elő olyan eset, amikor valaki jogosulatlanul szerzett meg velük kapcsolatos üzleti információkat.
Szükséges a harmonizáció
A károsult cégek igényérvényesítését az is megnehezíti, hogy a piaci szereplők nem feltétlenül ismerik, hogy milyen szabályok vonatkoznak az üzleti titok védelmére az unió egyes tagállamaiban. A helyzetet jól érzékelteti, hogy jelenleg magára az üzleti titok fogalmára sincs egységes definíció. Egyes tagállamokban az üzleti titok eltulajdonítása nem tartozik a büntetőjogi szabályozás körébe sem. „Emellett az üzleti titokkal való visszaélések károsultjai sok esetben azért nem fordulnak jogorvoslatért a bíróságokhoz, mert számos tagállam nem garantálja, hogy magában a peres eljárásban biztosítva lesz az üzleti titkok védelme” - teszi hozzá Ódor Dániel.
- Az Európai Bizottság közös alapelvek, egységes jogorvoslati eljárások és intézkedések meghatározásával alakítaná ki a különböző polgári jogi rendszerek szabályozásának közös minimum feltételeit.
- Az üzleti titkokkal összefüggő jogviták során hangsúlyozottan meg kívánják őrizni az információk bizalmas jellegét, ezáltal is ösztönözve, hogy a károsultak bírósághoz forduljanak. A károsultak az egyes tagállamok által meghatározott elévülési időn belül érvényesíthetik jogaikat, melyet az irányelv tervezete 6 év időtartamban maximalizál.
A Taylor Wessing e|n|w|c ügyvédi iroda munkatársa úgy véli, hogy az összehangolt jogi szabályozás nagyobb biztonságot nyújthat a cégeknek, ezáltal nyugodtabban oszthatják meg a vállalatok egymás között a kényesebb információkat és a határokon átívelő projektek is gördülékenyebben tudnak működni.
