Hiába áramlik rengeteg uniós és magyar forrás az elmúlt években a kutatás-fejlesztésre, Magyarország mégis csak aprókat lép előre a nemzetközi innovációs rangsorban – hangzott el a Piac & Profit K+F Innováció 2016 konferencián. Ami nem piacképes, támogatásra sem érdemes – mondták a szakértők.
De nem csak innovációs teljesítményben, hanem a szellemi tulajdonjogok területén is lemaradást mutatnak a számok az uniós átlaghoz képest. A szabadalmak, védjegyek számát tekintve Magyarország a 20 hely környékén van az uniós ranglistán.
„Pedig e nélkül nem érdemes innovációt végezni, hiszen ha valaki nem foglalkozik vele, akkor az ötletének gazdasági haszna másnál fog lecsapódni” – mondta Németh Gábor, a Szellemi Tulajdon Hivatala Tájékoztatási és Innovációtámogatási Főosztályának vezetője. A szakember szerint a pályázatok, illetve az egyszerűsödő szabályozás hatására némileg növekedő aktivitást érzékelnek a nemzeti hatósághoz benyújtott szabadalmi és védjegykérelmek számában, összességében még mindig nem érik el az ezer darabot évente.
Nemzetközi védelem
„Tudni kell, hogy hazánk területére nem csak magyar oltalmat lehet szerezni, hanem uniós közösségi védelmet is és a nemzetközi szabadalmi rendszer is rendelkezésre áll” – hívta fel a figyelmet Németh Gábor.
A nemzetközi szellemi tulajdonjog védelem területén óriási előrelépést jelent a 2016-ban elindult négy visegrádi ország közös szabadalmi intézete, amely nemzetközi elővizsgáló- és kutatóhatóságként akár magyar nyelven is fogad nemzetközi szabadalmi bejelentéseket. A július elsején indult hatóság eddig 41 nemzetközi kutatási kérelmet fogadott be ebből 16 magyar, 15 lengyel, 7 cseh, 3 szlovák féltől érkezett.
Jelentősen gyorsíthatja majd az eljárásokat és egyszerűbbé teszi az ügyintézést is az Európai Szabadalmi Bíróság felállása is, amely várhatóan 2017 második felében kezdi meg majd működését. A Bírósághoz eddig 25 uniós tagállam csatlakozott, így ezekben az államokban egységes szabadalmi eljárás keretén belül járhatnak el a vállalkozások, a bírság ráadásul a jogérvényesítési és bitorlási perekben is illetékes lesz.
„Hogy ez mennyire fontos, az az Egyesült Királyság példájából is látható, a Brexit szavazás után ugyanis azonnal siettek kijelenteni, hogy ebből az egyezményből semmiképpen nem szálnak ki, még akkor sem, ha az unióból egyébként igen” – mondta Németh Gábor, aki szerint a britek példáját követve a magyar vállalkozásoknak is jobban kellene védeniük szellemi tulajdonaikat.
Mit tehetünk?
A problémával kapcsolatban a legfontosabb szabály: minden ötletet még idejében jogi védelemben kell részesíteni, vagyis hivatalos úton is ki kell nyilvánítani, hogy az ötlet a startupper saját szellemi tulajdonát képezi. Egy ötlet viszont önmagában még nem válik oltalmazhatóvá, az kizárólag a kidolgozás vagy megvalósítás esetén (pl. találmány kidolgozása, novella megírása, logó megalkotása stb.) lehet alkalmas jogi védelemre. Ennek teljesülésekor viszont az ötlet háromféle csoportba sorolódhat: a szerzői jogi védelem, az iparjogvédelmi oltalom, az üzleti titok, azaz a „know-how” kategóriájába. Itt olvashat további részleteket ezekről.
A jogtulajdonosok egyre szabadabban használják az iparjogvédelmi rendszereket a szokásostól eltérő célokkal, újfajta fegyvernemet teremtve ezzel az üzleti versenyben. A szabadalmak az újító vállalkozások piacát hivatottak védeni. A védjegyek eredetileg ugyanígy defenzív eszközt jelentettek azoknak a vállalatoknak a számára, amelyek jó hírnevet szereztek a fogyasztóik körében, és védjegyeikkel meg tudták különböztetni magukat a versenytársaktól. Ezzel ellentétben megjelentek az iparjogvédelmi rendszereket offenzíven használó stratégiák, amire a legkézenfekvőbb példát az úgynevezett „patent trollok” szolgáltatják. Itt olvashat róluk bővebben.
