A magyar cégek alig 4 százalékának van iparjogvédelmi oltalma, ami az EU-s átlagnak kevesebb mint fele.

Magyarországon 189 millió eurónyi bevételkiesést okozott a vállalkozásoknak a hamisítványok forgalmazása, és emiatt 4466 ember munkája szűnt meg.

A kkv-k jelentős része folytat valamilyen kutatás-fejlesztési tevékenységet, de sok esetben nincsenek tisztában ezzel. Pedig, ha megfelelően azonosítjuk cégünkben a K+F-folyamatokat, rengeteg lehetőség nyílik meg előttünk, az adókedvezményektől kezdve a pályázati támogatások lehívásáig. Glósz Andrea, a Glósz és Társa Kft. ügyvezetője segített eligazodni az innovációmenedzsment legfontosabb elemei között.

Nem feltétlenül kell a tagok pénzbeli forrásait kimeríteni vagy a cég tartalékait felhasználni a kötelező törzstőke emelés teljesítésére. Az apport is lehet megoldás.

Nem csak innovációs teljesítményben, hanem a szellemi tulajdonjogok területén is lemaradást mutatnak a hazai számok az uniós átlaghoz képest, mondták szakértők a Piac & Profit K+F Innováció 2016 konferenciáján. Pedig e nélkül nem érdemes innoválni, hiszen ha valaki nem foglalkozik vele, akkor az ötletének gazdasági haszna másnál fog lecsapódni.

A kirobbanóan sikeres cégek alapja természetesen egy jó és átgondolt üzleti ötlet. Egy jó elképzelés azonban önmagában még kevés. Érdemes más aranyszabályokat is betartani!

Érdekelné, hogy milyen területen fejlesztenek versenytársai? Hogy az iparága vezető vállalatai mely piacokban látnak potenciált? Kíváncsi lenne a jövő technológiai irányvonalára, vagy hasznos lenne tudni, hogyan használhatja ingyen más cégek csúcstechnológiáját?