A védjegy tényleges használata nélkül elvész az oltalom

Háttérbe szorultak a nemzeti védjegyek a közösségi szintű bejelentésekkel szemben, az uniós piacon több fontos részletet is érdemes szem előtt tartani.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Közismert tény, hogy a védjegy a versenytársak közötti piaci verseny során fontos versenyeszköznek minősül, meghatározható vagyoni értékkel, gazdasági előnnyel bír. A védjegyek teszik lehetővé az egyes áruk és szolgáltatások legkézenfekvőbb megkülönböztetését, és ezen a megkülönböztető erőn alapul a fogyasztók választása is. Az Uniós közösségi piacon azonban több fontos részletet is érdemes szem előtt tartania a védjegybirtokosnak, annak érdekében, hogy biztonsággal folytathassa üzleti tevékenységét – figyelmeztet Bánki Orsolya, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere.

Nemzeti vagy nemzetközi?

Védjegyek: használat nélkül elvész az oltalom - Kép: SXC

A védjegyoltalom megszerzése érdekében lehetőség van mind nemzeti, mind közösségi védjegybejelentést tenni. Míg az előbbi csupán a bejelentésben megjelölt tagállam területén biztosít oltalmat, az utóbbi révén egy eljárás lefolytatásával az Európai Unió egész területére egységes védjegyoltalom szerezhető, méghozzá megközelítőleg a nemzeti védjegybejelentés díjának háromszorosáért. A védjegyoltalom mindkét oltalmi forma esetében – a bejelentésre visszaható hatállyal – lajstromozáskor keletkezik és a bejelentés napjától számított tíz évig tart, ezt követően meg kell újítani. „Többek között e kedvező díjszabásoknak köszönhetően megfigyelhető az Unión belül a közösségi védjegy bizonyos mértékű kiszorító hatása a tagállami védjegyek rovására” – tájékoztat Bánki Orsolya. „Azonban a közösségi védjegyrendszert nem azzal a céllal hozták létre, hogy az Európai Unió tagállamaiban működő nemzeti védjegyrendszerek helyébe lépjen. E szabályozásra az Európai Unión belül működő piac minél egységesebbé tétele érdekében volt szükség” – fűzi hozzá a jogász.

Elvész, ha nem használják

Fontos megjegyezni, hogy védjegyoltalom korlátját képezi a védjegy használatára vonatkozó követelmény, amely a Tanács közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendeletében, valamint a hatályos magyar védjegytörvényben is megjelenik. E szabály értelmében a védjegy törlésére kerülhet sor, amennyiben a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztja, kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. Tehát az oltalom fenntartásához nem elegendő a védjegy lajstromozása, illetve tízévenkénti megújítása, a védjegyet használni is kell. Azonban számos kérdés merül fel a használat mértékével és földrajzi kiterjedésével kapcsolatban

Középpontban a fogyasztó érdekei

Ami a használat mértékét illeti, a használatot a védjegy alapvető funkciójának megfelelően kell kifejteni, amely nevezetesen az áru forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása garantálása a fogyasztó számára. A szimbolikus használat, amely csak a védjegy által fenntartott jogok biztosítására irányul, az Európai Bíróság gyakorlata szerint a védjegyoltalom fenntartásához a legtöbb esetben nem elegendő. (Például nem tartotta kielégítőnek a használat mértékét a bíróság abban az esetben, amikor a védjegy jogosultja már nem forgalmazta a védjeggyel ellátott terméket). Ugyanakkor előfordulhat olyan eset, amikor mennyiségileg nem jelentős, de valós kereskedelmi célt szolgáló használat is eleget tesz a tényleges használat követelményének. „Figyelembe véve az áru vagy szolgáltatás fajtáját valamint a piac szerkezetét, megállapítható, hogy a védjeggyel ellátott terméket vagy szolgáltatást nem feltétlenül kell nagy mennyiségben értékesíteni ahhoz, hogy megvalósuljon a tényleges használat” – tanácsolja Bánki Orsolya. Ha a csekély mértékű védjegyhasználat valós üzleti céllal történik, az oltalom akár akkor is fennmaradhat, ha a forgalmazott termék vagy a nyújtott szolgáltatás csak egy szűk kör számára elérhető.

Véleményvezér

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo