2016-ban még nem sikerült keresztülverekedni az ExxonMobil közgyűlésén, hogy a főrészvényesek megköveteljék a cégtől, adjon számot a klímaváltozás üzletvitelt érintő hatásairól. Egy év alatt azonban pálfordulás történt a nagy Wall Street-i alapoknál. Most már elismerik a klímatudatosság fontosságát.

Már a fosszilis ipar legnagyobb szereplői is belátták, hogy a gazdaság zöldítése szükségszerű. Ráadásul Amerika 2008 óta földgáznagyhatalom lett, tehát a szénbányászat feltámasztása értelmetlen és kivitelezhetetlen.

Bár a világ nagy része az utolsó pillanatig reménykedett, Trump tegnap este hivatalosan is bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. A 195 ország által aláírt egyezmény felrúgásával, az USA olyan országok között díszeleghet most, mint Szíria és Nicaragua. Trump sosem titkolta, hogy hoaxnak tartja a globális felmelegedést, és ezen semmilyen adat vagy észérv nem tudott változtatni. Ezzel a lépéssel az USA nemzetközi megítélése az eddigieknél is mélyebb pontra süllyedhet, Trump pedig Elon Musk személyében az egyik legnagyobb techgurut és véleményvezért veszítette el tanácsadói csapatából. Bár az USA döntése más országoknak is kedvet adhat a kilépéshez, Európa és Kína is jelezte, hogy ez az esemény semmiben nem befolyásolja eddigi álláspontjukat a Föld védelmét illetően.

Három bennfentes szivárogtatta ki, hogy Trump közölte bizalmasaival, a héten ki fogja léptetni az USA-t a párizsi klímaegyezményből. A G7-ek taorminai csúcstalálkozóján Trump nem volt hajlandó semmit elárulni arról, hogyan dönt majd a kérdésben. E hétre energiacégek vezetőivel tervezett találkozót Trump a Fehér Házban, de nem tudni, hogy az eszmecserét még mindig megtartja-e.

Németország és az EU is nyomást helyezett Trumpra: hosszantartó károkat okozna az európai szövetségeseivel való kapcsolatában, ha kilépne a párizsi klímaegyezményből. A Fehér Ház makacsul hallgat.

Az USA mindig is élen járt az adatok gyűjtésében, előszeretettel mérnek mindent. De Magyarországnak sem ártana egy olyan weboldal, amit a Microsoft vezetői székéből kiebrudalt Steve Ballmer rakott össze.

Világszerte egyre több munkakörben és szektorban erősödik a veszélye, hogy robotok veszik át az ember szerepét. Ellenállnak-e az üzleti szektor hatékonyságnövelő praktikáinak a kormányok? Vagy az önkormányzatok? San Franciscoé igen. Pontosabban meg akarja adóztatni a robotok munkaadóit.

Nem esett messze az alma a fájától. Donald Trump imád alkudozni, a saját feltételeit rákényszeríteni az üzletfelekre, számára előnyös üzleteket kötni. Lánya, Ivanka is nagy mester a szerződéshez vezető folyamatban, jó taktikai játékos a tárgyalásban, de ő finomabban játszik, mint az apja. Néhány tipp Amerika First Daughterjétől, aki most már hivatalosan is elnöki asszisztens.

Hosszú ideje nem tudjuk, mit is akar Trump: kilépni a klímaegyezményből, vagy maradni. Amerikának jogában állna csökkenteni emissziómérséklési vállalásait akkor is, ha a megállapodás hatálya alatt is marad, mégis szól érv az USA elnöke számára a kilépés mellett is. A hírek szerint a héten dönt végre.

Az enyhülő befektetői étvágy ellenére továbbra is vonzók a fintech-befektetések – derül ki a KPMG friss, The Pulse of Fintech című negyedéves elemzéséből. Bár a január-márciusi időszakban a fintech befektetések globális volumene 4,5 milliárd dollárról 3,2 milliárd dollárra csökkent, és mérséklődött a szektor tranzakciós aktivitása, a kockázati tőke jelenléte továbbra is jelentős.

Ha a Fehér Ház kilép a klímaegyezményből, több amerikai nagyváros önállóan feliratkozik a hatálya alá – jelezték a polgármesterek. Trump eközben hülyének nézi a zöldeket: azzal próbálja lecsillapítani a dühüket, hogy az első háromhavi elnöki fizetését a nemzeti parkoknak adományozta. Üres gesztus.

Trump épp elmeszelni készül az Obamáék által életbe léptetett klímavédelmi törvényeket. Ami keresztbe tehet neki, az az amerikai Legfelsőbb Bíróság újonnan beiktatott bírája, Neal Gorsuch és az úgynevezett Chevron-doktrína. A tét nem kevesebb, mint hogy Amerika megmarad-e a klímapolitika globális éllovasának vagy korlátlanul szennyező nagyhatalommá válik.

Ki gondolta volna, hogy ez a nap is eljön: Amerika legnagyobb olajvállalata is a párizsi klímaegyezmény megtartására kérte Trumpot. Persze az éppen vizsgálat alatt álló Exxon ezzel a klímatudatosságát akarja bizonygatni, mert épp az árfolyamra és a részvényesekre leselkedő klímakockázatok elhallgatásáért akarja elmarasztalni a vállalatot a New York-i főügyész.

Hiába nagy a hatalma az Egyesült Államok elnökének, rendelkezéseinek sok szereplő tehet keresztbe: pert indító aktivisták, a bíróságok, a washingtoni kongresszus, a szövetségi bürokrácia, sőt a gazdasági szereplők és az üzleti ráció is. Trump csak fékezni tudja a magánszektor zöldülését, megakadályozni nem. Milyen jogi huzavonákra számíthatunk?

A zöldülés az új zendülés. Trump és tanácsadói egyértelműen inkább az olajlobbi pártján állnak, és fanyalognak a megújuló energiák adókedvezményekkel való állami támogatásán. A hadsereg megújulókra való átállását őrültségnek tartják. De a hadügyi gépezet a saját feje után megy. Biztonsági okokból.

Nemcsak hamburgerek készíthetők franchise-rendszerben. Az emberi találékonyság abban is utolérhetetlen, hogyan terjesszen ki jól bevált, ám furcsa üzleti ötleteket hálózatba. A rovarirtástól a dühöngőszobán át a szárított marhahúsig bármit.

Kiszivárogtak az első tervezett ökológiai intézkedések, amelyeket a Trump-adminisztráció hamarosan bevezet, hogy elnyiszálja Obama klímapolitikáját. Menesztené az állami alkalmazású klimatológusokat, 30–42 százalékkal csökkentené közel 40 ökológiai program büdzséjét. De a magánszektorra ez nem hat kedvezőtlenül: a befektetők már nem futamodnak meg a zöld gazdaság finanszírozásától.

A gazdasági ciklus és a kamatok nagysága. E két tényező az, amely döntően befolyásolhatja a befektetési eszközök árazási szintjét – hangzott el az Aegon Prémium ügyfélklub rendezvényén. A következő időszakban felpörgő gazdaságra és növekvő kamatokra kell számítani. Ilyen helyzetben pedig aktív befektetési politikát kell folytatni azoknak, akik hasznot szeretnének elérni megtakarításaikon.

A szén-dioxid-kibocsátás nem meghatározó tényezője a globális klímaváltozásnak – vélekedett egy televíziós interjúban az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) új vezetője. A korábban az olajlobbiban dolgozó férfiről már eddig is látszott, személyében a rókát nevezte ki a tyúkól főnökévé Donald Trump.

Az USA-ból való kiválást sürgető mozgalom aligha fogja sikerre vinni tervét, de a kaliforniai törvényhozók valamiben már függetlenítették magukat Trump irányvonalától: a környezetvédelmi jogszabályok szigorúságában.

Kikeltek Trump újonnan kinevezett vezetője ellen az USA Környezetvédelmi Hivatalának alkalmazottai. Scott Pruitt az olajipari lobbi embere, aki klímaszkeptikus nyilatkozatokat tesz. Közel 800 szakértő írta alá a nyílt levelet, melyben aggodalmukat fejezik ki, hogy az új vezető a hivatal céljai ellen dolgozna.

Amerikában a legnagyobb sebességgel növekvő munkakör a szélturbina-szakembereké. Míg a földgáz- és olajiparban csökkent az állások száma, a megújuló energiák ágazatában tizenkétszer gyorsabban nőtt, mint a gazdaság egészében. Pont ezt a jól teljesítő szektort ignorálja Donald Trump fosszilis-párti energiapolitikája - és a magyar törvényhozás.

Mivel a nagyvállalatok dolgozói sokszor részvényopciókban kapják év végi jutalmukat, ezért az érdekük, hogy a cég mindenáron jól teljesítsen. Így fordulhat elő, hogy az esetleges jogsértéseket senki nem jelenti – hisz akkor zuhanna az árfolyam.

Az amerikai lakosság több mint 60%-a erős környezetvédelmi törvényeket és azok betartatását várja el a kormánytól. Ez ellentmond Trump nézeteinek, aki a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) megszüntetését ígérte kampányában, és vitatta, hogy a klímaváltozás emberi eredetű lenne.

Az Egyesült Államok új elnöke hibát hibára halmozott üzleti pályafutása során. Sokáig nem fűződött a nevéhez nyereséges ügylet, annál több, látványos bukás. Az ok a szakértők szerint leginkább Donald Trump személyisége. A világ legerősebb hatalmának új vezetője kissé túlságosan impulzív...

Közös értékelést tett közzé az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok a tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) állásáról, a felek rögzítették, minden követ megmozgatnak egy kiegyensúlyozott, nagyszabású és színvonalas megállapodás eléréséért, amely egyértelműen a polgárok, a helyi közösségek és a vállalkozások javát szolgálja - közölte az Európai Bizottság sajtószolgálata.

Francois Hollande hétfő este válaszolt Donald Trump megválasztott amerikai elnök éles bírálatára, amellyel az Európai Uniót illette. A francia elnök szerint az EU-nak nincs szüksége olyan külső tanácsokra, amelyek megmondják, hogy mit tegyen.

Féltik az állásaikat. Merthogy Trump már listázni készül őket, ami feketelistává is válhat, amint beiktatják. Többen elkezdték átvinni a klímatudomány adatait nem kormányzati szerverekre. Hogy senki se manipulálhassa a tényeket. Mások álneveket igyekeznek találni a klímaváltozásra.

A Weather Channel egyik videóját használta a Trump-párti Breithart News, hogy a klímaváltozást hazugságnak állítsa be. Az amerikai Képviselőház is megosztotta a cikket a Twitteren. A tévécsatorna visszavágott és felszólította a hírportált, hogy ne vezesse félre az amerikai polgárokat a videójával.

Teljes titokban találkozott Donald Trump, az USA következő elnöke és az Oscar díjas környezetvédő, Leonardo DiCaprio. A színész-producer alapítványának vezetője csak utólag nyilatkozott az eseményről, pedig úgy tűnik, jól sikerült...

A podcastok afféle online rádióadások, amelyek itthon is egyre népszerűbbek. A nagy márkák már látják, érdemes ezeket is ekébe fogni a márkaépítésben. Finomabban, vagy akár durvább eszközökkel.

Kisebb dolga is nagyobb ennél. Hatalomátvételt intéző teamje egyik bennfentese megszellőztette, hogy Trump nem fog hozzányúlni a megújuló energiák állami támogatási rendszeréhez, vagyis az adókedvezményekhez. Sőt az energiaszektor sem élvez nála prioritást. Helyette öt másik kérdésre koncentrál.

Elegendő állam ratifikálta a klímaegyezményt ahhoz, hogy november 5-én jogerőre lépjen. Ha négy nappal később Trumpot választják meg amerikai elnöknek, 4 évet kell várnia, mire az USA kiléphet az egyezményből.

Több mint 90 ország felajánlásaiból 5,3 milliárd dollárt gyűlt össze egy washingtoni ökológiai csúcstalálkozón, melyen Barack Obama is felszólalt. A pénzt a tengeri ökoszisztémák megóvására fordítják.

Az Uber riválisa, a Lyft elemzése szerint 10 éven belül csakis önvezető autókat használnak majd a kocsimegosztó alkalmazások. A sofőrök pedig elvesztik a pénzkereseti lehetőségüket. A nagyvárosokban egyszerűen nem lesz értelme autótulajdonosnak lenni.

Bár még nem látszik, hogy mikor kerülhet aláírás az USA és az unió közötti szabadkereskedelmi megállapodásra, nem árt felkészülni rá. Amit biztosan tudhatunk: a versenyképesség növelése lehet az egyetlen fegyverünk.

Bő egy éve botrányok és támadások sora éri az Exxon olajmultit. Vizsgálat folyik ellene Amerikában annak gyanújával, hogy eltagadta a klímakockázatokat a részvényeseitől. Erre a cég a szélenergiás és karbonelnyelő projektjeit kezdte népszerűsíteni tévéreklámokban a riói olimpia alatt.

Hajmeresztő expó, vagy ízelítő a jövőből? A kormány betiltott egy radarhekkelésről szóló előadást. Az önműködő szuperkomputerek pedig 2 millió dolláros díj fejében támadták egymást.

Irdatlanul sok időt, költséget és a többi mellett pénzügyi fegyelmet igényel, hogy az ember eljusson arra a szintre, ahol olimpiai játékosként lehetőséget kap a világhírnévre. A részvételt azonban kevés sportoló tudja vagyonná konvertálni.

Nem mindenki volt már fiatalon csodagyerek, aki megtalálta a módját, hogy hobbijával pénzt csináljon. Sokan sokféle dologgal próbálkoztak és nem jött be számításuk, mire túl a negyvenen egy valamivel végre telibe találtak. Mindannyian világsikerű vállalkozók és alkotók lettek a szakterületükön. Olyan márkák mögött álltak későn kezdők, mint a McDonald's, a Gap, a Universal Studios, a KFC vagy a Wal-Mart.

Pár év, és micsoda különbség! A Z-generáció képviselői most tizenévesek és korántsem a fogyasztói társadalom agyatlan robotjai. Nagyon megnézik, mire adják ki a pénzüket, értéktudatosan vásárolnak. Nem halmoznak fel, de amit divatosnak és menőnek vélnek, azt megszerzik. Csak éppen alaposabb utánajárással és mérlegeléssel, mint a bátyjaik és nővéreik. Ha kell, még a szüleikre is rászólnak.

A gazdagok megadóztatásáért kampányol, ő viszont minden jogos eszközt megragad, hogy minél kevesebb adót fizessen több mint 25 milliárd dolláros vagyona után az amerikai államnak. 2011-ben pont azért tette ki a külső befektetőket az alapjából, hogy családi vagyonkezelőként vigye tovább az üzletet. A családi alapok ugyanis előnyösebb adózást élveznek.

Az Exxon Mobil éves közgyűlésén a részvényesek megszavazták, hogy akár külső klímaszakértőket is jelölhessenek a kisebbségi tulajdonosok a vállalat igazgatótanácsába. Ez már félsiker, de persze nincs garancia arra, hogy be is választják.

A Google anyavállalatát vezető Eric Schmidt az amszterdami Startup Fest Europe-on arról beszélt, hogy egy évtized múlva lesz igazán okos a mesterséges intelligencia. Hogy a mindannyian Google (felhő)világában élünk, és hogy Európában az állami szabályozások és egy sor más ok miatt nehezebb vállalkozónak lenni, mint Amerikában.

Ezek az épületek vonulnak majd be az urbanizmus történetének lapjaira, mint 2016 mérföldkövei. Csak kettő közülük a kimondottan környezetbarát építmény. Úgy tűnik, kedvelt formai inspiráció manapság a madár.

Nem minden milliomos és milliárdos születik gazdag családba. Kamaszként a szünidőben azok is el-elszegődtek valamilyen idényjellegű munkára, vagy dolgoztak az egyetem alatt, akik ma már dúskálnak. Nem találná ki, melyik mogul és politikus milyen szerény, sőt hajmeresztő vagy nevetséges helyeken kezdte pályafutását.

A zsarolóvírus titkosítja az adatállományokban a komputerekben és addig nem oldja fel ezt, míg a hekkerek nem kapják meg a váltságdíjat. Könnyű pénzkereset ez nekik: a kórházak ugyanis fizetnek! A gyors beavatkozást igénylő helyzetekben, életmentő műtéteknél nem lehet várni.

A fogyasztás centrikus nyugati világ pazarló állampolgára is tud ám spórolni, ha muszáj. Immár négy éve tart az aszály Kaliforniában, tavaly nyáron Jerry Brown kormányzó kötelezővé tette a vízfogyasztás csökkentését.