Január 5-én Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök azt követően kérte az oroszok katonai segítségét, hogy a korábbi elnök által szervezett ellenzéki tüntetések fegyveres felkeléssé fokozódtak. A siker gyors volt és hatásos, sokan meghaltak, de egy hét múlva január 11-én Tokajev már arról beszélhetett a parlamentben, hogy az oroszok megkezdik a kivonulást. Aztán villámgyors fordulat indult el Tokajev és Putyin viszonyában. Először február 26-án mondott hatalmas nemet Moszkvának a kazah elnök és közölte, nem küld csapatokat Ukrajnába az oroszok oldalán, sőt, a Putyin által már hivatalosnak deklarált szakadár köztársaságokat sem ismeri el. A következő, hatalmas tőrdöfést Tokajev július 4-i nyilatkozata jelentette, amikor a kazah elnök olaj- és gázszállítmányokat helyezett kilátásba az Európai Uniónak. Ez annyira fájt Putyinnak, hogy mindössze két nappal később egy orosz bíróság elrendelte a Kaszpi-tengeri csővezeték konzorcium tevékenységének 30 napos felfüggesztését, amely a világ egyik legnagyobb csővezetékén keresztül szállítja a kőolajat Kazahsztánból a Fekete-tengerre. A tranzit felfüggesztését az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet, a Roszpotrebnadzor által feltárt állítólagos műszaki problémák tették szükségessé. Ennek ellenére Kazahsztán folytatta az olajszállításokat. Az év eleji harcos barátság mára annyira elfajult, hogy Putyin jobbkeze, Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök közösségi oldalán arról írt, hogy Ukrajna után a következő Grúzia és Kazahsztán lesz, amit az egységes Oroszországhoz csatolnak. A posztot később törölték és azt állították, hogy valaki csak feltörte Medvegyev oldalát.

Hatalmas ország Kazahsztán, jóval nagyobb Ukrajnánál

Kazahsztán erőteljes függetlenedése mögött egy mondhatni zseniális politika áll. Esetükben a folyamat mögött már nem lehet csak a NATO-t és az Egyesült Államokat feltételezni, mert a legnagyobb befektetőjük Amerika mellett Kína. Márpedig a távol-keleti nagyhatalom annyi tőkét vitt Kazahsztánba, hogy aligha hagynák beruházásaikat romba dönteni. A két nagyhatalom GDP-je mellett Oroszországé egy kicsinyke kezdő tőkének tekinthető. Most új gazdaságpolitikát hirdetett a kazah elnök, és azt ígérte, hogy elejét veszik a túlzó állami beavatkozásnak. Kaszim-Dzsomart Tokajev azt mondta: az új gazdasági irányvonal prioritása a magánvállalkozói kezdeményezés ösztönzése, vagyis eltávolodás az államkapitalizmustól és a gazdaságba való túlzó állami beavatkozástól, illetve a versenyhelyzet megteremtése, azaz esélyegyenlőség biztosítása mindenki számára. Az államfő fontos tényezőkét emelte ki a nemzeti jövedelem igazságos elosztását. A kazah elnök a középosztályt nem érintő luxusadó bevezetését is javasolta. "A civilizált kereskedelem fejlesztéséhez szükség van arra, hogy megfelelő kulcsokkal lássuk el a kiskereskedelmi adót. Az adóreform részeként fontos mérlegelni továbbá az úgynevezett luxusadó bevezetésének lehetőségét" - fogalmazott. Mint mondta, a luxusadót drága ingatlanok, járművek és egyéb közlekedési eszközök vásárlása után vetnék ki, ami nem érintené a középosztályt.