A Munka Törvénykönyve jelenlegi szabályai alapján a szabadságot kizárólag akkor lehet pénzben megváltani, ha a munkaviszony megszűnésekor az arányos szabadságot a munkáltató nem adta ki a munkavállaló részére.

A munkaszüneti napok különleges szerepet töltenek be életünkben. Míg a legtöbben örülnek, hogy nem kell munkába menni, egyesek kénytelenek ilyenkor is dolgozni, mások pedig épp azon bosszankodnak, hogy remek üzlettől esnek el, amikor nem nyithatnak ki, pedig a boltjuk előtt tolong a sok szabadnapos turista.

Bőven volt változás a szabadság számításában idén, de január elsejétől újra módosul néhány szabály. Az RSM-DTM szakértője most azt vizsgálta meg részletesen, hogy pontosan mennyi szabadság jár a munkavállalóknak.

A gazdaság stagnálása, a lassú élénkülés és a digitális eszközök előtérbe kerülése alapvetően megváltoztatta a munkát keresők és az állást kínálók egymásra találásának módját. Az idei nyár a korábbitól lényegesen eltérő hozzáállást és megoldásokat igényel. Az szerezheti meg a legjobb állást, aki gyors, nyitott és rugalmas, a legjobb munkaerőre pedig azok a cégek számíthatnak, amelyek a digitális eszközöket is bevetik a keresésben.

Előkészítés alatt áll és rövidesen a parlament elé kerül a munka törvénykönyvének újabb módosítása. A módosítás célja egyrészről a törvénykönyv jelenleg hatályos rendelkezéseinek a pontosítása, másrészről azoknak az „anomáliáknak” és problémáknak a megoldása, amelyek az elmúlt hetekben, hónapokban sok jogalkalmazó, munkáltató és munkavállaló számára okoztak fejtörést.

A jövőben nem változik majd a munkabér attól függően, hogy az adott hónapban mennyi a munkanap, s mennyi volt a távollét időtartama: megjelent ugyanis a kormány honlapján az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról szóló tervezet.

Noha elkészítésének egyik fő indoka volt, az új munka törvénykönyve (Mt.) nem járul hozzá érdemben új munkahelyek létrejöttéhez – derül ki a BDO Magyarországnak a legnagyobb 500 hazai nagyvállalat körében végzett Munkaügyi helyzetkép top500 című felméréséből.

A távolléti díj ez év elején hatályba lépett szabályozása sem a munkaadónak sem a munkavállalónak nem kedvez. A törvénybe a szakértők szerint „be van programozva” a trükközés.

Megszokhatták már a bizonytalanságot a könyvelők és bérszámfejtők, ami az új jogszabályok életbe lépése miatt minden januárban visszatér. Idén a távolléti díj vet fel kérdéseket, előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy ha egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló februárban venné ki a szabadságát, akkor a törvény szerint járó bér nem érné el a bérminimumot. Mit lehet tenni ebben az esetben?

Egy friss nemzetközi felmérés szerint a munkavállalóknak mindössze 56 százaléka használja ki teljes mértékben éves szabadságát. A legfontosabb ok úgy tűnik, hogy felelősségi körük nem tesz lehetővé hosszabb távollétet.

Ki ne vágyna akár féléves kikapcsolódásra, hogy azután újult erővel vesse bele magát a munkába? A kreativitás és a munkakedv regenerálódására szánt idő a sabbatical, más néven karrierszünet, amelyet a folyamatosan hatalmas elvárásokkal küzdő, kulcspozícióban dolgozó embereknek találtak ki természetesen az Egyesült Államokban.

Egy több hónapos szabadság a legtöbb dolgozó ember számára meglehetősen vonzó dolognak tűnik. De a cégek is profitálhatnak belőle. A nyugaton egyre inkább terjedő sabbatical új ötletek bölcsője lehet - mondják az interim.hu szakemberei.

A szabadságról visszatérő dolgozók boldogabbak, egészségesebbek és több az energiájuk, sőt még a problémamegoldó képességük is jobb - olvasható egy kutatásban. Ahhoz azonban, hogy ez az üdítő állapot sokáig tartson, meg kell fogadni pár jó tanácsot, és a visszatérésnek ugyanúgy megadni a módját, mint a kikapcsolódásnak.

Régiós viszonylatban kiemelkedő a fizetett szülési szabadság mértéke hazánkban, felső határa három év. Ugyanakkor az új munka törvénykönyve változásai a kismamákat például nem érintik kedvezően.

Habár idén a korábbi évekhez képest sokkal több hosszú hétvégének örülhetnek a magyar munkavállalók, éves szinten kevesebb a törvényben meghatározott munkaszünetet jelentő ünnepnap hazánkban, mint a régió többi országában - mutat rá az Accace hat közép-kelet-európai országban végzett felmérése. A legtöbb fizetett szabadnapnak a szlovákok örülhetnek, míg ukrán szomszédaink akkor is kapnak egy nap extra pihenőt, ha valamelyik nemzeti ünnep hétvégére esik.

Megtudhatjuk, mennyire furfangosak a munkavállalók, ha a hiányzásról, vagy költségtérítésről van szó, és ízelítőt adunk, milyen zavarba ejtő kérdésekkel bombázzák a jelölteket egy állásinterjún. A HR Portal érdekes híreket gyűjtött össze a HR világából.

Ellentétes a munkaidő-szervezésről szóló uniós irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás, amely a fizetett éves szabadsághoz való jogot legalább tíz nap tényleges munkavégzéstől teszi függővé - mondta ki kedden a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.

Orbán Viktor kormányfő egész nyáron dolgozik, tárgyalásokat, egyeztetéseket folytat - közölte a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője pénteken az MTI érdeklődésére.

Manapság nem tulajdonítunk túl nagy jelentőséget annak, miként töltjük el szabadidőnket, amiből egyre kevesebb jut. Sőt, "divat" mindent a munkának alárendelni, bár sokszor nem önszántunkból tesszük ezt, hanem a társadalom nyomására. Csíkszentmihályi Mihály magyar származású pszichológus kutatásai során rájött, hogy a boldogság kulcsa a hobbiban rejlik. Érdekes hobbikat űző HR-esekkel beszélgettünk.

A központi államigazgatásban hétfőn megkezdődik és augusztus 20-ig tart a közigazgatási szünet; a zavartalan ügymenetet és feladatellátást a hivatalok ez alatt is biztosítják - közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság.

Hatályos munkajogi kódexünk - összhangban az ILO 132-es számú egyezményével - kimondja, hogy a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg. Jelen cikkünkkel szeretnénk időben felhívni a HR-esek figyelmét a szabadságok megfelelő ütemezésének, év végi kiadásának fontosságára, a mulasztások jogkövetkezményeire.

A munkavállalók 46 százaléka többnyire maga dönti el, mikor megy pihenni, 28 százaléknyian pedig a főnökükkel együtt határoznak ebben. A dolgozók 26 százaléka nem válogathat, nekik rendszerint a munkáltatójuk jelöli ki a szabadságos napokat - derül ki a Szonda Ipsos legújabb felméréséből.

Már javában tart a nyár, de sokan még csak most kezdik kivenni szabadságaikat. Vannak, akik az évben elosztva, többször mennek el pihenni, de akadnak szép számmal olyanok is, akik kizárólag a nyári hónapokra tartogatják ezeket a napokat.

Az Arpechim Pitesti román olajfinomító alkalmazottai közül csütörtökön többszázan a gyár elé vonultak, kényszabadságra való küldésük ellen tiltakozni.