Az ILO 132. számú egyezménnyel összhangban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 134.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkaügyi hatóság ellenőrzési hatásköre teljes körű a szabadságok tekintetében, így a munkaügyi felügyelők jogosultak a szabadságra vonatkozó valamennyi rendelkezés ellenőrzésére.
Mégis a szabályok közül elsősorban a szabadság esedékességének évében történő kiadása okozza a legtöbb fejtörést a gyakorlatban.
Mi minősül az esedékesség évének?
A jogszabály kimondja, hogy az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
Mi minősül kellő indoknak?
A működési kört közvetlenül és súlyosan érintő ok, különösen a baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve minden, ami ezek elhárítása érdekében szükséges.
Lényegében a kivételesen fontos gazdasági érdeken a munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon
hátrányosan befolyásolná.
A munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában kellő indok gyakorlatilag csak vis maior szerű indok lehet, ebből következően semmi olyasmi, ami a normál üzletmenetben előfordulhat, így például normál szezonalitásra, hirtelen rendelésállomány növekedésre, általában a munkáltató hatáskörébe eső indokra nem hivatkozhat.
A rendes szabadság esedékesség évében nem teljes mértékben történő kiadása esetén a munkáltató nem hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállására, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot - az említett fontos gazdasági érdeke sérelme nélkül, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok következményei orvoslása mellett - kiadhatta volna.
A bizonyítási szükséghelyzet és a szabadságolási ütemterv
A Legfelsőbb Bíróság döntéseiben már többször rámutatott arra, hogy olyan esetben, ha a munkáltató a tárgyévet követő szabadság kiadásánál kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozik, azt neki kell bizonyítania Bár a munkáltató által készített szabadságolási terv dokumentum megléte általában nem képezi munkaügyi ellenőrzések tárgyát, azonban ez nem jelenti azt, hogy a szóban forgó dokumentumnak ne lenne gyakorlati jelentősége egy adott vizsgálat során.
Ilyen bizonyítási "szükséghelyzetben" a munkáltató a szabadságolási tervvel, mint a munkaügyi ellenőrzésben általa becsatolt irati bizonyítékkal részben igazolni tudja, azon ügyféli nyilatkozatában kifejtetteket, hogy munkáltatóként tervezte a szabadságok tárgyévben történő kiadását, de kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt ez nem valósult meg.
Természetesen a szabadságolási terv önmagában nem elég a kimentésre, a munkáltatónak hiteles és objektív módon kell igazolnia azt a munkaszervezéstől független, kivételesen fontos gazdasági érdeket, vagy a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő okot, mely a szabadságok átvitelét indokolta.
De a szabadságolási ütemterven kívül, akár egy testületi jegyzőkönyvben rögzített helyzetértékelő kronológiai összegzésnek is lehet relevanciája, mely azokat a gazdasági eseményeket, illetve ezek adott időszakra vonatkozó munkaszervezéssel kapcsolatos következményeit taglalja, mely a munkáltató álláspontja szerint megalapozza az átvitelt. Ilyenkor érdemes egyúttal ütemezni az áthozat lehető legrövidebb időn belül történő kifuttatását.
A tény és szám adatokkal, gazdasági eseményekkel, valós alapokon nyugvó számításokkal tud a munkáltató munkaügyi ellenőrzés során objektív módon érvelni, munkáltatói jogainak célszerűen érvényt szerezni.
A munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában, ha rendszeresen és a munkavállalók szignifikáns részénél megtörténik a szabadságok átvitele a következő évre, úgy kellő indok hiányában azt a hatóság úgy tekinti, hogy a munkáltató rendes üzletmenete részévé tette a szabadságok ki nem adását és ezzel valójában a munkaerő hiányát próbálja kezelni, ahelyett hogy a foglalkoztatottak létszámát bővítené.
A szabadság tárgyévben történő ki nem adása kapcsán a munkáltató által előadott oknak meg kell felelnie a tényállás rendkívüliség követelményének. Tipikusan nem felel meg a tényállás rendkívüliség követelményének a szezonálisan visszatérő indok, az előre kalkulálható körülmények, események, illetve semmilyen a munkáltató érdekkörén belüli ok.
Amit a szabadságolásról tudni kell
Hatályos munkajogi kódexünk - összhangban az ILO 132-es számú egyezményével - kimondja, hogy a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg. Jelen cikkünkkel szeretnénk időben felhívni a HR-esek figyelmét a szabadságok megfelelő ütemezésének, év végi kiadásának fontosságára, a mulasztások jogkövetkezményeire.
Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?
Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!
2025. június 11. 15:30
Véleményvezér

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje
Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is
Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.

Ez már tényleg ciki, iskolakapu felújításra gyűjtenek adományokat az egyik vidéki nagyvárosban
Ha van már iskola, kapu is kellene.